Gerendás Ernő (1908. nov. 14. Győr – 1943. jún. 12. Salzburg, Ausztria): történész, könyvtáros.

• Az esztergomi Bencés Gimnáziumban éretts. (1928), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1936); közben olasz állami ösztöndíjjal a római egyetemen tanult (1934–1935).
• Életút: A vatikáni levéltár kutatója és a római Magyar Akadémia könyvtárosa (1934–1935), a Fővárosi Könyvtár segédőre (1936), belföldi kutatási ösztöndíjasa (1937–1938), középfokú könyvtári gyakornoka (1939–1943).
• Egyháztörténeti és agrártörténeti kutatásokkal foglalkozott, elsősorban a magyarországi egyházi nagybirtokok középkori és kora újkori történetét vizsgálta. Könyvészeti tevékenysége is jelentős.
• Emlékezet: Budapesten, a Józsefvárosban élt (VIII. kerület Reviczky utca 1.). Bécsi tanulmányi kirándulása alatt nyomtalanul eltűnt.
• Főbb művei: Az esztergomi főkáptalan garamszentbenedeki birtokkerülete a XVIII. sz. második felében. Egy. doktori értek. is. (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. Bp., 1934)
  Az esztergomi káptalan visszaköltözése Esztergomba, 1820-ban. (Domanovszky-emlékkönyv. Bp., 1937)
  A magyar gazdasági irodalom könyvészete. II. köt. 1806–1830. Összeáll. Dóczy Jenővel, Bakács Istvánnal. (Bp., 1938)
  Adatok a budai és pesti céhek életéhez, különös tekintettel a Fővárosi Könyvtár céhirataira. (Fővárosi Könyvtár Évkönyve. X. köt. Bp., 1941)
  A céhek és a vallásos élet. (Regnum. Egyháztörténeti évkönyv. Bp., 1943)
  A bécsi nagy könyvtárak. (Magyar Könyvszemle, 1943).