Géresi Kálmán, mátészalkai (1841. dec. 25. Visk, Máramaros vm. – 1921. jan. 23. Debrecen. Temetés: jan. 26. Debrecen): művelődéstörténész, könyvtáros, református lelkész.

• Sz: Géresi László református lelkész, Lugossy Julianna. Testvére: Géresi Imre (1844–) középiskolai tanár, Géresi Albert és Kőváriné Géresi Ilona. F: Osterlamm Olga (1857–1934). Nevelt leánya: Nagy Lászlóné Buzás Erzsébet; fia: Géresi Dezső.
• A Debreceni Református Hittudományi Főiskolán református lelkészi vizsgát tett (I. 1863; II. 1864). A bp.-i tudományegyetemen teológiát és jogot tanult, egyúttal a bölcsészkar hallgatója is (1869–1873), Oroszországban történelmi és közoktatásügyi tanulmányokat folytatott (1873–1874 és 1894).
• Életút: Egyetemi hallgatóként gr. Tisza István mellett nevelő (Geszten, 1868–1873). A Debreceni Református Hittudományi Főiskola Kollégiuma Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének r. tanára, ill. a Főisk. Nagykönyvtárának felügyelője (1874–1896), a Tiszántúli tankerület főigazgatója (1896–1919), nyugdíjazták (1919). A Debreceni Jogakadémia r. tanára.
• A Történelmi Társulat tagja (1870–1874), választmányi tagja (1874-től). A Tiszántúli Református Tanáregyesület elnöke (1882– 1896), a debreceni Csokonai Kör alelnöke, majd elnöke (1890–1921).
• Régi magyar irodalommal, középkori magyar történelemmel és művelődéstörténettel foglalkozott, irodalmi és történeti emlékeket, könyvritkaságokat gyűjtött. Értékesek Debrecen város művelődés- és színháztörténetével kapcsolatos dolgozatai. Könyvtárosként megnyitotta a debreceni főiskola könyvtárának nyilvános olvasótermét. Forráskiadói tevékenysége is értékes: kiadta a Károlyi család oklevéltárát. Jelentős szerepet játszott Debrecen 19. század végi, 20. század eleji kulturális életében, a Csokonai-kultusz terjesztésében és a helyi református tanügyben. Mint egyházmegyei, ill. egyházkerületi tanácsbíró részt vett az országos református zsinaton (1891).
• Emlékezet: Debrecenben élt és tevékenykedett, ott is hunyt el. A debreceni Kossuth utcai Temetőben nyugszik. Levelezését gr. Tisza Istvánnal a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára és a Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára őrzi.
• A debreceni Zsinati Tudósító szerkesztője (1881), a Debreceni Protestáns Lap társszerkesztője (1881–1885).
• Főbb művei: Török portai követ-költség Bethlen Gábor idejében. (Győri Történelmi és Régészeti Füzetek, 1863)
  „Szabács viadaljáról.” (Századok, 1872)
  Tamás-Váralja és Vatafalva. (Századok, 1873)
  Úrvölgyi rézcsészék a XVI–XVII-ik századból, Kissingenben. (Századok, 1874)
  A magyar őstörténelem forrásai és irodalma. (A Debreczeni Ev. Ref. Főiskola Értesítője, 1876)
  Sinai Miklós gyűjteményéről. (Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező, 1877)
  A református tanügy, különösen a debreczeni főiskola legrégibb történetéből. (Országos Tanáregylet Közlönye, 1877)
  Bocskay Klára végrendelete. (Történelmi Tár, 1878)
  Hunyadi Mátyás magyar király diplomacziai összeköttetései III. Iván Vasziljevics orosz czárral. (Századok, 1879)
  A színészet története Debreczenben. (Debreczen szabad királyi város leírása. Szerk. Zelizy Dániel. Debreczen, 1882)
  Codex diplomaticus comitum Károlyi de Nagy-Károly. – A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára. I–V. köt. A család megbízásából kiadta gr. Károlyi Tibor. Sajtó alá rend. G. K. (Bp., 1882–1897)
  Szegedi Sándor életrajza. (Protestáns Képes Naptár, 1883)
  Debreczen művelődéstörténeti múltja és jelene. (Debreczeni Ellenőr, 1884)
  A városi és főiskolai nyilvános olvasóterem. (Debreczeni Protestáns Lap, 1885)
  Budenz és Debrecen. – Csokonai kora. (Csokonai Kör Évkönyve. 1890/93. Debreczen, 1894)
  A kollégium külső történetének vázlata 1848-ig. – Iskolai élet 1848 előtt. Dóczi Imrével. (A Debreczeni Ev. Ref. Főgymnasium Értesítője. 1894/95. Debreczen, 1895)
  A debreceni színészet vázlatos története. 1798–1898. A „Csokonai Kör” által a debreczeni színészet százados évfordulóján 1898. nov. 27. napján rendezett jubileumi ünnepélyre a „Csokonai Kör” megbízásából készítette G. K. Egy facsimilével és a jubileumi előadás színlapjával. (Debreczen, 1898)
  A lőcsei új könyvtár. (Századok, 1906).
  
• Irodalom: Karácsonyi János: A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára. I–V. köt. A család megbízásából kiadta gr. Károlyi Tibor. Sajtó alá rend. G. K. (Katholikus Szemle, 1898)
  Halálhír. (Budapesti Szemle, 1921. jan. 26.)
  A[dy]. L[ajos].: G. K. (Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1921)
  Sz[entpéteri]. I[mre].: G. K. (Századok, 1921)
  Kardos Albert: G. K. (Tisza-évkönyv. Bp., 1922)
  Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
  Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
  A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
  Kardos Albert: G. K. Születésének századik évfordulójára. (Protestáns Tanügyi Szemle, 1942)
  Kardos Albert: Az én kollégiumi tanáraim. Képek és jelenetek a Debreceni Kollégium XIX. századi életének utolsó negyedéből. (Debrecen, 1942)
  Angyal Endre: Anton Schiefner und Koloman Géresi. Ein Beitrag zur Gelehrtengeschichte des 19. Jahrhunderts. (Ural-Altaische Jahrbücher. Wiesbaden, 1955)
  Molnár Pál: A Debreceni Református Főiskola Nagykönyvtára G. K. igazgatása idején. 1874–1896. (Könyv és könyvtár. Könyvtár, könyvtártudományi és bibliográfiai tanulmányok és közlemények. II. köt. Bp., 1961)
  Zoványi György: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. (3. bőv. és jav. kiad. Bp., 1977)
  Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
  Horánszky Nándor: Gróf Tisza István kapcsolata tanárával, G. K.-nal. (Neveléstörténet. A székesfehérvári Kodolányi János Főiskola folyóirata, 2008)
  Gazdag István: G. K. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve. 2006–2009. Debrecen, 2009).