Gergely Gergely (1910. máj. 1. Bp. – 1983. jún. 23. Bp.): irodalomtörténész.

• Sz: Gergely Ilona varrónő. Apja (†1914) szabósegéd volt, elesett az I. vh.-ban.
• A szegedi Tanárképző Főiskolán tanult, a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen – Sík Sándor szemináriumának tagjaként – magyar–történelem szakos tanári okl. (1934), bölcsészdoktori okl. szerzett (1943), az irodalomtudományok kandidátusa (1962).
• Életút: Az alsódabasi polgári iskola (1935), a szegedi II. kerületi állami polgári fiúiskola r. tanára (1936–1946). Az Országos Köznevelési Tanács tankönyvügyi előadója, az átszervezés után az Országos Nevelésügyi Intézet Adminisztrációs Osztályának vezetője (1947– 1949), a bp.-i Koltói Anna (= Hámán Kató) Leánygimnázium r. tanára (1949–1952). Az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kar, ill. BTK történelem oktatója (1952), a III. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék egy. adjunktusa (1953–1977), a XIX. sz.-i Magyar Irodalomtörténeti Tanszék egy. docense (1977–1983); közben a Könyvtártudományi Tanszék mb. vezetője is. Az Újvidéki (1964– 1965), a Bukaresti Tudományegyetem vendégtanára (1965–1967).
• 19. és 20. sz.-i magyar irodalommal, elsősorban Szeged és környéke irodalmi emlékeivel, Tömörkény István és Gárdonyi Géza munkásságával foglalkozott. Műfajelméleti kérdéseket is vizsgált, behatóan tanulmányozta a műforma, a forma-szerkezetek viszonyát (pl. Arany-versek, Vajda-ciklusok elemzése során). Az első átfogó Tolnai Lajos-életmű szerzője. Részt vett Jókai összes műveinek kritikai kiadásában is.
• Főbb művei: Szabó Dezső stílusa. (Szeged, 1937)
  Irodalomtörténet a polgári iskolában. (Nevelésügyi Szemle, 1941)
  Érték-e a népiesség? (Nevelésügyi Szemle, 1943)
  A magyar irodalom tanításának válságához. (Nevelésügyi Szemle, 1943)
  A szegedi tájirodalom. Egy. doktori értek. (Bp., 1943)
  Táj és irodalom. A tájirodalom kérdései. (Szeged, 1943)
  A szegedi táj ihletései. (Délvidéki Szemle, 1944)
  Elfelejtett írók. (Szeged, 1944)
  Juhász Gyula három ismeretlen verse. (Irodalomtörténet Közlemények, 1954)
  Tolnai Lajos irodalmi nézetei kritikai munkássága alapján. – Sárosi Gyula kisebb költeményei, prózai munkái és levelezése. (Irodalomtörténet Közlemények, 1955)
  Gondolatok Gárdonyi egy regénytípusának vizsgálatához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
  Tolnai Lajos pályája. Monográfia és kand. értek. is. (Irodalomtörténeti könyvtár. 15. Bp., 1964)
  Bret Harte és a magyar irodalom. (Filológiai Közlöny, 1971)
  Vajda János „Gina emléke” ciklusa. A magát megadó én lírája. (Irodalomtörténet, 1972)
  Vajda János: Sirámok. Az elbizonytalanodó én lírája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
  Jókai regényei a hetvenes években. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1975)
  A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig. Többekkel. (Bp., 1978
  3. kiad. 1985)
  A nemzeti fájdalom lírája. Arany János négy verséről. 1849–1861. (Vázlatok Arany Jánosról. Bp., 1979)
  szerk.: Tolnai Lajos válogatott művei. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1958)
  Jókai Mór: A fehér rózsa. – A janicsárok végnapjai. Két reg. Sajtó alá rend. (Jókai Mór összes művei. Kritikai kiadás. Regények. 7. Bp., 1962)
  Enyim, tied, övé. I–II. köt. Reg. Sajtó alá rend. (Jókai Mór összes művei. Kritikai kiadás. Regények. 29–30. Bp., 1964)
  Akik kétszer halnak meg. I–II. köt. Reg. Sajtó alá rend. (Jókai Mór összes művei. Kritikai kiadás. Regények. 39–40. Bp., 1966)
  A gazdag szegények. Reg. Sajtó alá rend. (Jókai Mór összes művei. Kritikai kiadás. Regények. 54. Bp., 1969)
  A kráó. – Tégy jót! Két regény. Sajtó alá rend. (Jókai Mór összes művei. Kritikai kiadás. Kisregények. 5. Bp., 1974).
  
• Irodalom: Nagy Miklós: G. G. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1983)
  Mezei József: G. G. 1910–1983. (Irodalomtörténet, 1984).