Halaváts Gyula (1853. júl. 7. Zsena, Krassó-Szörény vm. – 1926. júl. 28. Bp. Temetés: júl. 30. Kerepesi út.): bányamérnök, geológus, paleontológus.

• Sz: Halaváts János uradalmi tiszttartó. Testvére: Offnerné Halaváts Olga és Kukolik Józsefné Halaváts Aranka. F: Jerabek Adalberta. Leánya: Egry Györgyné Halaváts Etelka.
• Középiskoláit Miskolcon, Szarvason és Nagykőrösön végezte, a selmecbányai Bányászati Akadémián bányamérnöki okl. szerzett (1874).
• Életút: A Magyar Királyi Földtani Intézet kutatógeológusa (1874–1897), főgeológusa (1897–1919) főbányatanácsosi rangban és az Intézet könyvtárának vezetője (1918–1926).
• A Magyar Turista Egyesület és a Magyarországi Kárpát Egyesület tagja. A Magyar Fotoclub tb. tagja, a Budapesti Fotoclub alelnöke.
• Tudományos pályafutásának kezdetén Somogy és Baranya vármegyékben végzett földtani térképezési kutatásokat, majd Temes, Krassó-Szörény, Hunyad és Szeben vármegyékben, ill. az Erdélyi-medencében tevékenykedett. Az ún. fiatal harmadidőszak magyarországi viszonyainak feltárójaként, elsősorban a magyar pontuszi rétegek vizsgálatával foglalkozott. Az artézi kútfúrások adatai alapján elsőként foglalta össze az Alföld földtani viszonyait, nevéhez fűződik továbbá az első magyarországi kútkataszter megalkotása. Jelentős munkát végzett Dél-Magyarország hegyvidékeinek feltérképezése, az erdélyrészi területek és Budapest székesfőváros geológiai és műemléki feltárása terén. Muzeológusként gondozta a Magyar Királyi Földtani Intézet Múzeumának mamutgyűjteményét és elvégezte az ősemlős anyag rekonstruálását, ill. Telegdi Roth Lajos mellett részt vett a Múzeum fúrásianyag-mintagyűjteményének karbantartásában, valamint az ő feladata volt a Múzeum Alföld és Dél-erdélyi Hegységek egységének a kezelése is. Számos népszerű archeológiai, hadtörténeti és közgazdasági munka szerzője, műemlékvédelmi tevékenysége is fontos.
• Emlékezet: Évtizedeken keresztül igen értékes szerzeményekkel gyarapította a Magyar Királyi Földtani Intézet Múzeumát, valamint ásványokat adományozott a veszprémi r. k. főgimnáziumnak. Budapesten élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
• A Magyarhoni Földtani Társulat r., választmányi, majd t. tagja (ez utóbbi 1926-tól). Az Országos Hadimúzeum Igazgatótanácsának tagja. A Műemlékek Országos Bizottsága, az Országos Régészeti és Embertani Társaság tagja, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései állandó választmányának tagja.
• Elismerés: Az MTA Rózsay-díja (1895 és 1906).
• Írásai elsősorban a Földtani Közlönyben (1875–1913), a Vasárnapi Ujságban (1878), a Természetrajzi Füzetekben (1884-től), A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentéseiben (1883–1910), A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyveiben (1886–1925), a Torontálmegyei Gazdasági Egyleti Értesítőben (1887), a Természettudományi Közlönyben (1887–1896), az Archaeologiai Értesítőben (1887–1914), A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyében (1894 és 1897), A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének Munkálataiban (1899–1906), A Hunyadmegyei Történeti és Régészeti Társaság Évkönyvében (1902 és 1905), a Turisták Lapjában (1907–1908), az Erdélyi Múzeumban (1910–1912) és a Hadtörténelmi Közleményekben jelentek meg (1912–1915).
• Főbb művei: Selmeczbánya andesin basaltjai. (Földtani Közlöny, 1875)
  Felső-Lapugy mediterrán faunája. (Földtani Közlöny, 1876)
  Az artézi kutak fúrásáról. (Vasárnapi Ujság, 1878)
  Adatok Szörénymegye földtani viszonyaihoz. (Földtani Közlöny, 1880)
  A Lokva- hegység földtani viszonyai. (Földtani Közlöny, 1881)
  Fehértemplom–Kubin környékének viszonyai. (Földtani Közlöny, 1882)
  Őslénytani adatok Délmagyarország neogén korú üledéki faunájának ismeretéhez. I–III. köt. (Bp., 1882–1892)
  Jelentés az 1882. Versecz környékén eszközölt földtani felvételekről. (Földtani Közlöny, 1883)
  Az Alibunár, Moravicza, Móriczföld és Kakova környékén eszközölt földtani részletes felvételről. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1883)
  Az 1883-ban Alibunár–Kakova környékén eszközölt részletes földtani felvételről. (Földtani Közlöny, 1884)
  Új alakok Magyarország mediterrán korú faunájából. (Természetrajzi Füzetek, 1884)
  A Magyarhoni Földrajzi Társulat 1852–1883. évi összes kiadványainak betűsoros tartalommutatója Összeáll. (Bp., 1884)
  Fehértemplom–Kubin vidéke. Magyarázat a K15 jelű földtani térképhez. (Bp., 1884)
  Versecz vidéke. Magyarázat a K14 jelű földtani térképhez. (Bp., 1885)
  Az 1884-ben Oravicza–Román–Bogsán környékén eszközölt részletes földtani felvételről. (Földtani Közlöny, 1885)
  A Torontál-Temes és Krassó-Szörénymegyék területén 1885- ben eszközölt részletes földtani felvételről. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1885)
  Adatok Torontálmegye földtani viszonyainak ismeretéhez. – Magyarországi valenciennesiák. (Földtani Közlöny, 1886)
  Mammut-maradványok Valeapaj községben. – Cardium Pseudo-Suessi Krassómegyében. (Természetrajzi Füzetek, 1886)
  A verseczi várról. (Archaeologiai Értesítő, 1886)
  Az 1887-ben Dognácska környékén eszközölt részletes felvételről. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1887)
  A szentesi artézi kút geologiai viszonyai. (Természettudományi Közlöny, 1887)
  A németbogsáni őskori leletek. (Archaeologiai Értesítő, 1887)
  A szentesi artézi kút. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve. Bp., 1887)
  Az 1888-ban Dognácska és Vaskő környékén eszközölt részletes földtani felvételről. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1888)
  A hódmezővásárhelyi két artézi kút. A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve. Bp., 1889)
  Adat Hontmegye földtani viszonyainak ismeretéhez. (Földtani Közlöny, 1889)
  Jelentés az 1889. évben Bogsán környékén eszközölt részletes földtani felvételről. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1889)
  Az Aranyos-hegység ÉK-i része. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1890)
  A Nílus deltája. A delta földtani és földrajzi felépülése. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve. Bp., 1890)
  Dognácska–Vaskő bányászata. (Földrajzi Közlemények, 1890)
  Lupák–Kölnik–Szócsán–Nagy-Zorlencz környéke. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1891)
  A magyarországi fosszil hódmaradványok. (Természetrajzi Füzetek, 1891)
  A csongrádmegyei artézi kutak. (Természettudományi Közlöny, 1891)
  A szegedi két artézi kút. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve. Bp., 1891)
  A herczeghalmi artézi kút profilja. (Természettudományi Közlöny, 1892)
  Az Aranyoshegység Krassómegyében. (Földrajzi Közlemények, 1891)
  A szócsántirnovai neogén öböl Krassó-Szörény vármegyében. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1892)
  Resicza keleti környéke. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1893)
  A miskolczi palaeolith lelet ötletéből. (Archaeologiai Értesítő, 1893)
  Az Alföld artézi kútjai. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1894)
  Bács-Bodrogmegye artézi kútjairól. (Természettudományi Közlöny, 1894)
  Miskolcz városa földtani viszonyai. (Földtani Közlöny, 1894)
  Karánsebes Nyugati Környéke. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1894)
  Az Alföld Duna Tisza közötti részének földtani viszonyai. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve. Bp., 1895)
  Buziás–Lugos környéke. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1895)
  Magyarország artézi kútjai. (Természettudományi Közlöny, 1895)
  A magyarországi artézi kutak története, terület szerinti elosztása, mélységök, vizük bőségének és hőfokának ismertetése. Monográfia. (Bp., 1896)
  Adatok a hátszegi medencze földtani viszonyainak ismeretéhez. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1896)
  A lederata-tibiscumi római út. – Kaptár-kövek Budapest környékén. (Archaeologiai Értesítő, 1896)
  Mutató a Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyvei I–IX. kötetéhez. Összeáll. (Bp., 1897)
  Ötven év a gőzlokomotívval vontatott magyar vasutak történetéből. 1–3. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1897)
  Az ohába-ponori kréta-terület. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1897)
  Az egri mammuth-lelet. – A Budapest-vidéki kavicsok kora. – A domahidi és mérki ősemlős leletek. (Földtani Közlöny, 1898)
  A domahidai ősállat-maradványokról. – A Budapest-vidéki kavicsokról. (Természettudományi Közlöny, 1898)
  A hunyadmegyei Új-Gredistye, Lunkány, Hátszeg környékének földtani viszonyai. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1898)
  A jobbágyi – Nógrád vm. – mammuth-lelőhely. (Természettudományi Közlöny, 1899)
  Ó-Sebeshely, Kosztesd, Bosoród, Ó-Berettye – Hunyad vm. – környékének földtani viszonyai. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1899)
  A szarvasi artézi kút. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének Munkálatai, 1899)
  Kitid–Russ–Alsó-Telek – Hunyad vm. – környékének földtani viszonyai. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1900)
  A Duna és Tisza völgyének geologiája. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének Munkálatai, 1901)
  Szászváros környékének földtani viszonyai. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1901)
  A Szent-Imrei templomrom. (Archaeologiai Értesítő, 1901)
  Mikor épült a dévai evangélikus templom? (Archaeologiai Értesítő, 1902)
  A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája. Monográfia. Függelékben A Balaton palaeontológiája. (A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei. Bp., 1902
  németül: Wien, 1903)
  Déva környékének földtani alkotása. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1903)
  Schneider János Mihály harangöntő. (Archaeologiai Értesítő, 1903)
  A magyar pontusi emelet általános és őslénytani irodalma. Összeáll. (A Magyar Királyi Földtani Intézet kiadványai. Bp., 1904)
  Hátszeg – Szászváros – Vajda-hunyad környékének geologiai alkotása. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének Munkálatai, 1903)
  Kudsir–Csóra–Felsőpián környékének földtani alkotása. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1904)
  Szászsebes környékének földtani alkotása. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1905)
  Szerdahely–Koncza környékének földtani alkotása. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1906)
  Úti jegyzetek Kelnek, Vingárd, Szászorbó környékéről. (Archaeologiai Értesítő, 1907)
  Vízakna környékének földtani alkotása. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1908)
  Vízakna, Kiscsűr, Kistorony műemlékei. (Archaeologiai Értesítő, 1909)
  Neogén korú üledékek Budapest környékén. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve. Bp., 1910)
  A krivádiai középkori őrtorony. (Erdélyi Múzeum, 1910)
  Szelindek vára és a szelindeki, nagycsúri, kakasfalvi templom. (Archaeologiai Értesítő, 1911)
  A felsőszilvási monostor temploma. (Erdélyi Múzeum, 1912)
  Nagydisznód–Nagytalmács környékének földtani alkotása. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1912)
  A középkori templomok keleteléséről. – A vurpódi, veresmarti, szászújfalvi Szent-Erzsébet templom. (Archaeologiai Értesítő, 1912)
  Kelnek vára. (Hadtörténelmi Közlemények, 1912)
  A kisselyki templom és templomerőd. (Archaeologiai Értesítő, 1913)
  Szászorbó vára. (Hadtörténelmi Közlemények, 1913)
  Adatok az erdélyrészi medence tektonikájához. (Földtani Közlöny, 1913)
  Szeben vármegye román stílusú templomai. (Bp., 1913)
  Újegyháza–Holczmány– Oltszakadát környékének földtani alkotása. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1913)
  Az alczinai, holczmányi, oltszakadáti és feleki románkori templomok. – A nagydisznódi ágostai evangélikus templom. (Archaeologiai Értesítő, 1914)
  Szentágota környékének földtani alkotása. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1914)
  A nagybecskereki fúrólyuk. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve. Bp., 1914)
  Doboka vára és a Nagyszeben környéki templomerődök. (Hadtörténelmi Közlemények, 1915)
  Jelentés az 1916. év nyarán végzett reambulációról. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Éves Jelentései, 1916)
  A baltavári felsőpontusi korú molluszka-fauna. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve. Bp., 1923).
  
• Irodalom: Világlexikon. A tudás egyetem. (Bp., 1925)
  Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1926. júl. 30.)
  H. Gy. t. tag halála. (Földtani Közlöny, 1926)
  Noszky Jenő: Emlékbeszéd H. Gy. felett. (Földtani Közlöny, 1927)
  Schréter Zoltán: H. Gy. (Hidrológiai Tájékoztató, 1963)
  Fodor István Ferenc: H. Gy. (Természet Világa, 1979)
  Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. (Bp., 1986)
  Földünk hazai kincsesházai. Tanulmányok a magyarországi földtudományi gyűjtemények történetéről. Szerk. Kecskeméti Tibor, Papp Gábor. (Bp., 1994)
  Dobos Irma: H. Gy. száz évvel ezelőtt megjelent összefoglaló és értékelő munkája a magyarországi artézi kutakról. (Hidrológiai Tájékoztató, 1996)
  Magyar Tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
  Mészáros Miklós: H. Gy., a Bánság földtanának kutatója. (Romániai Magyar Szó, 1998. szept. 5.)
  Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. II. köt. H–Ö. (Újvidék, 2003).