Haszpra Ottó (1928. szept. 11. Bp. – 2012. ápr. 18. Bp.): mérnök.

• A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Közgazdaság-tudományi Karán tanult (1946–1947), a BME Mérnöki Kar Vízépítő Szakán mérnöki okl. szerzett (1952), az ÉKME-n doktorált (1967). A műszaki tudományok kandidátusa (1966), doktora (1973), az MTA tagja (l.: 1998. máj. 4.; r.: 2004. máj. 3.).
• Életút: A szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem (KME), ill. az ÉME Közlekedési Üzemmérnöki Kar Matematikai Tanszék tanársegéde (1951–1952), egy. adjunktusa (1952–1956), a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) Hidromechanikai Főosztályának tud. munkatársa, tud. főmunkatársa (1956–1964), az ÉKME Mérnöki Kar Vízépítési Tanszék egy. adjunktusa (1964–1967). A VITUKI tud. főmunkatársa (1964–1968), tud. tanácsadója (1968–1979), a Műtárgy-hidraulikai Osztály (1970-től) Szivárgáshidraulikai Csoportjának vezetője (1971-től), az Intézet igazgatóhelyettese (1971–1979). A BME Építőmérnöki Kar Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet Vízépítési Tanszék egy. tanára (1979. júl. 1.–1996. jún. 30.), a Tanszék vezetője (1991– 1993), az Intézet igazgatóhelyettese (1981–1987), ill. igazgatója (1987–1992). Kutatóprofesszor (1996–1998), emeritusz professzor (1999-től). A New York-i, ill. az Iowai Hidraulikai Kutatóintézet Ford-ösztöndíjas vendégkutatója (1968–1969). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965).
• Az eszperantó nyelv tudományos és műszaki alkalmazási lehetőségeit is vizsgálta, a nyelvvel kapcsolatban lexikográfiai, statisztikai és történeti kutatásokat is végzett; eszperantó műfordítói tevékenysége is értékes. Eszperantó nyelvre fordította – többek között – Jókai Mór Fekete gyémántok c. regényét (2008). Az Eszperantó Világszövetség elnökségi tagja (1986–1989), az Eszperantó Akadémia (2004-től) és az Egyetemes Eszperantó Szövetség t. tagja (2007-től). A Tudományok Nemzetközi Akadémiája tagja (1983-tól).
• Nomográfiával, az öntözővíz mérésére és adagolására szolgáló berendezésekkel, a magyarországi folyókon tervezett vízlépcsők (pl. Nagymaros, Dunakiliti, Kisköre, Siótorok) műtárgyainak, valamint magyarországi nagy hőerőművek (pl. Dunai Hőerőmű, Paksi Atomerőmű, Tiszai Hőerőmű) hűtővízrendszereinek kismintavizsgálatával foglalkozott. Alapkutatást végzett a vízmérés és a hidroelasztika területén, kidolgozta és alkalmazta a hidroelasztikai rezgések fizikai modellezésének elméletét, ill. módszerét, talajvíz-szint és -minőség szabályozási, valamint hidrotermodinamikai feladatokat oldott meg (a Szigetközben, Százhalombattán, Hévízen, valamint Szegeden). Megalkotta az első világnapórát. Az angol nyelvű mérnök- és doktorképzés megszervezője, egyik előadója és a sok éven át a doktoranduszok témavezetője a BME Építőmérnöki Karán.
• Az MTA Vízgazdálkodás-tudományi Bizottság Hidrológiai és Hidraulikai Albizottságának titkára (1969-ig), majd a Vízgazdálkodás-tudományi Bizottság titkára, elnöke (1970–1991), tagja (1991-től). A Magyar Hidrológiai Társaság tagja (1956-tól), elnökségi tagja (1976–1990). A Bólyai János Matematikai Társulat tagja (1952–1962). Az International Association of Hydraulic Engineering (IAHR) és az International Commission on Large Dams (ICOLD) tagja (1990–2002). Az UNESCO hidrológiai adatgyűjtési és feldolgozási bizottságában Magyarország képviselője (1968-tól). A New York-i Tudományos Akadémia tagja (1997-től).
• Elismerés: Munka Érdemrend (ezüst, 1987). Vásárhelyi Pál-emléklap (1963), Eötvös Loránd-díj (1978), Pro Esperanto Emlékérem (1990), Szent-Györgyi Albert-díj (1993).
• A VITUKI Közlemények szerkesztője (1977–1988).
• Főbb művei: Matematika. 3. Egyenletek közelítő megoldása. Egy. jegyz. 33 ábrával. (Bp., 1952
  2–4. jav. kiad. 1956)
  Nomográfia. Egy. jegyz. (1–2. kiad. Bp., 1955)
  Az öntözővíz mérésével kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok. Fazekas Károllyal, Györke Olivérrel. 6 ábrával, 4 képpel. (Beszámoló a VITUKI 1956. évi munkájáról. Bp., 1957)
  Újtípusú mellékáramkörű vízmennyiségmérő. 5 ábrával. – A mellékáramkörű vízmennyiségmérés elmélete és alkalmazásai. 16 ábrával. (Vízügyi Közlemények, 1959)
  Néhány megjegyzés nomogramok leolvasási hibáihoz. (MTA Matematikai Kutató Intézetének Közleményei, 1959)
  Modellkísérletezés a vízépítésben. 1 ábrával, 7 képpel. (Természettudományi Közlöny, 1960)
  A törtlapú átmenet. Sikeres kísérletek a torzfelületnél olcsóbb és hidraulikailag kedvezőbb átmeneti felülettel. 30 ábrával, 3 képpel. (Hidrológiai Közlöny, 1961)
  Előírt pontosságú, pontsoros nomogramok tervezése. Hidraulikai alkalmazások. 13 ábrával. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1962)
  A VITUKI laboratóriuma. 3 ábrával, 60 képpel. (A VITUKI intézeti kiadványa. Bp., 1962
  angolul, franciául és oroszul is)
  Módszer grafikusan meghatározott kapcsolatok átszámítására. 4 ábrával. (Vízügyi Közlemények, 1962)
  Nomogramok. Pálmay Lóránttal. 4 táblával, 102 ábrával. (Bp., 1962
  2. kiad. 1965)
  Hordalékos vízfolyás vízhozam-nyilvántartási szelvényének kismintavizsgálata. 9 ábrával. (Vízügyi Közlemények, 1963)
  A kvadratikus bukó problémája. Mellékáramú vízmennyiségmérés a szabad felszín megszakítása nélkül. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1963)
  A felületi mérőfej alkalmazása szabadfelszínű csatornákban és csőszerű műtárgyakban. 8 ábrával, 6 képpel. (Hidrológiai Közlöny, 1964)
  Hidromechanika. Egy. jegyz. 32 ábrával. (Bp., 1965
  2. kiad. 1966
  4. kiad. 1969)
  Numerikus és grafikai módszerek a hidraulikában. 5 ábrával. (Hidrológiai Tájékoztató, 1965)
  A felszíni vízugrás szerepe duzzasztóművek utófenekének méretezésében. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1965)
  A függő vonal definíciójáról. 3 ábrával. (Geodézia és Kartográfia, 1965)
  Vízépítési szerkezetek rezgéstani klímavizsgálatának elméleti alapjai. (Hidrológiai Közlöny, 1965)
  Trapéz szelvényű csatornák szűkülő átmeneteinek esésvesztesége. (Vízügyi Közlemények, 1965)
  Az esésveszteségek csökkentése és kiküszöbölése az öntözővíz mérésében. Kand. és egy. doktori értek. (Bp., 1965)
  A második tiszai vízlépcső gáttáblája és utófenék főváltozatainak hidraulikai kismintavizsgálata. (Beszámoló a VITUKI 1964. évi munkájáról. Bp., 1966)
  Vízépítéstan 1. Egy. jegyz. Többekkel. (Bp., 1966
  5. kiad. 1970)
  A Bernoulli-egyenlet érvényességi feltételeiről. (ÉKME Közleményei, 1966)
  Nagy folyami vízlépcsők duzzasztóműveinek hidraulikai kismintavizsgálata. (Beszámoló a VITUKI 1965. évi munkájáról. Bp., 1967)
  Erőtani kismintavizsgálatok módszerei. Györke Olivérrel. (Beszámoló a VITUKI 1966. évi munkájáról. Bp., 1968)
  Hajlító, nyújtó és csavaró rezgésekre igénybevett vízépítési szerkezetek kismintavizsgálatának néhány elméleti kérdése. (Hidrológiai Közlöny, 1968)
  Hidraulikai rezgéstani vizsgálatok betétgerenda rugalmas kismintáján. 1–2. – A Sió torkolati művének hidraulikai kismintavizsgálata. Decsi Sándornéval. (Hidrológiai Közlöny, 1970)
  A hidroelasztikai modellezési elmélet kísérleti ellenőrzése. (Hidrológiai Közlöny, 1972)
  A hidroelasztikai hasonlóságelmélet és kísérleti igazolása. Alkalmazás a vízépítési modellkísérletezésben. Monográfia és doktori értek. (Bp., 1972
  megjelent: Tanulmányok és kutatási eredmények. 44. Bp., 1974
  angolul: 1976)
  Hidrometria. Hidrológiai mérések. Starosolszky Ödönnel. (Bp., 1972
  angolul: Hydrological Measurements. International Postgraduate Course on Hydrological Methods for Developing Water Resources Management. Bp., 1972)
  Jelentősebb hidromechanikai kutatások. 2. 1965–1972. Szerk. (Bp., 1974
  angolul: 1974)
  Modelling Hydroelastic Vibrations. Monográfia. (Bp., 1978
  2. kiad. London–Boston–Melbourne–Bp., 1980)
  Háromdimenziós szabadfelszínű szivárgás fokozatos közelítő meghatározása elektrolitos analóg modellel. (Hidrológiai Közlöny, 1978)
  A nagymarosi vízlépcső parti környezetében várható szivárgások laboratóriumi vizsgálata. Ujfaludi Lászlóval. (Hidrológiai Közlöny, 1979)
  Rugalmas vízépítési szerkezetek vizsgálata főkiviteli anyagból épült modellen, ha a nehézségi erő befolyása elhanyagolható. (Hidrológiai Közlöny, 1980)
  A dunakiliti duzzasztómű és a szigetközi talajvíz. (Vízügyi Közlemények, 1983)
  Völgyzárógát-kísérletek exportra. (Természet Világa, 1984)
  Különböztessük meg egymástól a nehézségi térerősséget és a szabadesés gyorsulását! (Geodézia és Kartográfia, 1986)
  Hidraulika az építőmérnök hallgatók részére. I–II. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1987)
  Háromdimenziós, szabadfelszínű, nempermanens szivárgás vizsgálata hibrid – analóg-digitális – számítástechnikával. Horváth Lászlóval. (Hidrológiai Közlöny, 1988)
  Hidraulika a vízépítő szakos építőmérnök hallgatók részére. Egy. jegyz. (Bp., 1989
  4. kiad. 1999
  8. kiad. 2004)
  Hatvan éve kezdődött meg a nicki duzzasztómű építése. Papp Gáborral, Pinczés Józseffel. (Vízügyi Közlemények, 1990)
  Hidraulika példatár. Összeáll. Horváth Lászlóval. (Bp., 1993
  4. kiad. 2000)
  Hága előtt és után. (Hidrológiai Közlöny, 1997)
  Néhány hidraulikai probléma a vízépítésben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1999. ápr. 29.
  megjelent: Székfoglalók, 1995–1998. IV. köt. Bp., 2000)
  Seepage around Structures Built into Flood Levees. – Szivárgás árvízvédelmi töltésekbe épített szerkezetek körül. Hamvas Ferenccel, Kalina Ernővel. (Periodica Polytechnica. Civil Engineering, 2001)
  A dunakiliti fenékgát. Zsilák Endrével. (Hidrológiai Közlöny, 2002)
  Egyenjogúság és gazdaságosság a nemzetközi kommunikációban. (Elhangzott: 2005. ápr. 14.
  megjelent: Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián. 2004. Természettudományok. Bp., 2008)
  eszperantó művei: Az eszperantó a tudományos és a szakmai életben. (Világ és nyelv évkönyve, 1978)
  Az eszperantó új térhódítása a tudományban. (Világ és nyelv évkönyve, 1980)
  Az eszperantó nyelv terjedése a nemzetközi tudományos kapcsolatokban. Gether Istvánnal. (Hidrológiai Közlöny, 1988)
  Magyar–eszperantó kéziszótár. Többekkel. (Bp., 1996)
  Eszperantó az ábécétől a felsőfokig. (A Magyar Eszperantó Szövetség kiadványa. Bp., 1998 a 2. kiad. Eszperantó kezdőknek és haladóknak címmel. I–II. köt. 2000)
  Liter-ofteco en Esperantaj tekstoj. Betűgyakoriság eszperantó szövegekben. (Studoj pri interlingvisztiko. – Studien zur Interlingvistik. Praha, 2001)
  Az eszperantó hármas haszna. (Magyar Tudomány, 2001)
  A eszperantó tudományos és szakmai alkalmazásai. (Természetes nyelvek – mesterséges nyelvek. Bp., 2002)
  Utiligo de akvoenergio iam kaj hodiau. – A vízenergia hasznosítása egykor és ma. (Scienca Revuo, 2004)
  Jókai Mór: Nigraj diamantoj. Ford. (Bp., 2008).
  
• Irodalom: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
  A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei. 1917–2000. Összeáll., szerk. Marczell Ferenc. (Bp., 2000)
  Arany-, gyémánt- vas- és rubindiplomások. Összeáll. Fodor Zsoltné, Kónya Éva. (Bp., 2002).