Havasi Zoltán (1926. máj. 12. Mezőkomárom, Veszprém vm. – 2010. dec. 5. Bp.): könyvtáros.

• Sz: Havasi Lajos könyvtáros altiszt, Kovács Julianna. F: 1949-től Belházy Márta. Fia: Havasi Zoltán Gábor (1950–) és Havasi Péter (1953–). Kilenc éves volt, amikor édesapja felszámolta kisparaszti gazdaságát és családjával Budapestre költözött.
• A Budapesti Református Gimnáziumban éretts. (1944), a bp.-i Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán könyvtáros okl. szerzett (1955), az irodalomtudományok kandidátusa (1968).
• Életút: Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) havidíjas tisztviselője (1945–1948), segédtisztje (1948–1950). A Közoktatásügyi Minisztérium Egyetemi Főosztály Tudományos Osztályának előadója (1950–1951), főelőadója (1951–1953), a Felsőoktatási Minisztérium osztályvezetője (1953), a KLTE gazdasági rektorhelyettese (1953–1958). A Művelődésügyi Minisztérium (MM) Könyvtári Osztályának főelőadója (1958), a Szegedi Egyetemi Könyvtár, ill. a JATE Könyvtára igazgatója (1958–1973), az OSZK főigazgató-helyettese (1973–1986) és mb. főigazgatója (1984–1986. dec. 31.). C. egy. docens (1969-től). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965).
• A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnökségi, ill. választmányi tagja (1982–1991), az MVSZ ún. Magyarok Fóruma elnöke (1986– 1987).
• Tudománypolitikával, elsősorban a magyarországi könyvtárak és tudományok társadalmi szerepével foglalkozott. Feldolgozta a könyvtár-politikai irányzatok magyarországi történetét, vizsgálta még a Magyar Könyvszemle, ill. a szegedi egyetemi oktatás 1945 utáni történetét. Az MTA I. Osztálya megbízásából szakértőként részt vett a magyarországi társadalomtudományi kutatási tervek előkészítésében és véleményezésében. Az MSZMP KB megbízásából elvállalta a Tiszatáj c. irodalmi és kulturális folyóirat főszerkesztését, egyúttal közreműködött a marxista kritika magyarországi helyzetének vizsgálatában. Az Országos Könyvtárügyi Tanács megbízta a könyvtári kutatási koncepció kidolgozásában (1972-ben).
• Az MTA Könyvtörténeti és Bibliográfiai Munkabizottsága tagja (1964–1990). Az Országos Könyvtárügyi Tanács tagja (1965–1972 és 1984–1986), a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökségi tagja (1982–1986).
• Elismerés: Munka Érdemrend (ezüst, 1970; arany, 1979). Szabó Ervin-emlékérem (1985), a Magyar Könyvtárosok Egyesületéért Emlékérem (1985).
• Az Acta Universitatis Szegediensis. Acta Bibliothecaria szerkesztője (1959–1973), a Tiszatáj főszerkesztője (1970–1972). A Magyar Könyvszemle szerkesztőbizottságának tagja (1964–1990) és társszerkesztője (1974-től).
• Főbb művei: A második ötéves terv irányelvei és egyetemeink színvonalas munkájának anyagi feltételei. (Felsőoktatási Szemle, 1956)
  Egyetemi könyvtáraink és a felsőoktatás reformja. (Felsőoktatási Szemle, 1961)
  A könyvtárosok társadalmi szervezetéről. (A könyvtáros, 1962)
  A könyvtár és a tudomány szerepe a társadalmi tudat alakulásában. Tudománypolitikai és könyvtárpolitikai irányzatok Magyarországon a XX. században. 1890–1962. Monográfia és kand. értek. is. (Szeged, 1965)
  A József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtára 1966–1970-es évekre szóló ötéves tervének főbb célkitűzései. Összeáll. (Szeged, 1965)
  A társadalom tudata és a tudat társadalmasodása. Vizsgálódások a két világháború közötti tudati-ideológiai viszonyokban. (Tiszatáj, 1965)
  Tudománypolitikánk és könyvtárpolitikánk forradalmi öröksége. A Magyar Tanácsköztársaság és előzményeinek tudomány- és könyvtárszervező törekvései. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Bibliothecaria, 1968)
  Egyetemi könyvtáraink felszabadulás utáni tevékenységének irányairól. (Magyar Könyvszemle, 1970)
  Szegedi Egyetemi Almanach. 1921–1970. Főszerk. H. Z. Szerk. Lisztes László, Zallár Andor. (Szeged, 1971)
  Szeged és egyetemei. A szegedi egyetemi oktatás fél évszázados fordulója alkalmából. (Tiszatáj, 1971)
  A szakemberek információval való ellátásának regionális lehetőségei. Szentirmai Lászlóval. (Tudományos és műszaki tájékoztatás, 1971)
  A könyvtárosok tudományos tevékenységéről. (Könyvtári Figyelő, 1973)
  A modern filológiai kutatás és a könyvtári információs tevékenység. (Magyar Könyvszemle, 1974)
  Könyvtári kutatások és a Magyar Könyvszemle felszabadulás utáni harminc éve. (Magyar Könyvszemle, 1975)
  A százéves Magyar Könyvszemle megindulása. 5 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1976)
  Current and Future Goals of Development in the Hungarian National Library. (Journal of Librarian Informatical Science, 1978)
  A 175 éves Országos Széchényi Könyvtár jubileuma. (Magyar Könyvszemle, 1978)
  Könyvtári kutatások. Tanulmányok a könyvtári kutatások fejlesztésének koncepciójához és távlati programjához. Szerk. (Könyvtártudományi tanulmányok 6. Bp., 1978)
  Zu einigen Fragen der Gründung der ungarischen Nationalbibliothek und über ihre heutigen Aufgaben. (Jahrbuch der Deutschen Bücherei. Leipzig, 1978)
  A nemzeti könyvtár hazánk tudományosságában és közművelődésében. (Az OSZK Évkönyve, 1976/77. Bp., 1979)
  Könyvtári hungarika dokumentumok bibliográfiai regisztrálásának keretterve. – Az Országos Széchényi Könyvtár és a „hungarika-program.” – Kultúránk írott és nyomtatott emlékeinek kutatása. (Magyar Könyvszemle, 1979)
  1919 és a Széchényi Országos Könyvtár. (Az OSZK Évkönyve, 1978. Bp., 1980)
  Az Országos Széchényi Könyvtár ötéves – 1981–1985 – feladatterve. (Az OSZK kiadványa. Bp., 1981)
  Nemzeti fejlődés és internacionalizálódás az Országos Könyvtár történeti perspektívájában. (Az OSZK Évkönyve, 1979. Bp., 1981)
  Könyvtári kutatás és fejlesztés. (Tudományos és műszaki tájékoztatás, 1982)
  Books and Readers. Toward a Reading Society. (Bp., 1982)
  A hungarikakutatás és a magyar nemzeti könyvtár. (Nyelvünk és kultúránk, 1984)
  A fejlesztő munka regionális megoldásai. (A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Évkönyve, 1984)
  Száz éve született Kőhalmi Béla. (Magyar Könyvszemle, 1984)
  Könyvtári kutatás és fejlesztés. (Az OSZK és az Országos Könyvtárügyi Tanács kiadványa. Bp., 1985)
  A Magyar Nemzeti Könyvtár. (Nyelvünk és kultúránk, 1986)
  Tiszatájon’70–72-ben. (Szeged [folyóirat], 1996).
  
• Irodalom: Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1995)
  Gerő Gyula: Kitüntetett könyvtárosok névtára. (Könyvtári Figyelő, 2000)
  Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
  Mezey László Miklós: H. Z. (Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2011).