Juhász Ferencné Szeverényi Erzsébet (1928. aug. 12. Medgyesegyháza, Békés vm. – 1972. dec. 14. Bp. Temetés: dec. 21. Farkasrét): irodalomtörténész.

• Sz: Szeverényi Mihály gépkocsivezető, Matuska Erzsébet. Szülei Medgyesegyházán gazdálkodtak, öccse a Beloiannisz Gyárban volt elektrotechnikus. F: 1948–1972: Juhász Ferenc (1928–) költő. Leánya: Juhász Katalin (1951–).
• A békéscsabai Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnáziumban éretts. (1946), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen – a Dózsa György, ill. a József Attila Népi Kollégium tagjaként – magyar–történelem szakon tanult (1946–1948), a Pedagógiai Főiskolán magyar szakos általános iskolai tanári okl. (1949–1951), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1954). Az irodalomtudományok kandidátusa (1967).
• Életút: A bp.-i Mauthner Sándor utcai Általános Leányiskola (1951–1954), a bp.-i Marczibányi téri Általános Fiúiskola tanára (1954–1955), az Eötvös Kollégium Könyvtárának könyvtárosa (1955–1960), az MTA–TMB-n Szabolcsi Miklós aspiránsa (1960–1963). Az MTA Irodalomtudományi Intézet XX. sz.-i Osztályának tud. munkatársa (1963–1967), tud. főmunkatársa (1967–1972).
• A századforduló, ill. a századelő szecessziós irodalmával, elsősorban Bródy Sándor munkásságával, regényeivel és kisprózájával foglalkozott. Öngyilkos lett.
• Főbb művei: A szecesszió egy Bródy-regényben. Bródy Sándor: Az ezüst kecske. 1898. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
  Az irodalomelmélet változásáról a századfordulón. A Hét. 1890–1905. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
  Bródy Sándor hőskora. Élete és munkássága 1905-ig, öngyilkosságáig. Monográfia és kand. értek. (Bp., 1966)
  Két író a századfordulón. Bródy Sándor és Justh Zsigmond. (Irodalomtörténet, 1970)
  Kosztolányi Dezső bátorsága. (Kritika, 1970. 5.)
  Bródy Sándor. Monográfia. 8 táblával. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 26. Bp., 1971)
  szerk.: Bródy Sándor: Színészvér. – A ezüst kecske. – A nap lovagja. Kisregények. Sajtó alá rend. és a kísérő tanulmányt írta. Ill. Szántó Piroska. (Magyar elbeszélők. Bp., 1969)
  Bródy Sándor: Rembrandt. Egy arckép fényben és árnyban. Regény. Sajtó alá rend., az utószót írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1970).
  
• Irodalom: Halálhír. (Népszabadság, 1972. dec. 19.)
  Bodnár György: J. F. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
  Imre László: J. F. Sz. E. Bródy Sándor monográfiája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972) Kispéter András: J. F. Sz. E. Bródy Sándor monográfiája. (Irodalomtörténet, 1972) Kabdebó Lóránt: Szeverényi Erzsébet. (Élet és Irodalom, 1972. 52.)
  Szalay Károly: Pontos kép. (Napjaink, 1972)
  Pomogáts Béla: Szeverényi Erzsébet. (Irodalomtörténet, 1973).