Hajnal Gábor; Holzer (1912. okt. 4. Gyepűfüzes, Vas vm. – 1987. jan. 26. Bp.): költő, műfordító, szerkesztő.

• Zsidó családból származott. Sz: Holzer Vilmos kereskedő, Trebitsch Róza. Testvére: Hajnal Anna (1907–1977) költő. Leánya: Kartal Zsuzsa (1947–2011) költő.
• Budapesten felsőkereskedelmi iskolában éretts. (1929), a Pázmány Péter Tudományegyetemen közgazdasági-jogi tanfolyamot végzett (1931), a II. vh. után jogot hallgatott (1945–1947).
• Életút: Budapesten könyvelő (1935–1942), segédmunkás (1942), majd Illés Endre ajánlására a Baumgarten-könyvtár vezetője (1942–1943), a II. vh.-ban munkaszolgálatos (1943–1945). A II. vh. után Budapesten igazságügyi tisztviselő majd színházi titkár (1945–1949). A Népművelés (1957–1961), a Könyv (1961–1966), a Könyvvilág c. folyóiratok szerkesztője (1966-tól). Szabadfoglalkozású író.
• Költői pályafutása a Hajnal Anna és Trencsényi-Waldapfel Imre által szerkesztett Argonauták c. folyóiratban indult (1937–1938), első verseiben a Nyugat hagyományait igyekezett követni. Költeményei gyakran keserű számvetések saját sorsáról, kilátástalan helyzetéről: gondolatfoszlányszerű hangulatvilágának naplószerű krónikása. Termékeny lírikus volt, aki minden élettényét, élményét versbe tudta szedni, műveit még a pasztellszerű tájábrázolásait, a látványból általánosított gondolatokat, hangulatokat is gyakran fogvacogtató rémület, folytonos pokoljárás, állandó fenyegetettség jellemzi Legismertebb kötetei: Szédül az erdő (1968) és Boszorkányéj (1971). Ifjúságától a német romantika elkötelezett híve, a német és az osztrák költészet jelentős fordítója volt, Hölderlin-fordításkötetét Lukács György tanulmányával közösen adták ki (1948). Az ő fordításában jelent meg Goethe Pandorája (1960), Brecht Állítsátok meg Arturo Uit (1960) c. drámája, továbbá Schiller több munkája. Antológiái fontos szerepet játszottak a kortárs német nyelvű költészet magyarországi megismertetésében, ill. magyar költők német nyelvterületen való népszerűsítésében.
• Emlékezet: Budapesten élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri (Kozma utca) Izraelita Temetőben nyugszik. Egy versét Sipeki Gáspár zenésítette meg (1941).
• Elismerés: József Attila-díj (1970).
• A Népművelés (1957–1961), a Könyv (1961–1966), a Könyvvilág c. folyóiratok szerkesztője (1966-tól).
• Főbb művei: Nem istenekkel, önmagaddal. Versek. (Bp., 1939)
  Emlékezés. Versek. (Bp., 1940)
  A szegény panasza. Versek. (Bp., 1947)
  Az épülő híd. Versek. (Bp., 1948)
  A bűvös kút. Ifjúsági verses dráma. Ill. Kondor Lajos. (Bp., 1951) Új tavasz. Versek. (Bp., 1952)
  Miska boldogsága. Tündérmese. Ill. Kepes Tamásné. (Kispajtások mesekönyve. Bp., 1956)
  Szeptemberi nyár. Versek. (Bp., 1957)
  Tengerre vágytam. Versek. (Bp., 1959)
  Fényküllők. Versek. (Bp., 1961)
  Farsang-temetés. Versek. (Bp., 1963)
  Az idő szelében. Vál. és új versek. (Bp., 1965)
  Három színműfordítás az első magyar színtársulatok korából. Büky Bélával. (A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár kiadványai. B sorozat. Tanulmányok. 2. Székesfehérvár, 1967)
  Szédül az erdő. Versek. (Bp., 1968)
  Boszorkányhéj. Versek. (Bp., 1971
  németül: Walpurgisnacht. Leipzig, 1978)
  Hűvös nyárban. Versek. (Bp., 1974)
  Antennák. Vál. és új versek. 1934–1974. (Bp., 1976)
  Kupolák. Versek. (Bp., 1977)
  Kövek között. Versek. (Bp., 1980)
  Én vagyok az… Vál. és új versek. (Bp., 1982)
  Filmtekercs. Elbeszélések, visszaemlékezések. (Bp., 1984)
  Varjak a városban. Versek. (Bp., 1986)
  Mielőtt belépsz a ködbe. Vál. és új versek. (Bp., 1987)
  szerk.: A modern líra kincsestára. I–VIII. köt. Közös tokban. Vál., szerk., az utószót írta. (Bp., 1959)
  Becher, Johannes R.: Szelek vándorai. Válogatott versek. Vál., szerk. Az utószót Vajda György Mihály írta, ill. Kass János. (Bp., 1962)
  Brecht, Bertolt: Versek. Vál. Az utószót Vajda György Mihály írta. (Bp., 1965)
  Heym, Georg: Ködvárosok. Versek. Vál., szerk. Az utószót Lay Béla írta. (Bp., 1966)
  Mai német líra. Vál., szerk. (Bp., 1966)
  A líra ma. Vallomások, esszék. Szerk., a bevezetést írta. (Bp., 1968)
  Osztrák költők antológiája. Vál., szerk. Az előszót Mádl Antal írta. (Kozmosz Könyvek. A világirodalom gyöngyszemei. Bp., 1968)
  Georg Trakl válogatott versei. Vál., szerk. Az előszót Halász Előd írta. (Kozmosz Könyvek. A világirodalom gyöngyszemei. Bp., 1972)
  Ihlet és mesterség. A mai német líra elmélete és gyakorlata. Vál. írások. Vál., szerk. A bevezetést Garai Gábor írta. (Bp., 1972)
  Fühmann, Franz: Oidipus király és más elbeszélések. Vál., az utószót írta. (Modern Könyvtár. P227. Bp., 1972)
  Lasker-Schüler, Else: Villogó kavicson. Vál. versek. Vál., az utószót írta. Ford. Dávidházi Péter. (Napjaink költészete. Bp., 1972)
  A sóragyogású bánat. Mai nyugatnémet költők. Vál., az utószót írta. (Modern Könyvtár. V245. Bp., 1973
  2. kiad. 1977)
  Bobrowski, Johannes: Téli kiáltás. Vál. versek. Vál. Ford. Kalász Mártonnal, Rónay Györggyel. Az utószót Paulinyi Zoltán írta. (Bp., 1973)
  Bobrowski, Johannes: Egérünnep. Elbeszélések. Vál., az utószót írta. Ford. Sárközy Elga. (Bp., 1975)
  Jelzések. Mai osztrák költők. Vál., az utószót írta. (Modern Könyvtár. V283. Bp., 1975)
  Seghers, Anna: Regék Artemiszről. Vál. elbeszélések. Vál. Ford. Ember Máriával, Sárközy Elgával. Az utószót Salyámosy Miklós írta. (Európa Zsebkönyvek. Bp., 1975)
  Julius Caesar úr üzletei és más történetek. Vál. Ford. Sárközy Elga, Terényi István. Az utószót Salyámosy Miklós írta, a kötet rajzait Kis Mihály készítette. (Bp., 1976)
  Vándorkő. Mai svájci német költők. Vál., az utószót írta. (Modern Könyvtár. V316. Bp., 1976)
  Hermlin, Stephan: Cornelius-híd. Vál. elbeszélések. Vál. Ford. Ember Mária, Kálnoky László, Lányi Sarolta. (Európa Zsebkönyvek. Bp., 1977
  2. kiad. Bukarest, 1988)
  Fühmann, Franz: Három meztelen férfi és más elbeszélések. Vál., szerk., az utószót írta. Ford. Ember Mária. (Bp., 1978)
  H[ans]. C[arl]. Artmann versei. Vál., az utószót írta. (Új Pegazus. Bp., 1978)
  Johannes R. Becher versei. Vál. (Lyra mundi. Bp., 1978)
  Fürnber, Louis: A betlehemi hangos éjszaka. Vál. elbeszélések. Vál. Ford. Ember Mária, Simon László. (Bp., 1979)
  Hermlin, Stephan: Éjféli emlékek. Vál. esszék. Vál. Ford. Soltész Gáspár, Rayman Katalin. (Bp., 1979)
  Nikolaus Lenau versei. Vál., szerk. (Lyra mundi. Bp., 1979)
  Fühmann, Franz: Tapasztalatok és ellentmondások. Vál. esszék. (Modern Könyvtár. T416. Bp., 1980)
  Vál., szerk. Ford. Tihanyi Verával. Kunert, Günter: Miért ír az ember? Tanulmányok. Vál., szerk. Ford. Kalász Márton, Kovács Vera. (Modern Könyvtár. T426. Bp., 1981)
  Strittmatter, Erwin. Az ördögbicska. Vál. elbeszélések. Vál. (Bp., 1982)
  XX. századi német költészet. Vál., szerk., utószót írta. (Bp., 1982)
  Hoppá élünk! Német expresszionista drámák. Vál. Az utószót Almási Miklós írta. (Bp., 1982)
  XX. századi német költészet. Német Demokratikus Köztársaság. Vál., szerk., az utószót írta. (Európai költészet. Bp., 1982)
  Seghers, Anna: Az igazi kék. Elbeszélések. Vál. Ford. Asztalos József, Kovács Vera, Rónaszegi Éva. (Európa Zsebkönyvek. Bp., 1983)
  Jahnn, Hans Henny: Óloméj. Vál. elbeszélések. Vál., az utószót írta. Ford. Barna Imre, Gáli József. (Modern Könyvtár. P510. Bp., 1985)
  Busta, Christine: Téli vigília. Vál. versek. Vál., az utószót írta. (Napjaink költészete. Bp., 1985)
  Uwe Kolbe versei. Vál., az utószót írta. (Új Pegazus. Bp., 1985)
  Modern nyugatnémet, osztrák és svájci költők. Vál., szerk., az utószót írta. (Európai költészet. Bp., 1986)
  Friedrich Nietzsche versei. Vál., szerk. Az utószót Németh G. Béla írta. (Lyra mundi. Bp., 1989)
  Heinz Czechowski versei. Vál., az utószót írta. (Új Pegazus. Bp., 1989)
  Gottfried Benn versei. Vál., szerk. A válogatást kiegészítette Halász Előd. (Lyra mundi. Bp., 1991)
  ford.: Hölderlin, Johann Christian Friedrich: Empedokles az Aetnán és kisebb költemények. Ford. (Bp., 1939)
  Lukács György: Hölderlin. – Hölderlin versek. Ford. (Új Könyvtár. Bp., 1948)
  Brecht, Bertolt: Állítsátok meg Arturo Uit! Dráma. Ford., az utószót írta. (Világirodalmi kiskönyvtár. Bp., 1960)
  Goethe, Johann Wolfgang von: Pandora. Ünnepi játék. Ford. Az utószót Vajda György Mihály írta, ill. Bozóky Mária. (Bp., 1960)
  Hölderlin, Johann Christian Friedrich: Versek. – Levelek. – Hüperion. Regény. – Empedoklész. Tragédia. Vál. Bernáth István. Ford. Bernáth Istvánnal, Szabó Edével. Az utószót Sükösd Mihály írta. Aranyozott gerincű kiadói vászonkötésben. (Bp., 1961)
  Becher, Johannes R.: A költészet hatalma. Vál. írások. Vál., szerk. Pók Lajos. Ford. Szöllősy Klárával. (Bp., 1963)
  Századunk osztrák lírája. Antológia. Vál., szerk. A bevezetést Ernst Fischer írta. (Bp., 1963)
  Kunert, Günter: Emlékezés egy planétára. Versek. Ford. Kalász Mártonnal. Az utószót Kalász Márton írta. (Napjaink költészete. Bp., 1969)
  Kalandozások. H. G. műfordításai. (Bp., 1970)
  Schiller, Friedrich: Szemelé. Dráma. Ford. (F. Sch. összes drámái. I–II. köt. Bp., 1970)
  Fühmann, Franz: A Nibelungok. Regény. Ford. Ill. Csohány Kálmán. (Bp., 1975)
  Grillparzer, Franz: Szapphó. Dráma. Ford. Ill. Kass János. (Helikon csillagok. Bp., 1975)
  Arendt, Erich: Empedoklés-kikötő. Vál. versek. Vál. Tandori Dezső. Ford. Képes Gézával, Tandori Dezsővel. Az utószót Képes Géza írta. (Napjaink költészete. Bp., 1977)
  Seghers, Anna: Az Argonauták hajója. Vál. elbeszélések. Ford. Sárközy Elgával. (Bp., 1978)
  Új kalandozások. Vál. műfordítások. (Bp., 1980)
  Tielsch, Ilse: Elefánt az utcánkban. Elbeszélések. Ford. Kajtár Máriával. (Vidám Könyvek. Bp., 1984)
  Hacks, Peter: Pandora. Dráma Johann Wolfgang von Goethe nyomán. Ford. (Modern Könyvtár. D503. Bp., 1985)
  Walter Nowotny versei. Vál. Tímár György. Ford. Görgey Gáborral, Tímár Györggyel. Az utószót Jávor Ottó írta. (Új Pegazus. Bp., 1986).
  
• Irodalom: Hárs László: H. G.: A szegény panasza. (Szivárvány, 1947)
  Makay Gusztáv: H. G.: A szegény panasza. (Magyarok, 1947)
  Keszthelyi Zoltán: H. G.: A szegény panasza. (Kortárs, 1948)
  Solymos Ida: H. G.: A szegény panasza. (Tiszatáj, 1948)
  Szabó Ede: H. G. Hölderlin-fordításai. (Magyar Könyvtár, 1948)
  Mátyás Ferenc: H. G.: Új tavasz. (Könyvbarát, 1952)
  Abody Béla: H. G.: Szeptemberi nyár. (Kortárs, 1958)
  Csepeli Szabó Béla: H. G. versei. (Népművelés, 1958)
  Lengyel Balázs: H. G.: Szeptemberi nyár. (Élet és Irodalom, 1958. 10.)
  Abody Béla: H. G.: Tengerre vágytam. (Élet és Irodalom, 1959. 24.)
  Akácz László: H. G.: Fényküllők. (Tiszatáj, 1961)
  Kerékgyártó István: H. G.: Fényküllők. (Új Írás, 1961)
  Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
  Káldi János: H. G.: Farsang-temetés. (Életünk, 1964)
  Kristó Nagy István: Költészet pianóban. H. G.: Farsang-temetés. (Jelenkor, 1964)
  Bor Ambrus: H. G.: Az idő szelében. (Élet és Irodalom, 1965. 25.)
  Kispéter András: H. G.: Az idő szelében. (Kortárs, 1966)
  Takács István: H. G.: Az idő szelében. (Életünk, 1966)
  Várkonyi Nagy Béla: H. G.: Az idő szelében. (Alföld, 1966)
  Fábián László: H. G.: Az idő szelében. (Kritika, 1966. 2)
  Faragó Vilmos: Költő-legenda, költő-dráma. H. G.-ról. (Élet és Irodalom, 1968. 34. és F. V.: Perben – harag nélkül. Bp., 1969)
  Pályi András: H. G.: Szédül az erdő. (Tiszatáj, 1969)
  Urbán László: H. G.: Szédül az erdő. (Életünk, 1969)
  Németh G. Béla: A mai német líráról – egy antológia ürügyén. (N. G. B.: Mű és személyiség. Bp., 1970)
  Bor Ambrus: H. G. (Élet és Irodalom, 1970. 14.)
  Kalász Márton: Az Élet és Irodalom látogatóban H. G.-nál. (Élet és Irodalom, 1970. 42. és Látogatóban. Szerk. Lengyel Péter. Bp., 1971)
  Keményffi Margit: „A létnek peremén.” H. G.-ról. (Élet és Irodalom, 1971. 20.)
  Rayda Frigyes: Kalandozások. H. G. műfordításairól. (Nagyvilág, 1971)
  Rónay György: Kalandozások. H. G. válogatott műfordításai. (Tiszatáj, 1971. és R. Gy.: Fordítók és fordítások. Bp., 1973)
  Alföldy Jenő: H. G. hetvenéves. (Élet és Irodalom, 1972. 41.)
  Marék Antal: H. G. hetvenéves. (Életünk, 1972)
  Laczkó András: H. G.: Hűvös nyárban. (Életünk, 1974)
  Laczkó András: H. G.: Antennák. (Életünk, 1977)
  Rónay László: Egy német költői antológia margójára. (Nagyvilág, 1981)
  H. G. üdvözlése. (Nagyvilág, 1982)
  Györffy László: Sorok kerülővel. Beszélgetés H. G.-ral. (Életünk, 1983)
  Halálhír. (Magyar Nemzet, 1987. jan. 27.–Népszabadság, 1987. jan. 28.)
  Tandori Dezső: H. G. (Nagyvilág, 1987)
  Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
  Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. (Bp., 2004).
  
• Megjegyzés: Gulyás: Holzer Gábor néven!