Halász Pál (1914. máj. 29. Bp. – 1963. szept. 18. Pécs. Temetés: szept. 23. Pécs): jogász.

• Sz: Halász Aladár (†1941), Solti Teréz tanítók. Egy húga született. F: 1. 1938–1952: Fischer Zsuzsa (†1952) orvos. Özvegy. Fia: Halász János (1940–), Halász Péter (1943–2006) rendező és Halász András (1946–). 2. Várlaki Mária, a bp.-i VII. kerületi Tanács VB elnökhelyettese.
• A bp.-i Madách Imre Gimnáziumban éretts. (1932), a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1936), ügyvédi vizsgát tett (1948), a jogi tudományok kandidátusa (1957), az állam- és jogtudományok doktora (posztumusz, 1967).
• Életút: Budapesten ügyvédjelölt (1936–1944), a II. vh. után a budapesti–belvárosi nemzeti bizottság elnöke (1945. jan.–máj.). Az MKP KV Közigazgatási Osztályának politikai munkatársa (1945. máj.–1946. márc.), Budapest Székesfőváros XV. Kereskedelmi és Ipari Osztályának ügyosztályvezető-helyettes főjegyzője (1946–1948), majd a főváros tisztifőügyész-helyettese (1948–1950). A Magyar Jogász Szövetség főtitkárhelyettese és a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára (1950–1951). A Pécsi Egyetemi Könyvtár igazgatója (1951–1952), az Állam- és Jogelmélet Tanszék tanszékvezető egy. docense (1952–1957), tanszékvezető egy. tanára (1957. szept. 4.–1963. szept. 18.).
• Az Országos Ifjúsági Bizottság (1938-tól), az illegális MKP tagja (1943-tól), az ország német megszállása után részt vett a fegyveres nemzeti ellenállásban, a Gestapo letartóztatta, a vh. végéig fogságban volt (1944–1945).
• Általános állam- és jogelméleti kérdésekkel, az újonnan kialakuló kelet-európai szocialista államok közigazgatási jogával foglalkozott. Öngyilkos lett.
• Emlékezet: Pécsett élt és tevékenykedett, a Pécsi Köztemetőben nyugszik.
• Elismerés: Magyar Népköztársasági Érdemrend, Szocialista Munkáért Érdemérem, Magyar Partizán Emlékérem.
• Főbb művei: Az önkormányzatok közigazgatása. Budapest önkormányzatának szerkezete. Összeáll. (Bp., 1948)
  Budapest kerületi közigazgatásának átszervezése. – Budapest főváros új területe. (Állam és Igazgatás, 1949)
  „Tanács-Magyarország gazdasági vonatkozású rendelkezései.” (Jogtudományi Közlöny, 1951)
  A két rendszer és a béke kérdése. (Békeharc és nemzetközi jog. Adatok és tanulmányok. Bp., 1951)
  Az államhatalom helyi szervei: a tanácsok. H. P. egyetemi előadásainak vezérfonala az 1950/51. tanévben. Egy. jegyz. (Pécs, 1951)
  A Magyar Népköztársaság fontosabb törvényei és kormányhatározatai. Szerk. (Bp., 1952)
  A magyar államigazgatási jog alapjai. Általános rész. Többekkel. (Bp., 1953)
  Rákosi Mátyás útmutatása és az állam- és jogelmélet. – Az állam és jog néhány kérdése Marxnál. – Az állam és jog kérdései Sztálin közgazdasági műveiben. (Állam és Igazgatás, 1953)
  A mezőgazdasági társasgazdálkodás és a földjog kérdése nálunk. (Jogtudományi Közlöny, 1953)
  Állam- és jogelmélet. (Bp., 1953
  3. kiad. 1955
  új kiad. 1961)
  Jogrendszerünk egységének néhány logikai problémája. (A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Évkönyve. 1953/54. Szerk. Flachbart Ernő. Pécs, 1954)
  Tanulmányok a Magyar Tanácsköztársaság államáról és jogáról. Szerk. (Az Állam- és Jogtudományi Intézet tudományos kis könyvtára. 9. Bp., 1955)
  Nagy Imre: Egy évtized. (Jogtudományi Közlöny, 1955)
  Az állam- és jogelmélet viszonya a marxizmus-leninizmushoz és a szakjogtudományokhoz. (Jogtudományi Közlöny, 1956)
  Az államelmélet alapkérdései: állam, államtípus, államforma. Kand. értek. (Bp., 1956)
  Az államfogalom meghatározásának néhány kérdése. (Studia Iuridica auctoriate Universitatis Pécs publicata. 1. Bp., 1958)
  A Magyar Tanácsköztársaság jogalkotása. Szerk. Kovács Istvánnal, Peschka Vilmossal. A bevezetést Szabó Imre írta. (Bp., 1959)
  A vallásos világnézet elleni küzdelem a jogi karon. (Felsőoktatási Szemle, 1959)
  A jogi gondolkodás alakulása a Tanácsköztársaságban. (Jogtudományi Közlöny, 1959)
  Az államtípus meghatározásáról. (Az Állam- és Jogtudományi Intézet Értesítője, 1960)
  Az államformatan néhány elméleti kérdése. (Studia Iuridica auctoriate Universitatis Pécs publicata. 14. Bp., 1960)
  A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa és a jogi felsőoktatás néhány feladata. (Felsőoktatási Szemle, 1960)
  Bevezetés az állam- és jogtudományokba. 1–2. Egy. jegyz. Antalffy Györggyel. (Bp., 1960
  2. kiad. 1962
  3. kiad. 1964
  4. kiad. 1966)
  A szocialista állam általános és közös vonásai. (Állam és Igazgatás, 1961)
  A szocialista jog és erkölcs viszonyának néhány kérdése. (Társadalmi Szemle, 1961)
  A politikai és jogi tanok története a marxizmus megjelenéséig. Egy. jegyz. Antalffy Györggyel. (Bp., 1961
  2. kiad. 1962)
  A politikai és jogi tanok történetének tárgya, módszere, rendszere. (Jogtudományi Közlöny, 1962)
  Az állam szocialista típusa. Egy. jegyz. (Bp., 1962)
  Állam- és jogrend a szocialista forradalomban. (Studia Iuridica auctoriate Universitatis Pécs publicata. 25. Bp., 1962)
  Társadalom, állam, jog. Monográfia. Antalffy Györggyel. (Bp., 1963)
  A normatívizmus és az elméleti jogtudomány. Monográfia és benyújtott doktori értek. is. (Bp., 1963).
  
• Irodalom: Benedek Jenő: Antalffy György–H. P.: Társadalom, állam, jog. (Társadalmi Szemle, 1963)
  Péteri Zoltán: Antalffy György–H. P.: Társadalom, állam, jog. (Jogtudományi Közlöny, 1963)
  Halálhír. (Népszabadság, 1963. szept. 20.).