Patek Erzsébet (1918. jún. 26. Bp. – 1995. aug. 11. Bp.): régész.

• Sz: Szentirmay Erzsébet.
• A bp.-i Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban éretts. (1936), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1942), a történelem (régészet) tudományok kandidátusa (1963), a művészettörténeti (régészet) tudomány doktora (1988).
• Életút: A Pázmány Péter Tudományegyetem Magyar Föld Régészete Tanszékén Alföldi András gyakornoka, egyúttal Bécsben kutató ösztöndíjas is (1941–1942). A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tud. segédkönyvtárosa (1942–1946), a Vármúzeum Őskori Osztályának muzeológusa (1946–1953), a Művelődési Minisztérium (MM) Múzeumi Főosztályának osztályvezetője, főosztályvezető-helyettese (1953–1955). A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgató-helyettese (1955–1958), az MTA Régészeti Intézet Ősrégészeti Osztályának osztályvezető tud. főmunkatársa, egyúttal az Adattár vezetője is (1958–1983), nyugdíjas tud. tanácsadója (1983-tól). Az ELTE BTK Őskori Tanszékén a magyarországi kora vaskor előadó tanára (1952-től).
• Tudományos pályafutásának kezdetén római kori régészettel foglalkozott, majd érdeklődése az ősrégészet, elsősorban a kora vaskor felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi urnasíros kultúrák kutatása és periodizációja, elsősorban a Hallstatt-kultúra vizsgálata terén. Ásatásai közül különösen jelentős a bakonyszűcsi halomsír, ill. a neszmélyi temető és telep feltárása. A Pontus-kaukázusi kultúrával kapcsolatban álló leletkör egyik temetőjét Mezőcsát-Hörcsögösön ő tárta fel (1958–1962), majd a Hallstatt-kultúra egyik fontos lelőhelyén, Sopron-Várhely erődített telepén és temetőjében végzett ásatásokat (1972–1978).
• Az MTA Régészeti Bizottsága titkára (1954–1966), Őskori Albizottsága elnöke (1971–1977), tagja (1977–1995). A frankfurti Röhmisch-Germanische Kommission des Deutschen Archäologischen Instituts tagja (1984-től).
• Elismerés: Munka Érdemrend (ezüst). Rómer Flóris-emlékérem (1982).
• Az Acta Archaeologica szerkesztőbizottságának tagja (1971–1984). A Magyar Régészeti Topográfia munkálatainak irányítója.
• Főbb művei: A pannoniai fibulasírok elterjedése és eredete. Egy. doktori értek. (Bp., 1942)
  Biztosítószerkezettel készített fibulák Pannóniából. (Budapest Régiségei, 1950)
  Koravaskor-kutatásunk néhány problémája. Adatok a Duna-könyök koravaskorának kialakulásához. (Archaeologiai Értesítő, 1955)
  A tököli koravaskori urnatemető. (Budapest Régiségei, 1958)
  Az urnasíros kultúra a Dunántúlon. Kand. értek. (Bp., 1963)
  Die Urnenfelderkultur in Transdanubien. Monográfia. (Bp., 1968)
  Ein Spätbronzezeitliches Grab in Bakonyszücs-Százhalom. (Acta Archaeologica, 1970)
  Ásatások a soproni Várhelyen [Burgstall], 1873-ban. Előzetes jelentés. (Soproni Szemle, 1974)
  A soproni Várhely [Burgstall] őskori földvára kutatásának 1974. évi eredményei. (Soproni Szemle, 1975)
  A Hallstatt-kultúra Sopron környéki csoportja. (Archaeologiai Értesítő, 1976)
  Die Anfänge der Siedlung und des Gräberfeldes von Sopron-Burgstall. (Die Hallstattkultur. Linz, 1981)
  Recent Excavations at the Hallstatt and La Tène Hill-Fort of the Sopron-Várhegy [Burgstall] and the Predecessors of the Hallstatt Culture in Hungary. (British Archaeological Reports. International Series, 1982)
  Die hallstattzeitlichen Glasperlen Transdanubiens. (Savaria, 1982)
  Magyarország legkorábbi vastárgyai és ezek régészeti környezete. (Iparrégészet, 1982)
  A Hallstatt-kultúra kialakulásának előzményei és az idősebb Hallstatt-kultúra a Dunántúlon. Doktori értek. (Bp., 1987)
  A Szabó Győző által feltárt „preszkíta” síranyag. A Füzesabony– Mezőcsát-típusú temetkezések újabb emlékei Heves megyében. (Agria, 1991)
  Westungarn in der Hallstattzeit. (Acta Humaniora, 1993).
  
• Irodalom: Kalicz Nándor: P. E. 70 éves. (Archaeologiai Értesítő, 1987/88)
  Szilas Gábor: P. E. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
  Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010).