Wessetzky Vilmos (1909. febr. 2. Bp. – 1997. febr. 6. Bp. Temetés: márc. 10. Farkasrét): történész, filológus, egyiptológus.

• Sz: Wessetzky József fővárosi segédhivatali tisztviselő, Rezek Ilona. Testvére, bátyja postatiszt volt. F: 1944-től Rácz Ilona.
• A bp.-i I. kerületi Attila utcai Gimnáziumban éretts. (1927), a Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári (1932) és bölcsészdoktori okl. (1934), magántanári képesítést szerzett (1949), a történelemtudományok kandidátusa (1956), doktora (1962).
• Életút: A Pázmány Péter Tudományegyetem Ókori Keleti Történeti Tanszék könyvtárosa és Mahler Ede tanársegéde (1932–1935), egyúttal a Szépművészeti Múzeum gyakornoka (1934–1935) és az I. kerületi Adószámviteli Osztály előadója (1935–1938). A Fővárosi Könyvtár, ill. a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár könyvtári őre (1938–1948), a Keleti Gyűjtemény vezetője (1948–1953). A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének vezetője (1953–1975), nyugdíjas tud. tanácsadója (1975-től). Egyiptomi ösztöndíjasként részt vett a núbiai osztrák expedíció munkájában (Sayala, 1962–1963). A Szegedi Tudományegyetem magántanára (1949–1951). A bécsi Kunshistorisches Museum (1933), a Torinói Múzeum és a Louvre egyiptomi gyűjteményének vendégkutatója (1937), a bécsi egyetem Egyiptológiai Intézetének ösztöndíjasa (1940–1943 és 1947) és az egyetemen az egyiptológia előadó tanára (1947). A könyvtárosképző tanfolyamok felkért előadója (1946–1951). Az ELTE BTK c. egy. tanára.
• A magyarországi egyiptológia egyik, nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket elért 20. sz.-i képviselőjeként elsősorban az ún. egyiptomi késői kor művelődés-, politika-, társadalom- és vallástörténetével foglalkozott. Nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el az ókori egyiptomi könyvtárak vizsgálata terén, összefüggést talált az egyiptomi gondolkodás és filozófia, ill. a korabeli könyvkultúra között. Különösen értékesek az ókori Egyiptom önálló történetének utolsó, a perzsa hódítók és Nagy Sándor uralmát megelőző fejlődési szakaszának (= Szaiszi-kor) részletes filológiai tanulmányozása (elsősorban a Peteésze családdal kapcsolatos démotikus írású szövegek alapján). Kutatásait egyúttal kiterjesztette az első kopt kolostorok könyvanyagának vizsgálatára is, a kopt kultúra művelődéstörténeti jelentőségének felismerésével a koptológia tudományának egyik magyarországi meghonosítója. Nevéhez fűződik továbbá egy római kori savariai egyiptomi kultuszhely feltárása, ill. a pannóniai Ízisz-kultusz tisztázása.
• Muzeológusként nevéhez fűződik a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye szakleltárának elkészítése, ill. a folyamatosan bővülő állandó egyiptomi kiállítás vezetőinek összeállítása (Varga Edith-tel, 1955–1970). Feldolgozta a közép-egyiptomi gamhudi és sarunai első magyar ásatás (1907) történetét: az expedíció által feltárt leletanyag az Egyiptomi Gyűjtemény törzsanyagát képezik. Feldolgozta továbbá a szombathelyi Savaria Múzeumban őrzött Gothard Gyűjtemény egyiptomi anyagát (1990).
• Emlékezet: Budapesten (XIV. kerület Gyarmat utca 106.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
• Az Országos Régészeti és Művészettörténeti Társulat tagja (1935–1997). A TIT alapító tagja. Az Egyiptológusok Nemzetközi Szövetsége vezetőségi tagja (1976–1988). A Nemzetközi Egyiptológusok Társasága magyar nemzeti bizottságának elnöke (1983- tól). A Német Régészeti Intézet l. tagja (1965-től).
• Elismerés: Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje (1997). Ipolyi Arnold-emlékérem (1976).
• A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye műtárgyleírásai rendszeresen megjelentek a Szépművészeti Múzeum Közleményeiben (1954–1995). Az Új Idők Lexikona munkatársa (1935–1942).
• Főbb művei: A szívskarabeus szerepe az ókori egyiptomiak halotti kultuszában, különös tekintettel a Magyar Nemzeti Múzeumban levő szívskarabeusokra. Egy. doktori értek. (Bp., 1934)
  Skarabeus. (Búvár, 1936)
  A víz kérdése az ókori Egyiptom életében. (Földgömb, 1936)
  Egyiptomi szív, egyiptomi gondolkodás. (Búvár, 1939)
  Über die Totenklage bei den Kopten. (Oriens Antiquus, 1945)
  Az ókori könyvtárak története. Jegyz. (Bp., 1946)
  Altägyptisches in einem koptischen Zauberspruch. (Acta Orientalia, 1950)
  A raktárrendszerek. A könyvek raktározása. (Bp., 1952)
  Az egyiptomi „újév-amulettek” problémái. (Országos Szépművészeti Múzeum Közleményei, 1954)
  Lustrum és az egyiptomi fényszimbolika. (Antik Tanulmányok, 1955)
  Egyiptomi kiállítás. Kiállításvezető. 42 fotóval. Írta és a kiállítást rendezte Varga Edith-tel. (Bp., 1955
  12 táblával 2. átd. kiad. 1965
  3. átd. kiad. 1967
  4. kiad. Az ókori Egyiptom címmel. 1970)
  Az óegyiptomi könyv és könyvtár. Kand. értek. (Bp., 1955)
  Munkamódszerek kérdése az óegyiptomi könyvtártörténetben. (Magyar Könyvszemle, 1957)
  Az egyiptomi versfordítások néhány kérdése. (Antik Tanulmányok, 1957)
  Az óegyiptomi könyv. – Az óegyiptomi könyvtár. – Az egyiptomi gnosis kérdéséhez. – Egy elhanyagolt tudomány – koptológia – fejlődése. (Antik Tanulmányok, 1958)
  Ein koptisches Handschriftenfragment der Merkurios-Legende. (Acta Antiqua, 1958)
  A művészetek őskora. (Művészettörténet. 1. Bp., 1958)
  Előázsia művészete az ókorban. (Művészettörténet. 4. Bp., 1958)
  A felső-pannoniai Isis-kultusz problémái. (Archaeologiai Értesítő, 1960
  németül: Acta Historiae Artium, 1959)
  Az egyiptomi magángyűjtemények történetéhez. – Peteésze démotikus beadványa és családtörténete. (Antik Tanulmányok, 1960)
  Peteésze démotikus beadványa, mint a késői kori Egyiptom történetének és társadalmi viszonyainak forrása. Doktori értek. (Bp., 1960)
  Die ägyptischen Kulte zur Römerzeit in Ungarn. Monográfia. 9 táblával, 1 térképpel. (Leiden, 1961)
  Zur Deutung der Rylands Papyri IX.5/5. (Acta Orientalia, 1961)
  A Varázskönyv. Szetna története. Szetna és Sziuszire az alvilágban. Regény- és elbeszélés-töredékek. Óegyiptomiból ford. Az utószót Kákosy László írta. Ill. Kass János. (Bp., 1962)
  A soproni Liszt Ferenc Múzeum Isis–Bubastis oltára. (Soproni Szemle, 1962)
  Észrevételek az óegyiptomi nílusi hajózásról. (Archaeologiai Értesítő, 1964)
  Egyiptomi istenek Pannóniában. (Savaria, 1965)
  Les reliefs de Charouna et l’expédition de Philippe Back. (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 1967)
  Egyiptomi kultuszemlékek jelenősége Veszprém megyében. (Veszprém megyei múzeumok közleményei, 1969)
  Egyiptom. (Mitológiai ábécé. Bp., 1970
  2. kiad. 1973
  3. kiad. 1978
  4. kiad. 1985)
  Egy madárábrázolásos savariai relief. (Savaria, 1972)
  Egy elfelejtett magyar egyiptomi expedíció. (Valóság, 1975)
  Egyiptomi művészet a Szépművészeti Múzeumban. Beragasztható képekkel. (Az én múzeumom. Bp., 1981)
  Ausgewählte Schriften. 1937–1979. (Studia Aegyptica. VI. Bp., 1981)
  Les symboles d’Egypte ancienne de la religion isiaque à l’époque romaine en Pannonie. (Acta classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, 1986)
  Egyiptomi kultúra – egyiptomi bölcselet Ptahhotep tanításában. (Valóság, 1988)
  Megjegyzések az esztergomi bronz negatív minta Fortunájához. (Archaeologiai Értesítő, 1989)
  Isis és Osiris Pannoniában. (Írisz. Bp., 1989)
  Az írnok panasza. Peteésze beadványa. Óegyiptomiból ford., az utószót írta. (Az ókori irodalom kiskönyvtára. Bp., 1989).
  
• Irodalom: Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
  Recuil d’études dédiées à l’occasion de son 65e anniversaire. Szerk. Gáll Ernő, Kákosy László. (Studia Aegyptica. Bp., 1974)
  Studia Iuvenum in Honorem Vilmos Wessetzky. Szerk. Luft Ulrich, Vanek Zsuzsanna. (Egyiptológiai füzetek. 1. Bp., 1983)
  Kádár Zoltán: W. V. 75 éves. (Archaeologiai Értesítő, 1984)
  Kákosy László: W. V. (Antik Tanulmányok, 1997)
  Gaboda Péter–Győry Hedvig–Hubai Péter: Bibliographie de Vilmos Wessetzky. (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 1997)
  Vanek Zsuzsanna: W. V. (Múzeumi Hírlevél, 1997)
  Nagy István: W. V. (Magyar Múzeumok, 1997)
  Nagy István: In memoriam Vilmos Wessetzky. (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 1997)
  Nagy István: W. V. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).