Györkösy Alajos; 1941-ig Jirka (1896. jún. 15. Bp. – 1973. ápr. 21. Bp.): klasszika-filológus, nyelvész, pedagógus.
- A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Kollégium tagjaként – bölcsészdoktori okl. (1922), latin–görög szakos
tanári okl. szerzett (1923).
- Életút: Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918), orosz hadifogságban volt (1918). A Budapesti Tanárképző Intézet Gyakorló
Gimnáziumának tanárjelöltje és az MTA Könyvtára gyakornoka (1923–1924). A Budapesti Tanárképző Intézet Gyakorló
Gimnáziumának helyettes tanára (1925–1927), r. tanára (1927–1937), a Budapesti Tanárképző Intézet r. tanára (1937–1945).
Az MTA Könyvtára tud. munkatársa (1945–1950), tud. főmunkatársa (1950–1955), igazgatóhelyettese (1955-től).
Az athéni német és osztrák régészeti intézet Harszeion-ösztöndíjas vendégkutatója (1929 és 1931).
- Az ókori görög és római színház történetének elismert kutatója, de új eredményeket ért el a hellenisztikus halottkultusz
emlékeinek vizsgálata terén is. Palesztinában, Krétán és Egyiptomban is kutatott, a hérakleioni múzeumban nagyszámú, ismeretlen
krétai agyagtáblára bukkant. Pedagógusként nevéhez fűződik az új középiskolai görög és latin tanterv kidolgozása, amelyhez
számos görög és latin olvasókönyvet, szótárt és egyéb segédkönyvet írt és szerkesztett. Tankönyvei a magyar tankönyvirodalom
klasszikusai, évtizedeken át használatban voltak, nemzedékek forgatták haszonnal. A II. vh. után ő vezette az MTA Könyvtára
állományának rendezését.
- A Philologiai Társaság másodtitkára (1934–1941), első titkára (1941–1944). Az Országos Közoktatási Tanács tagja (1936-tól). A
Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagja (1940–1941). A Parthenon Egyesület tagja.
- Elismerés: Eötvös-díj (1922).
- Az Egyetemes Philologiai Közlöny társszerkesztője (Eckhardt Sándorral, ill. Huszti Józseffel. (1935–1944 és 1944–1948). A Magyar
Paedagogiai Lexikon (Bp., 1933–1934) és a Színházi kislexikon munkatársa (Bp., 1969).
- Főbb művei: Görög olvasókönyv gimnáziumok számára. (Bp., 1928)
Anthologia Latina. Lírai szemelvények latin költőkből középiskolai
használatra. Összeáll., a bevezetést írta. (Bp., 1928)
Szemelvények Xenophon és Herodotos műveiből. Gimnáziumi használatra.
Összeáll., a bevezetést írta. (Bp., 1929)
Latin olvasókönyv Jámbor György–Kemenes Illés latin nyelvtanához. A reálgimnáziumok
3. és 4. osztálya számára. I–II. köt. Összeáll. (Bp., 1932–1933)
„Aeolium carmen ad Italos modos deduxisse”. (Egyetemes
Philologiai Közlöny, 1934)
A latin és a fiúközépiskola. (Parthenon, 1934)
Latin olvasókönyv a gimnáziumok 1–4. osztálya
számára. I–IV. köt. (Bp., 1935–1938
1938–1944 és 1945–1947: évenként eltérő számozással, változatlan lenyomat)
Horatius és
a magyar szellemi élet. (Bp., 1935)
A Bimillenium Horatianum esztendeje. (Parthenon, 1937)
Az auktorok magyarra fordítása.
(Bp., 1940)
Latin olvasókönyv. A katolikus általános iskolák 6. és 7. osztálya számára. I–II. köt. Összeáll. (Bp., 1947–1948)
Dictionarium latino–hungaricum et hungarico–latinum. – Latin–magyar és magyar–latin szótár. Vézner Károllyal. (Bp., 1948)
Görög nyelvkönyv az általános gimnáziumok számára. Kerényi Károlynéval. (Bp., 1955
2. kiad. 1956
3. kiad. 1961
4. kiad.
1964
7. kiad. 1973)
Görög nyelvkönyv. Kerényi Károlynéval. (Tanuljunk nyelveket! 9. bőv. kiad. 1982
10. kiad. 1987)
Latin–
magyar szótár. – Dictionarium latino–hungaricum. Főszerk. (Bp., 1956
2. kiad. 1960
3. kiad. 1963
4. átd. kiad. 1970
5. kiad.
1975
6. kiad. 1978
7. kiad. 1982
8. kiad. 1984
9. kiad. 1986
10. kiad. 1989
11. kiad. 1994
12. kiad. = 4. átd. kiad. 1996–
2011: évenként változatlan lenyomat)
Magyar–latin szótár. – Dictionarium hungarico–latinum. Főszerk. (Bp., 1960
2. kiad. 1972
3. kiad. 1975
4. kiad. 1982
5. kiad. 1984
6. kiad. 1989
7. kiad. 1992
8. kiad. 1994 és 1996–2011: évenként változatlan
lenyomat)
Ógörög–magyar szótár. Szerk. Kapitánffy Istvánnal, Tegyey Imrével. (Bp., 1990
2. kiad. 1993
3. kiad. 2007 és 2010).
- Irodalom: Borzsák István: Gy. A. (Antik Tanulmányok, 1974)
Halálhír. (Népszabadság, 1973. ápr. 29.).