Gogolák Lajos (Ludwig) (1910. márc. 18. Pozsony – 1987. szept. 22. Bécs): történész, újságíró, műfordító.

• Sz: Gogolák Lajos dr., Gallasz Gizella (†1948) felsőleányiskolai tanár.
• A bp.-i piarista gimnáziumban éretts. (1928), a Pázmány Péter Tudományegyetem középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1935).
• Életút: A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Könyvtárának gyakornoka (1935), Prágában állami ösztöndíjjal történeti kutatásokat végzett (1935), a Pázmány Péter Tudományegyetem Kisebbségi Intézete tanársegéde (1936–1938). A Magyar Nemzet alapító munkatársa, szerkesztője (1938–1944), Magyarország német megszállása után a nyilasok elhurcolták (1944). A II. vh. után a Magyar Nemzet (1945–1949), a Kis Újság belső munkatársa (1950–1952), a Szabad Művészet szerkesztője, a Könyvbarát olvasószerkesztője (1952–1956). A forradalom és szabadságharc bukása után Ausztriába emigrált (1956. okt.), a bécsi tudományegyetem Kelet- és Dél-Európai Kutatóintézetében a szlovák történelem és irodalom professzora (1957–1985).
• Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság tagja (1945–1950).
• Történészként elsősorban cseh és szlovák irodalommal, nyelv- és művelődéstörténettel foglalkozott, a kelet-közép-európai nemzetiségi kérdés szakértője. Háromkötetes, a szlovák nép történetét feldolgozó német nyelvű műve (Beiträge zur Geschichte des slowakischen Volkes, 1963–1972) a magyar történettudomány egyik kiemelkedő teljesítménye. Jelentősek Bécs magyar helytörténetével, művészet- és kultúrtörténetével, ill. az Osztrák–Magyar Monarchia konfliktusaival foglalkozó dolgozatai is. A II. vh. idején a nemzeti ellenállás tagjaként a Duna-völgyi népek megbékélését hirdette. Műfordítóként elsősorban kortárs szlovák irodalmat tolmácsolt.
• Főbb művei: A felvidéki lélek kialakulása és a magyarság. (Magyar Szemle, 1929)
  Szlovenszkói magyar ifjúság. (Magyar Szemle, 1933)
  Szekfű Gyula történetírása. (Napkelet, 1934)
  Csehszlovákia. (Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság Kis Könyvtára. 29. Bp., 1935)
  A szlovenszkói magyar irodalom problémái. (Napkelet, 1935)
  Történetünk német népi szemléletben. – Ruszinszkó a cseh politikában. (Magyar Szemle, 1936)
  Az új olasz nacionalizmus. (Magyar Szemle, 1937)
  Fiesole. (Vigilia, 1937)
  Róma és a halál. (Tükör, 1937)
  A csehszlovákiai autonomista mozgalmak. (Az ország útja, 1938)
  Felvidék: a táj és a történelem. A Felvidék földrajzi adottságai és története során kialakult regionális sajátosságai. (Magyar Szemle, 1938)
  Csehek és zsidók. A zsidóság helyzete a bekebelezés előtti Csehszlovákiában. (Független Újság, 1939. 6.)
  Oroszország és Ázsia. Oroszország ázsiai politikája. (Független Újság, 1940. 6.)
  Szovjetnacionalizmus és orosz népiesség. Új orosz népiesség és történelemszemlélet. (Független Újság, 1940. 10.)
  Ázsia válsága és a fehér faj világuralma. (Független Újság, 1940. 14.)
  Magyarok és délszlávok. Ferdinandy Mihállyal. 32 fekete–fehér illusztrációval. A fedőlapot, Szent Naumot ábrázoló ikon felhasználásával Kolozsváry Sándor tervezte. (Officina Képeskönyvek. 22. Bp., 1940)
  Pánszlávizmus. (Kék Könyvek. 3. Bp., 1940)
  Magyarok és délszlávok. Ferdinandy Mihállyal. (Bp., 1940
  németül és szerbül: 1941)
  A pánszlávizmus. – A szlovákok és a ruszin nemzetiség története. (A magyarság és a szlávok. Szerk. Szekfű Gyula. Bp., 1942)
  Szlovák irodalomtörténetek – magyar szerzőktől. (Archivum Philologicum, 1943)
  Mocsáry Lajos és a nemzetiségi kérdés. (Magyarságtudomány, 1943)
  Nemzetpolitika. (Szekfű Gyula, a történetíró és nemzetnevelő. 60. születésnapjára. Bp., 1943)
  Kisfaludy Strobl Zsigmond. (Szabad Művészet, 1954)
  Beiträge zur Geschichte des slowakischen Volkes. I–III. köt. (Buchreihe der Südostdeutschen Historischen Kommissionen. München, 1963– 1972)
  Volk, Nation und Staat im pannonischen Raum vom XVIII. bis zum XIX. Jahrhundert. (Eisenstadt, 1973)
  Reformkor nemzedéke. (Európa Klub Évkönyve, 1975)
  Eszmei Közép-Európa – közép-európai valóság. (Helyünk Európában. Nézetek és koncepciók a 20. századi Magyarországon. I–II. köt. Bp., 1987)
  szerk.: Szlovák elbeszélők. Összeáll. és a bevezető tanulmányt írta Rády Elemérrel. (Külföldi regényírók. Bp., 1937)
  ford.: Jesensky, Jan: Egyenlőség. Reg. Ford. (Külföldi regényírók. Bp., 1937).
  
• Irodalom: Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Révay József, Kőhalmi Béla. (Bp., 1947)
  Halálhír. (Magyar Nemzet, 1987. okt. 6.)
  Antal Gábor: G. L. (Kritika, 1988)
  Nové Béla: Adalékok egy szellemi repatriáláshoz. G. L.-ról. (Kritika, 1988)
  In memoriam G. L. (Irodalmi Újság, 1988)
  Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992).