Geréb László; 1947-ig Gerő (1905. jún. 2. Bp. – 1962. dec. 10. Bp.): író, irodalomtörténész, műfordító.

• A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1931), ügyvédi vizsgát tett (1936), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–latin szakos tanári okl. szerzett (1948).
• Életút: Budapesten ügyvédjelölt (1931–1936), ügyvéd (1936–1944). A II. vh. után a Zala Megyei Földhivatal vezetője (1945–1946), a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tud. munkatársa (1946–1962).
• A középkor és a reneszánsz latin nyelvű irodalmának vizsgálatával, magyar nyelvű tolmácsolásával foglalkozott. Lefordította – többek között – Janus Pannonius költeményeit, Taurinus Paraszti háborúját, Bonfini, Thuróczi János, Kálti Márk és Küküllei János – Névtelen Minorita krónikáit. Különösen értékes a Képes Krónika magyar nyelvre átültetése és szöveggondozása. Íróként elsősorban ifjúsági és történeti életrajzi regényeket írt; legismertebb ifjúsági történeti regénye a Búvár Kund (1951), a magyar ifjúsági irodalom klasszikusa (hat kiadásban jelent meg!). Íróként használta még a Gereben László álnevet. Számos bibliográfiát is szerkesztett, kiadta Táncsics Mihály műveit, gondozta Petőfi Sándor és Gvadányi József munkáit.
• Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.
• A Kis magyar múzeum (1957) és a magyar krónikákat bemutató Monumenta Hungarica c. könyvsorozat alapító szerkesztője (1958–1962). A Magyar Nemzet állandó munkatársa (1938–1944).
• Főbb művei: Mátyás király lantosa. Történelmi regény az ifjúság számára. Pohárnok Zoltán rajzaival. (Bp., 1940)
  Ákos vitéz útja. Történelmi regény az ifjúság számára. Gereben László néven. Hat egészoldalas fekete–fehér rajzzal illusztrálva. (Bp., 1942)
  A mi irodalmunk. A munkásműveltség könyve. (Bp., 1947)
  Galamb Miska kalandjai. Ifj. reg. Győry Miklós rajzaival. (Bp., 1948)
  A hazai parasztlázadások versirodalmunkban. XV–XVIII. század. (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Tanulmányok. Bp., 1949)
  Kiált Patak vára. Ifj. reg. Ill. Reich Károly. (Bp., 1951)
  Búvár Kund. Ifj. reg. (Hazáért és szabadságért. Bp., 1951)
  Búvár Kund. Ifj. reg. Ill. Kass János. (2. bőv. kiad. 1956)
  A parasztgenerális. Ifj. reg. (Bp., 1954)
  Béni János útja. Reg. Ill. Zórád Ernő. (Bp., 1958)
  Égő világ. Történelmi reg. Ill. Boromisza Zsolt. (Bp., 1961)
  Orczy Lőrincz igazi arca. (Világosság, 1961)
  A munkásügy irodalmunkban. 1832–1907. Tanulmányok. (Irodalomtörténeti füzetek. 34. Bp., 1962)
  Pázmány Péter és a magyar irodalom. (Világosság, 1963)
  Búvár Kund. Ifj. reg. Ill. Szecskó Péter. (Delfin Könyvek. 3. kiad. Bp., 1976
  4. kiad. 1982)
  Búvár Kund. Ifj. reg. (Robinson. 5. kiad. Bp., 1992
  Regényes históriák, históriás regények. 6. kiad. Hajdúböszörmény, 2009)
  szerk.: Bibliográfia a hazai parasztlázadások irodalmához. Összeáll. (Bp., 1950)
  A magyar parasztháborúk irodalma. Bibl. A bevezető tanulmányt Székely György írta. (Bp., 1950)
  A párisi kommün az egykorú magyar irodalomban. 1870–1872. Bibl. és repertóriumjegyzetekkel. A képanyagot összeáll. Tiszay Andor. (Bp., 1951
  Hasonmás kiad. a Párizsi Kommün 100. évfordulójára. Bp., 1971)
  A hazai osztályharcok irodalma. 1525–1660. Összeáll., (Bp., 1955)
  Vihar előtt. Elbeszélések az 1900-as évekből. Összeáll., sajtó alá rend. (Bp., 1956)
  Táncsics Mihály válogatott írásai. Összeáll., sajtó alá rend. A bevezető Tanulmányt Vincze László és Vincze Flóra írta. (Táncsics Könyvtár. 2. Bp., 1956)
  Petőfi Sándor: A helység kalapácsa. Szerk., a szöveget gondozta. (Kis magyar múzeum. 1. Bp., 1957)
  Gvadányi József: Egy falusi nótárius budai utazása. Sajtó alá rend., az utószót írta. (Kis magyar múzeum. 2. Bp., 1957)
  Munkásélet és munkásmozgalom a magyar irodalomban. 1867–1872. Bibl. és dokumentumgyűjtemény. Összeáll. (Bp., 1959)
  Pogány József: Kultúra, álkultúra. Sajtó alá rend., az utószót írta. (Irodalmi tanulmányok. Bp., 1962)
  ford.: Janus Pannonius: A Duna mellől. Versek. (Bp., 1940)
  Morus Tamás: Utopia. (Officina Könyvtár. Bp., 1941)
  II. Rákóczi Ferenc emlékezései és vallomásai. Szemelvények a Confessio peccatoris és a Mémoiresból. (Officina Könyvtár. Bp., 1942)
  Bonfini: Mátyás király. Szemelvények. Összeáll., ford. (Nagy szemtanúk. Bp., 1943)
  Defoe: Bob kapitány. Ifj. reg. (Bp., 1943)
  Janus Pannonius: Itáliai évek. Versek. Pohárnok Zoltán fametszeteivel. (Vajda János Társaság könyvei. Bp., 1943)
  Taurinus István: Paraszti háború. Hősköltemény Dózsa György harcáról, tettéről, haláláról. A címlapot Kardos Erzsébet tervezte. (Bp., 1946
  2. kiad. 1972)
  A magyar renaissance költői. Vál., ford. (Új Könyvtár. 9. Bp., 1947)
  A fakó lovacska. Kazah népmesék. Ford. Balázs Bélával. Róna Emy rajzaival. (Bp., 1949
  2. kiad. 1958)
  A magyar középkor költészete. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1950)
  Bonfini: Mátyás király. Tíz könyv a magyar történetéből. Ford. A bevezető tanulmányt Kardos Tibor írta. (Monumenta Hungarica. 2. Bp., 1959)
  Képes Krónika. Kálti Márk krónikája a magyarok tetteiről. Ford. A bevezető tanulmányt Kardos Tibor, a kísérő művészettörténeti tanulmányt Berkovits Ilona írta. (Monumenta Hungarica. 3. Bp., 1959
  Olcsó Könyvtár. 2. kiad. 1978)
  Küküllei János és a Névtelen Minorita krónikája. Ford. A bevezető tanulmányt Trencsényi-Waldapfel Imre írta. (Monumenta Hungarica. 4. Bp., 1960)
  Balázs Béla: Lehetetlen emberek. Ford. Nyilas Verával. A bevezető tanulmányt Szabolcsi Miklós írta. (Bp., 1965
  2. kiad. 1984)
  Képes Krónika. Kálti Márk krónikája a magyarok tetteiről. Ford. A művészettörténeti kísérő tanulmányt Csapodiné Gárdonyi Klára írta. (Bp., 1971)
  Küküllei János és a Névtelen Minorita krónikája. Ford. A bevezető tanulmányt Trencsényi-Waldapfel Imre írta, a színes grafikákat Füzesséryné Hoich Luca készítette. (Bp., 1978)
  Képes Krónika a magyarok régi és legújabb tetteiről… Ford. Az utószót Tarján Tamás írta. (Heti Klasszikusok. Bp., 1993)
  A magyar középkor költészete. Ford. Az utószót Pompor Zoltán írta, ill. Veres Dorottya. (Bp., 2006).
  
• Irodalom: G. L. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1953)
  Halálhír. (Népszabadság, 1962. dec. 12.)
  Zoltán József: G. L. (Magyar Könyvszemle, 1963)
  G. L. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
  Zalai életrajzi lexikon. (Zalaegerszeg, 1994
  3. jav. és bőv. kiad. 2005).