Csanak Dóra, F.; Fülöp Gézáné (1930. márc. 7. Debrecen – 2010. nov. 23. Bp. Temetés: 2011. jan. 4. Farkasrét): irodalomtörténész, könyvtáros, műfordító.

• Sz: Csanak István (†1970) az Izsáki Állami Gazdaság kutatólaboratóriumának vezetője, Dalmy Berta. F: Fülöp Géza (1928–1998) irodalomtörténész.
• Elemi és középiskoláit Debrecenben végezte, ott is éretts. (1948); a centenáriumi középiskolai tanulmányversenyen francia nyelvből 2., angol nyelvből 1. helyezést ért el (1948). A Debreceni Tudományegyetem angol–francia szakos hallgatója (1948–1950), a nyugati nyelvek oktatásának megszüntetése után tanulmányait Budapesten folytatta; az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán könyvtár– francia szakon végzett (1953), az irodalomtudományok kandidátusa (1978). Az MLEE-n végzett (1975).
• Életút: Az MTA Könyvtára Folyóiratcsoport, majd Kézirattára gyakornoka (1952–1953), tud. munkatársa (1953–1968), osztályvezető- helyettese (1968–1976), a Kézirattár, majd a Régi Könyvek Gyűjteményének vezetője (1976–1996). Az ELTE BTK-n a kézirattan előadó tanára.
• A felvilágosodás korának irodalom- és művelődéstörténetével, az MTA Könyvtára és gyűjteményei kialakulásának történetével, gr. Teleki József, a Magyar Tudós Társaság első elnökének munkásságával foglalkozott. Részt vett több irodalmi hagyaték – Ady Endre, Balázs Béla, Fülep Lajos, Hatvany Lajos, Veres Péter, Szabó Lőrinc – feldolgozásában, kézirat-katalógusának összeállításában, ill. szerkesztésében. Az MTA és az Akadémiai Könyvtár alapításának 150. évfordulójára rendezett kiállítás egyik rendezője. Műfordítóként elsősorban angol és francia kortárs szépirodalmi és művészeti munkákat tolmácsolt. Legismertebb műfordítása Jane Austen Emma c. regénye (1969).
• Az MTA Könyvtörténeti és Bibliográfiai Munkabizottsága tagja. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) tagja.
• Elismerés: Szocialista Kultúráért (1976), Szabó Ervin-emlékérem (1985), Hauser Arnold-díj (1996), Fülep Lajos-díj (1997).
• A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának Katalógusai sorozatszerkesztője (1976-tól).
• Főbb művei: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig. 1826–1849. (Magyar Könyvszemle, 1959 és önállóan: Az MTA Könyvtárának kiadványai. 14. Bp., 1959)
  Bartók Béla fellépése Balázs Béla A kékszakállú herceg vára című misztériuma bemutatóján. (Muzsika, 1966)
  Teleki József szerepe egy XVIII. századi tudományos vitában. (Századok, 1974
  franciául: Acta Litteraria, 1974)
  Teleki József könyvtára. (Irodalom és felvilágosodás. Szerk. Szauder József, Tarnai Andor. Bp., 1974)
  Tóth Árpád kéziratai Szabó Lőrinc hagyatékában. (Irodalomtörténet, 1974)
  Orczy Lőrinc levelei Teleki Józsefhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974)
  A Ratio Educationis és az iskolai újságok. (Magyar Könyvszemle, 1975)
  Teleki József és az európai felvilágosodás. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1975)
  A „gróf Telekiek alapítványa.” (Magyar Tudomány, 1976)
  Az Erdélyi Magyar Kéziratkiadó Társaság megalakulása. (Magyar Könyvszemle, 1976)
  Orczy Lőrinc ismeretlen költeménye. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976)
  Tóth Árpád két kiadatlan írása. (Irodalomtörténet, 1976)
  Teleki József és a XVIII. századi művelődés. Kand. értek. (Bp., 1977)
  Teleki Sámuel és a Teleki Téka – Bessenyei György és a magyar egyházpolitika. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1978)
  A felvilágosodás-kori romániai magyar kutatások. (Helikon, 1981)
  Két korszak határán. Teleki József, a hagyományőrző és a felvilágosult gondolkodó. Monográfia. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 38. Bp., 1983)
  Peregrinuslevelek. 1715–1750. – Egy tizennyolcadik század végi irodalmi plágium. Ivichich Ferenc Nagy Sándor- és Telemakus- „fordításai”. (Irodalomtörténet, 1983)
  Péczeli József elveszettnek hitt előszava Voltaire Zaÿre-fordításához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1984)
  Ecsedi Báthory István meditációi. (Theológiai Szemle, 1984)
  Ünnepek és hétköznapok egy debreceni családban. Ifjabb Csanak József leveleskönyve 1870-ből. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1984)
  Egy debreceni kereskedő Nyugat-Európában. Csanak József úti levelei 1862-ből. 16 táblával. (MTA Könyvtárának Közleményei. Bp., 1987)
  Írói hagyatékok az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában. (Írás és könyv. A Magyar Bibliofil Társaság évkönyve. I. Bp., 1987)
  Fülep Lajos az első világháború éveiben. (Sub Minervae Nationis Praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra történetéből. Németh Lajos 60. születésnapjára. Bp., 1989)
  József Attila három versének autográf variánsa. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1989)
  Juhász Gyula ismeretlen kéziratai. (Irodalomtörténet, 1991)
  A naplóíró Teleki József. (Erdélyi Múzeum, 1993)
  Hogyan vásárolta meg Teleki Sámuel a Tacitus-corvinát? (Emlékkönyv Jakó Zsigmond nyolcvanadik születésnapjára. Kolozsvár, 1996)
  Kéziratos hagyatékok az Akadémiai Könyvtárban. (Magyar Könyvszemle, 2000)
  Nevelők és titkárok. Adalék az értelmiség pályakezdéséhez a 18. században. (Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára. Szerk. Búza János. Bp., 2001)
  szerk.: Kandidátusi és doktori disszertációk katalógusa. Összeáll. Többekkel. (Bp., 1962)
  Móricz Zsigmond levelei. I–II. köt. Sajtó alá rend. (Új magyar múzeum. 7. Bp., 1963)
  Az örök Elektra. Három évezred drámái. Vál. Az utószót Rónay György írta. (Bp., 1966)
  Balázs Béla hagyatéka az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában. Összeáll. (MTA Könyvtára Kézirattárának katalógusai. 1. Bp., 1966)
  Vörösmarty Mihály-levelezés. – Csokonai Vitéz Mihály-levelezés. – Ady Endre-gyűjtemény. (MTA Könyvtára Kézirattárának katalógusai. 3. Bp., 1967)
  Szabó Lőrinc kéziratos hagyatéka. Összeáll. (MTA Könyvtára Kézirattárának katalógusai. 6. Bp., 1973)
  A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. 1826–1976. Szerk. Többekkel. (Bp., 1976
  2. kiad. 1977
  angolul, franciául, németül és oroszul is)
  Fülep Lajos kéziratos hagyatéka. Katalógus. Összeáll. (MTA Könyvtára Kézirattárának katalógusai. 15. Bp., 1984)
  Fülep Lajos levelezése. I. köt. 1904–1919. (Bp., 1990)
  II. köt. 1920–1930. (Bp., 1992)
  III. köt. 1931–1938. (Bp., 1995)
  IV. köt. 1939–1944. (Bp., 1998)
  Két korszak határán. Teleki József, a hagyományőrző és a felvilágosult gondolkodó. Tanulmányok. (Bp., 2007)
  ford.: Salinger, Jerome: A nevető ember. (Modern Könyvtár. S. J.: Kilenc történet. Bp., 1964
  2. kiad. 1966)
  Sztravinszkij, Igor: Életem. Visszaemlékezések. Az utószót Fábián Imre írta. (Bp., 1968)
  Austen, Jane: Emma. Regény. (Bp., 1969
  2. kiad. 1977
  3. kiad. 1992
  4. kiad. Szeged, 2004
  5. kiad. 2006
  6. kiad. 2010)
  D’Eaubonne, Françoise: A kamasz költő. Arthur Rimbaud szenvedélyes élete. Regény. Ford. Kiss Sándorral. (Bp., 1971
  2. kiad. 2000)
  Lifar, Serge: Gyagilev. Életrajzi regény. A bevezetőt Körtvélyes Géza írta. (Bp., 1975)
  Dille, Denijs: Bartók Béla családfája. Az előszót Falvy Zoltán írta. (Bp., 1996).
  
• Irodalom: Gerő Gyula: Kitüntetett könyvtárosok névtára. (Könyvtári Figyelő különszám, 2000)
  Vajda Kornél: Cs. D. (Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2011)
  Tímár Árpád: Cs. D. (Holmi, 2011).