Romics László (1936. okt. 26. Érd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. – 2011. júl. 30. Bp. Temetés: aug. 16. Farkasrét): orvos, belgyógyász.

• Sz: Romics István asztalos kisiparos, majd a pusztazámori tsz asztalosa, Berényi Katalin. F: 1964-től Gulyás Judit fogorvos. Fia: Romics László (1970–). Testvére: Romics Imre (1947–) orvos, urológus, egyetemi tanár és Romics Ervin mezőgazdasági üzemmérnök.
• Általános iskoláit Érden végezte, a bp.-i József Attila Gimnáziumban éretts. (1955), a BOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1962), belgyógyász (1967), endokrinológus szakorvosi vizsgát tett (1980); az orvostudományok kandidátusa (1976), doktora (1995). Az MTA tagja (l.: 1995. dec. 18.; r.: 2001. máj. 7.).
• Életút: A Semmelweis Kórház laboránsa (1955–1956). A BOTE, ill. a SOTE III. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka, klinikai orvosa (1962– 1964), egy. tanársegéde (1964–1974), egy. adjunktusa (1974–1980), egy. docense (1980–1985), egy. tanára (1985. júl. 1.–1999. dec. 31.). A SOTE klinikai rektorhelyettese (1988–1991), majd rektora (1996–1999). Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) Belgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa (1982–1985) és az ORFI főigazgató-helyettese (1983–1985). Az MTA–TMB-n Gerő Sándor aspiránsa (1969–1972).
• Tudományos pályafutásának kezdetén a B12-vitamin anyagcseréjével foglalkozott, majd érdeklődése a szénhidrát- és zsíranyagcsere-zavarok felé fordult. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a cukorbetegség, ill. az ateroszklerózis és a zsíranyagcsere-zavarok összefüggéseinek feltárása terén. Magyarországon az elsők között kezdte meg az ún. familiáris hyperlipoproteinaemiában szenvedő betegek genetikai vizsgálatát. Több népszerű könyvet írt és szerkesztett az egészséget leginkább veszélyeztető kockázati tényezőkről (pl. érelmeszesedés, magasvérnyomás-betegség, zsíranyagcsere-zavarok stb.).
• Az MTA Doktori Tanács tagja, az V. (Orvosi Tudományok) Osztálya titkára (1974–1985), elnökhelyettese (2002–2005), elnöke (2005–2008). Az MTA Endokrin és Anyagcsere-kutatásokkal Foglalkozó Bizottsága (1980–1990), Klinikai I. sz. Bizottsága tagja (1985–1993). A MOTESZ elnöke (2003-tól). A Magyar Belgyógyász Társaság vezetőségi tagja, főtitkára (1982–1985), a Belgyógyász Szakmai Kollégium tagja (1982–1991), majd elnöke. A Magyar Diabetes, a Magyar Kardiológus, a Magyar Táplálkozástudományi és az Orvostudományi Nukleáris Társaság tagja. Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) plénumának tagja (1989–1990). Az Európai Atherosclerosis Társaság, az Európai Diabeteskutató Társaság tagja.
• Elismerés: A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (posztumusz, 2011). Magyar Imre-emlékérem (1993), Gerő Sándor-emlékérem (1995), Markusovszky Lajos-emlékérem (1995), Tangl Ferenc-emlékérem (1996), Szent-Györgyi Albert-díj (2000), Pázmány Péter-díj (2001), Semmelweis-emlékérem (2002), Batthyány-Strattmann László-díj (2003), Széchenyi-díj (2005), MOTESZ Díj (2007).
• Főbb művei: The Role of the Adrenal Gland in the Development of Shay-Ulcer in the Rat. Selmeci L.-lel. (Acta Physiologica, 1962)
  Concomitant Cerebral and Cardiac Ischaemia. Dicsendy S.-sel, Fehér J.-vel. (Lancet, 1965)
  Absorption of Vitamin B12. Rumpold, A.-val, Stützel Máriával. (Lancet, 1967)
  Az izom véráramlásának mérése 133xenonnal. Molnár Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1972. 42.)
  Klinikai és kórélettani megfigyelések hyperlipoproteinaemiás betegeken. Kand. értek. (Bp., 1975)
  Lipidek, lipoproteinek és hyperlipoproteinaemiák. Szollár Lajossal. (Bp., 1977)
  Zsíranyagcsere-zavar krónikus veseelégtelenségben. Makó Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1978. 50.)
  Korai szemfenék-értünetek a hyperlipoproteinaemiában. Brooser Gáborral. (Szemészet, 1977)
  Az alfa lipoprotein és a vaszkuláris betegségek. (A lipidanyagcsere laboratóriumi vizsgáló módszerei. Bp., 1980)
  Lipoproteinek koleszterin és triglicerid tartalma II/a, II/b és IV típusú hyperlipoproteinaemiában. Karádi Istvánnal, Simonyi Endrénével. (Orvosi Hetilap, 1980. 43.)
  Hypertriglyceridaemia patomechanizmusa és klinikai tünetei. (Orvosképzés, 1980)
  A hyperlipoproteinaemia gyógyszeres kezelése. (Gyógyszereink, 1981)
  Koszorúér angiographiával talált elváltozások, szérumlipidek és lipoprotein-lipidek ischaemiás szívbetegségben. Keltai Mátyással, Palik Imrével. (Orvosi Hetilap, 1984. 8.)
  Hyperlipoproteinaemia és atherogenesis cukorbetegségben. (A diabeteses macroangiopathia. Debrecen, 1985)
  Screening of Children with High Familiar Risk of Arteriosclerosis. Többekkel. (Acta Paediatrica, 1985)
  Atherosclerosis. – A zsírok anyagcseréje. – A zsíranyagcsere zavarai. (A belgyógyászat alapvonalai. Egy. tankönyv. Bp., 1986)
  A szérum epesavak vizsgálatának jelentősége krónikus májbetegségekben. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1986. 13.)
  Az I. típusú diabetes mellitus és a rheumatoid arthritis összehasonlító immunológiai vizsgálata. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1986. 44.)
  A lipoprotein-X – LpX – jelentősége a sárgaság elkülönítő diagnózisában. (Az icterus elkülönítő diagnosztikája. Bp., 1987)
  Az alkoholfogyasztás hatása a plazma lipidekre és lipoproteinekre. Hosszúfalusi N.-nel. (Orvosképzés, 1987)
  A hypercholesterinaemia klinikai jelentősége napjainkban. (Magyar Belorvosi Archivum, 1988)
  A hyperlipoproteinaemiák gyógyszeres kezelésének alapelvei. (Orvosi Hetilap, 1988. 45.)
  Angiológia. (Belgyógyászat. Szerk. Petrányi Gyula. Bp., 1989)
  A thrombocyta aggregabilitás eltérései a cukorbetegség egyes microagniopathiás szövődményeiben. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1989. 12.)
  A keringési betegségek kockázati tényezői. 1–2. (Magyar Tudomány, 1989)
  Physiological and Clinical Importance of Lipoprotein(a). Többekkel. (Journal of Experimental and Clinical Medicine, 1990)
  Platelet Membrane Fluidity in Type IIA, Type IIB and Type IV Hyperlipoproteinaemia. Többekkel. (Atherosclerosis, 1991)
  The Effect of Azothiaprine, Cyclosporine A and Insulin on the in vitro Lymphocyte-mediated Cytotoxicity in Type I Diabetic Patients. Többekkel. (Experimental and Clinical Endocrinology, 1992)
  A szervezetben képződő nitrogénoxid szabadgyök szerepe. Antoni Ferenccel, Csuka Ildikóval. (Orvosi Hetilap, 1992. 13.)
  Az atherosclerosissal összefüggő zsíranyagcsere-zavarok kezelése. Szollár Lajossal, Zajkás Gáborral. (Orvosi Hetilap, 1993. 5.)
  Az atherogenesis és a zsíranyagcsere-zavarok összefüggése: érfali elváltozások, lipoproteinek és macrophagok anyagcseréjének eltérései. Doktori értek. (Bp., 1994)
  Zsíranyagcsere-zavarok klinikai jelentősége és kezelése. Pados Gyulával. (Bp., 1995)
  Zsíranyagcsere-zavarok a mindennapi gyakorlatban. A diétás kezelés szempontjai a dietetikus szemével. Moser Györgynével. (Bp., 1995)
  Zsíranyagcsere eltérései és az érfalkárosodás. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1997. márc. 19.)
  Az érelmeszesedés keletkezésében szerepet játszó genetikai és immunológiai faktorok. Többekkel. (Magyar Tudomány, 2000)
  Orvosképzésünk és az egészségügyi rendszer emberierőforrás-igényei. Szócska Gáborral. (Orvosi Hetilap, 2001. 13.)
  Lipidszintcsökkentő kezelés és a rhabdomyolysis. Balogh Zoltánnal, Paragh Györggyel. (Orvosi Hetilap, 2003. 11.)
  Hyperlipidaemiák, klinikai bizonyítékok. Paragh Györggyel. (Evidence-based. Bp., 2004
  2. átd. és bőv. kiad. 2010).
  
• Irodalom: Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004).