Kádár Zoltán (1915. júl. 24. Sepsiszentgyörgy, Háromszék vm. – 2003. márc. 17. Bp.): művészettörténész, régész.

• Sz: Kádár Károly állami gazdasági felügyelő, Barabás Lenke. Nőtlen.
• Elemi és középiskoláit Szolnokon végezte, a Verseghy Ferenc Gimnáziumban éretts. (1933), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1939), a klasszikus és ókeresztény római művészet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1947), a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1958), doktora (1980).
• Életút: A Magyar Történeti Múzeum Régészeti Osztálya (1936–1937), az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Könyvtára gyakornoka (1937–1938), a Magyar Történeti Múzeum Műemlék-nyilvántartásának ösztöndíjasa (1939–1942); közben Olaszországban (Róma és Líbia, Tripolitana) járt hosszabb tanulmányúton (1939–1940). Az Országos Magyar Iparművészeti Iskola előadó tanára (1944–1948). A Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE BTK Ókortörténeti, ill. Klasszika-filológiai Tanszék magántanára (1947–1952) és intézeti tanára (1948–1953), tanszékvezető egy. docense (1953–1976). Az MTA–TMB rövidített aspiránsa (1955–1956).
• Tudományos pályafutásának kezdetén az ókori Pannónia művészeti emlékeivel, ókeresztény ikonográfiával és szobrászattal foglalkozott, később érdeklődése a bizánci művészet felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el klasszikus görög és bizánci tudományos munkák illusztrációinak komplex filológiai, művészeti, művelődéstörténeti, zoológiai és etnográfiai feldolgozása terén. Bebizonyította ezen művek antik előképeit, tisztázta a formai átvétel útját és főbb vonásait. Különösen értékes tudománytörténeti tevékenysége: a korabeli illusztrációk vizsgálata nyomán megkezdte a magyar biológia- és orvostörténet kultúrtörténeti vonatkozásainak és a korabeli magyar tudományosság nemzetközi kapcsolatainak feltárását.
• Az MTA Régészeti Bizottsága tagja, a Bizánci Munkacsoport vezetője (1953-tól), a Bizantinológiai Munkabizottság elnöke (1991-től). Az MTA Művészettörténeti Bizottsága tagja (1970-től), Biológiai Tudománytörténeti Albizottságának elnöke (1980– 1990). A Szent István Akadémia tagja (2002-től). A Magyar Régészeti Társaság tagja (1967-től), tb. tagja. Az Ókortudományi Társaság (1967-től), a Magyar Orvostörténelmi Társulat vezetőségi tagja (1971-től).
• Elismerés: Magyar Köztársaság arany érdemkeresztje (1998). Zsámboky János-emlékérem, Ipolyi Arnold-díj (1973).
• Művészeti írásai, kritikái az Alföld c. lapban jelentek meg (1955–1974).
• Főbb művei: Pannonia ókeresztény emlékeinek ikonográfiája. Egy. doktori értek. is. 4 táblázattal. (Regnum. Egyháztörténeti évkönyv, 1939
  és külön: Bp., 1939)
  A Triumphus-eszme a pécsi ókeresztény héroon egyik freskóján. (Regnum. Egyháztörténeti évkönyv, 1941)
  Pannonia ókeresztény művészetének viszonya az ókor és középkor triumfális művészetéhez. (Gerevich Emlékkönyv. Bp., 1942)
  A népiség és az új magyar képzőművészet. (Válasz, 1946)
  Agnus Dei vagy Leo Diaboli. Adatok a zalaháshágyi timpanon domborművének ikonográfiájához. (Antiquitas Hungarica, 1947)
  A legkorábbi egri kályhacsempék. (Archaeologiai Értesítő, 1949)
  A debreceni könyvkötő-céh művészete. (Szabad Művészet, 1949)
  A somogyvári Sámson-dombormű. (Archaeologiai Értesítő, 1950)
  Les rappresentations mediéval des centaures et leurs relations avec les peuples nomades cavaliers. (Acta Archaeologica, 1952)
  L’influence des peuples cavaliers nomades sur la formation des représentations médiévales de centaures. 2 táblával. (Acta Archaeologica, 1953)
  Palmyrai emlékek az Országos Magyar Szépművészeti Múzeumban. (Antik Tanulmányok, 1955
  franciául: Acta Antiqua, 1955)
  Savariai szobrászat a principátus idején, különös tekintettel ikonográfiai vonatkozásaira. Kand. értek. (Bp., 1957)
  Bizánci emlékek Magyarországon. (Magyarország régészeti leletei. Bp., 1957)
  Három római császárkori arcképszobor a Déri-gyűjteményben. 6 táblával. (A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1957. Debrecen, 1958)
  Szép Heléna története egy szombathelyi sírkövön. (Vasi Szemle, 1958)
  Savaria. Balla Lajossal. (Műemlékeink. 20. Bp., 1958)
  Három hellenisztikus–római „istenarckép” a Déri-gyűjteményből. 10 táblával. (A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1958. Debrecen, 1959)
  Ókeresztény és korabizánci művészet. (A TIT József Attila Szabadegyetemének előadásai. Művészettörténet. Bp., 1959)
  Bizánci művészet. 565–1453. (A TIT József Attila Szabadegyetemének előadásai. Művészettörténet. Bp., 1959)
  Venus Victrix ábrázolása a császári érmeken. (Numizmatikai Közlöny, 1959/60)
  L. Aelius Caesar arcképszobra Savariában. (Archaeologiai Értesítő, 1960)
  Adatok a Duna vidéki késő antik ezüstedények problematikájához. (Folia Archaeologica, 1960)
  Anaximandrosz, az evolúciós gondolkodás úttörője. (Természettudományi Közlöny, 1960)
  C. Sempronius Marcellinus savariai sírköve. (Archaeologiai Értesítő, 1961)
  Hellenisztikus–római oltár a Déri-gyűjteményből. 2 táblával. (A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1960. Debrecen, 1961)
  Der Schatzfund von Tokaj und seine byzantinisch–slawischen Beziehungen. 7 táblával. (Slavica, 1961)
  Középkori művészet Kelet-Európában (A TIT József Attila Szabadegyetemének előadásai. Művészettörténet. Bp., 1961)
  Szombathely. Horváth Tibor Antallal, Géfin Gyulával. (Magyar műemlékek. Bp., 1961)
  A pannóniai Róma-kultusz történetéhez. Az aquincumi ún. Venus Victrix ikonográfiai és történeti problémái. (Budapest Régiségei, 1962)
  Bemerkungen über byzantinische Amulette und magische Formeln. (Acta Antiqua, 1962)
  Die kleinasiatisch–syrischen Kulte zur Römerzeit in Ungarn. Monográfia. 5 táblával, 1 térképpel. (Leiden, 1962)
  A „Saeculum fruguferum” a katonacsászárok pénzein. 1–2. (Numizmatikai Közlöny, 1962/63)
  Adatok Róma istennő kultuszához Pannóniában. (Budapest régiségei. 20. Bp., 1963)
  A szentendrei scrinium ábrázolásai a későantik császárkultusz vonatkozásában. (Folia Archaeologica, 1963)
  Manule Philés tankölteményei a selyemhernyóról. (Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, 1965)
  A kazárok történetének eső összefoglalása. Erdélyi Istvánnal, Ojtozi Eszterrel. (Archaeologiai Értesítő, 1965)
  A II. századi savariai mitologikus sírkövek ikonográfiájáról. (Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője, 1965)
  Állatábrázolások az ezeréves Róma pénzein. (Numizmatikai Közlöny, 1965/66)
  Zsámboki „Icones… medicorum…” orvosportréinak hitelességéről, különös tekintettel a Dioscorides arckép mintaképére. (Orvostörténeti Közlemények, 1966)
  A Debrecenben talált közel-keleti bronz lószobrocska. (A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1966. Debrecen, 1967)
  Quelques aspects de la détermination zoologique des cervidés scythiques à propos de celui à Zöldhalompuszta. (Folia Archaeologica, 1967)
  A ságvári későrómai szinkretisztikus ábrázolású ládaveret. (Archaeologiai Értesítő, 1968)
  Az esztergomi oroszlános freskók eredetéről. (A Komárom Megyei Múzeumok Közleményei, 1968)
  A biológiai-orvosi könyvillusztráció születése. (Magyar Könyvszemle, 1969)
  Sur les illustrations des ouvrages zoologique d’Aristote et leur posterité. (Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, 1969)
  Dioscorides: Materia Medica három bizánci kézirata miniatúráinak összehasonlító vizsgálata és azok tudományos jelentőségük. (Acta Biologica Debrecina, 1970)
  Über die Klassifikation in der Ornithologie des Aristoteles. (Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, 1970)
  „Die Gewinnung der Mandragorawurzel.” Beiträge zu einem Bilderzyklus des mittelalterlichen Handschriften. (Könyv és Könyvtár, 1971)
  Dürer állattani megfigyelései. Születésének 500. évfordulójára. (Búvár, 1971)
  Állattani megfigyelések Marco Polo útleírásaiban. (Természet Világa, 1972)
  Az első illusztrált magyar nyelvű mammológia. (Frivaldszkya. Tudomány- és könyvtörténeti folyóirat, 1974)
  Des scarabées chez Pline l’Ancien. (Studia Aegyptica, 1974)
  A debreceni rézmetsző diákok. (Confessio, 1974)
  A királyi szekeret húzó szarvas ikonológiája. (Janus Pannonius. Tanulmányok. Szerk. Kardos Tibor, V. Kovács Sándor. Bp., 1975)
  Római kori plasztika Pannóniában. I–III. század. (Archaeologiai Értesítő, 1977)
  A nagyszentmiklósi kincs állatábrázolásai. (László Gyula: A nagyszentmiklósi kincs. Bp., 1977)
  Száz éve született Nopcsa Ferenc. Nagy István Zoltánnal. (Állattani Közlemények, 1978)
  Gorka Sándor jelentősége a természettudományos ismeretterjesztésben. (Természet Világa, 1978)
  Survivals of Greek Zoological Illumination in Byzantine Manuscripts. Monográfia. 232 fekete–fehér és 10 színes táblával. (Bp.–Stuttgart, 1978)
  Sárkányok újjászületése. (Gyorsuló idő. Bp., 1978)
  Világi festészet a Bizánci Birodalomban. 395–1456. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1978)
  A ciprusi kultúra emlékei. (Természet Világa, 1979)
  Linné állattani nézeteinek fejlődéséről. (Állattani Közlemények, 1980)
  A zoológiai illusztráció kezdetei hazánkban. (Előadások Haiman György tipográfus és könyvtervező kiállítása alkalmából. Debrecen, 1980. máj. 6. Szerk. Csűry István. Debrecen, 1980)
  Állatok sziklaképei az elsivatagosodó Líbiában. (Természet Világa, 1980)
  Satyrs in India. Puskás Ildikóval. (Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, 1980)
  Lamarck és a magyar élettudomány. (Állattani Közlemények, 1981)
  Orvosi könyvillusztrációk a 15–18. században. Szlatky Máriával. (Orvosi Hetilap, 1981. 12.)
  Die Anthropologie des älteren Plinius. Berényiné Révész Máriával. (Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, 1983)
  Antik természettudomány. Monográfia. Szabó Árpáddal. 16 táblával. (Bp., 1984)
  Bél Mátyás „De re rustica” című művének jelentősége a Kárpát-medence faunájának kutatásában. (Állattani Közlemények, 1985)
  Humboldt magyar kapcsolatai. (Természet Világa, 1985)
  200 éve született James Audubon. – Lambrecht Kálmán. (Természet Világa, 1986)
  Barabás Sándor, Herman Ottó gyűjtőtársa. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1987)
  A Hagia Szophia. Németh Györggyel, Tompos Erzsébettel. Ill. Balogh István. 32 táblával. (Remekművek. Bp., 1987)
  Bizánci művészet. Monográfia. Ill. Kiss Gabriella. 8 táblával. (Bp., 1987)
  Hazánk madarai 300 év távlatából. (Búvár, 1988)
  Teleki Sámuel expedíciójának állattani eredményei. (Földrajzi múzeumi tanulmányok, 1988)
  Száz éve született Géfin Gyula. (Archaeologiai Értesítő, 1989)
  Emlékezés Pongrácz Sándorra. (Állattani Közlemények, 1990)
  Egy nyugtalan szellem: Dapsy László. (Természet Világa, 1991)
  A „Dukasz-korona” ikonográfiája és ikonológiája. (Egyházak a változó világban. A nemzetközi egyháztörténeti konferencia előadásai. Szerk. Bárdos István, Beke Margit. Tatabánya, 1991)
  Száz éve született Járdányi-Paulovics István. (Archaeologiai Értesítő, 1992)
  Bíborbanszületett Konstantin és az orvosi tudományok. (Orvosi Hetilap, 1992. 42.)
  Az élővilág megismerésének kezdetei hazánkban. A magyar biológia rövid kultúrtörténete a reformkorig. Monográfia. Priszter Szaniszlóval. (Bp., 1992)
  A bizánci művészet első aranykora. (Miskolci Parthenon-tanulmányok. Miskolc, 1992)
  Lenhossék József a makrokefáliáról. (Orvosi Hetilap, 1993. 52.)
  Csörgey Titusz szerepe a magyar madártani illusztráció fejlődésében. (Aquila, 1993)
  Bacchikus kocsi tigrisekkel Szlavóniából. (Archaeologiai Értesítő, 1994)
  Az Állattani Szakosztály első tisztikara. (Állattani Közlemények, 1994)
  Marsili, a Duna-medence élővilágának első monográfusa. (Valóság, 1995)
  Emlékőrző sziklarajzok a Szaharában. (Természetbarát, 1995)
  A Kárpát-medence élő kincsei Oláh Miklós Hungária című művében. (Magyar Tudomány, 1995)
  Sárvári Pál és a winckelmanni útmutatás művészetpedagógiánk módszerének megteremtésében. (Valóság, 1995)
  Az élettelen és az élő természet viszonya Seneca „Naturales questiones” című művében. (Existentia, 1996)
  Kétszáz éve született Charles Lyell. (Természet Világa, 1997)
  Az őseinket fogadó állatvilág: jávorszarvas, őstulok, hód. (Természetbarát, 1997)
  Katonai kórházak Pannóniában. (Orvosi Hetilap, 1997. 12.)
  Fülep Lajos és Friedrich Nietzsche. (Valóság, 1997)
  Orvosok a római kor társadalmában. (História, 1998)
  Háromszáz éve született S. B. Albinus, az anatómia megújítója. (Orvosi Hetilap, 1998. 36.)
  Fáy Aladár művészi életútja. (Fáy Aladár élete és művészete. Összeáll. Fáy Árpád, Fáy Csaba, Fáy Ildikó. Bp., 1998)
  Puer ludens. A konstantinápolyi Nagy Császári Palota padlómozaikjának ikonológiájáról. (A középkor szeretete. Történeti tanulmányok Sz. Jónás Ilona tiszteletére. Szerk. Klaniczay Tibor, Nagy Balázs. Bp., 1999)
  A tengerek titkainak első megfigyelői. (Természet Világa, 1999)
  Trópusi expedíció kétszáz évvel ezelőtt. Alexander von Humboldt és Aimé Bompland útja Latin- Amerikában. (Természet Világa, 2000)
  Az egyszarvú és egyéb állatfajták Bizáncban. Tanulmányok. Tóth Annával. (Bp., 2000)
  Sárvári Pál és a klasszicizmus művészetszemlélete. (Ars Hungarica, 2001)
  Megjegyzések Fr. W. Deichmann Archaeologia Christiana című kézikönyvéhez. (Antik Tanulmányok, 2003)
  „Dániel az oroszlánveremben” a pannóniai ókeresztény művészet ábrázolásának tükrében. (In virtute spiritus. A Szent István Akadémia tiszteletkönyve Paskai László bíboros tiszteletére. Szerk. Stirling János. Bp., 2003)
  szerk.: [Sámboky János]: Veterum aliquot ac recentium medicorum philosophorumque icones ex bibliotheca Iohannis Sambuci. A Kalocsai Főegyházmegyei Könyvtár példánya alapján készült hasonmás kiad. Szerk., a kísérő tanulmányt írta Jantsits Gabriellával, Vida Máriával. (Bp., 1985)
  Corpus. Hippocraticum. Válogatás a Hippokratészi gyűjteményből. Szerk. A tanulmányokat vál. Havas László, ford. Havas László, Németh Béla és Ritoók Zsigmond. A bevezetést Schultheisz Emil írta. (Bp., 1991)
  Albertus Magnus: Az állatokról. A szöveget vál., az utószót írta. Ford. Magyar László András. (Bp., 1996)
  Kerényi Károly: Az isteni orvos. Tanulmányok Asklépiosról és kultuszhelyeiről. Szerk., az utószót írta. Ford. Rákóczi Katalin. (Bp., 1999)
  Isten állatkertje. Válogatás a középkor és a reneszánsz állatleírásaiból. Szerk. Ladányi-Turóczy Csillával. Ford. Ladányi-Turóczy Csilla, Magyar László András, Polgár Anikó. (A Palimpszeszt Kulturális Alapítvány kiadványa. Bp., 2001).
  
• Irodalom: Vayer Lajos, ifj.: K. Z.: Pannonia ókeresztény emlékeinek ikonográfiája. (Századok, 1940)
  Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
  Nagy Tibor: K. Z. köszöntése. (Archaeologiai Értesítő, 1985)
  Nagy Márta: Ausgewählte Bibliographie von Zoltán Kádár. Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, 1986)
  Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
  Matskási István: K. Z.–Priszter Szaniszló: Az élővilág megismerésének kezdetei hazánkban. (Magyar Tudomány, 1994)
  Ihász Ingrid: K. Z.–Tóth Anna: Az egyszarvú és egyéb állatfajták Bizáncban. (Századok, 2004)
  Harmatta János: K. Z. (Antik Tanulmányok, 2004 és Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, 2004)
  Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004).