Grexa Gyula (1891. jan. 2. Bp. – 1977. nov. 13. Bp. Temetés: nov. 23. Farkasrét): irodalom- és művelődéstörténész, pedagógus.

• Sz: Grexa János (†1907) műegyetemi kvesztor, Tarnóczy Boriska. Apjáról – mivel kortársak szerint Grexa János megszólalásig hasonlított Baross Gáborra – mintázták a bp.-i Baross-szobrot (Szécsi Antal alkotása, 1898). F: Haynal Elma (†1978), Haynal Imre (1892–1979) orvos, akadémikus testvére.
• A bp.-i tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1914).
• Életút: Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918), az őszirózsás forradalom alatt gr. Károlyi Mihály belső munkatársa (1918– 1919). Az összeomlás után a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) alkönyvtárosa (1919–1927), a bp.-i Werbőczy Miklós, ill. a Petőfi Sándor Gimnázium történelem–földrajz szakos r. tanára (1927–1951). Ösztöndíjasként a firenzei Laurentiana-könyvtárat, a lipcsei Buchgewerbehaust, ill. a berlini és a müncheni könyvtárakat látogatta.
• Középkori magyar művelődéstörténettel, irodalmi és zenei ismeretterjesztéssel foglalkozott. Irodalomtörténészként elsősorban a hun–magyar hagyomány eredetét, keletkezési körülményeit, ill. modern, 19–20. sz-i továbbélését, valamint Arany János munkásságát, eposzainak korabeli forrásait vizsgálta. Igen népszerű tanár volt, mondanivalóját saját maga által készített művészi felvételekkel illusztrálta diákjainak. Gazdag hanglemezgyűjteményéből zenei előadásokat tartott az MTV-ben.
• Már nyugdíjas tanárként Nyugati Lászlóval javaslatot tett a Népművelési Minisztériumba egy Magyar Hanglemez Múzeum felállítása ügyében. A javaslatot elutasították, gyűjteménye kisebbik része, Grexa Gyula halála után az Országos Széchényi Könyvtárba (OSZK) került, a többi szétszóródott. Amatőr fotóművészként igen értékes képekben örökítette meg egy eltűnő budapesti városrész, a Tabán emlékeit.
• Emlékezet: Budapesten, az Erzsébetvárosban (VII. kerület Murányi utca, majd Landler Jenő utca 18.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Néhány kéziratát a Petőfi Irodalmi Múzeum és az OSZK őrzi. Bárány Tamás róla mintázta Apátlan nemzedék (1960) c. regényében Baksa Gyula alakját. Tanári működését a Petőfi Gimnáziumban emléktábla őrzi. Fotóiból a Tabán Múzeum rendezett kiállítást (2009. dec.-ben).
• Elismerés: Lukács Krisztina-díj (Kisfaludy Társaság, 1922).
• Főbb művei: Caraffa és az eperjesi vértörvényszék. Egy. doktori értek. is. (1–2. kiad. Rozsnyó, 1913)
  Arany János Csaba királyfi-jának töredékei. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1917 és önállóan: Bp., 1917)
  Adalékok Arany János hún eposzának forrásaihoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1922)
  A Csaba-monda és a székely hun-hagyomány. (Bp., 1922)
  A magyar királyi korona problémái. – Die Probleme der ungarischen Königskrone. (Überlieferung und Auftrag. Festschrift für Michael de Ferdinandy zum sechziegen Geburstag. 5. Oktober, 1972. Szerk. Farkas, Josef Gerhard. Wiesbaden, 1972)
  A Csaba-monda és a székely hun- hagyomány. (Temetetlen múlt. 1. Új kiad. Bp., 2003)
  fotói: Radnai Lóránt: Tabán. A fotókat készítette. Többekkel. (Műemlékeink. Bp., 1967)
  A közművelődési könyvtárak fonotékáinak feladata a zenei ismeretterjesztésben. (Bp., 1971)
  Tabán egykor és ma. Írta és összeáll. Vecsey András. A fotókat készítette. Többekkel. (Bp., 2006).
  
• Irodalom: Zsinka Ferenc: G. Gy.: Caraffa és az eperjesi vértörvényszék. (Századok, 1916)
  Hajnal István: G. Gy.: Arany János Csaba királyfi-jának töredékei. (Századok, 1922)
  Hóman Bálint: G. Gy.: A Csaba-monda és a székely hun-hagyomány. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1922)
  Bárány Tamás: Apátlan nemzedék. Regény. (Bp., 1960
  2. kiad. 1967
  3. kiad. 1980)
  Halálhír. (Magyar Nemzet, 1977. nov. 18.)
  Abody Béla: Gyula bácsi. (Élet és Irodalom, 1977)
  Palojtay Béla: Elment a Tanár úr, akinek rossz diákja nem volt. (Magyar Nemzet, 1977. 279. sz.)
  Kovács Zoltán–Palojtay Béla: Grexa tanár úr. (Bp., 1984
  2. kiad. 1986)
  Kovács Zoltán: Baross Gábor redingotja. (Népszabadság, 2001. nov. 23.)
  Baranyi Ferenc: Zévitamin. Zenei cikkek. 1976–2006. (Bp., 2006).