Balogh Albin Lajos, galánthai (1887. máj. 17. Kassa – 1958. márc. 17. Bp.) történész, régész, bencés szerzetes.

• Sz: Balogh Tódor Károly pénzügyi főtisztviselő, Zachradnik Paulina.
• Belépett a bencés rendbe (1903), pappá szentelték (1910), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1910), Rómában tanulmányokat folytatott (1928–1929).
• Életút: A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium (1910–1911), a pannonhalmi Bencés Hittudományi Főiskola r. tanára (1911–1915), az esztergomi Szent István Bencés Gimnázium r. tanára és könyvtárosa (1915–1930), a pápai Szent Mór Bencés Gimnázium igazgatója és a pápai bencés rendház főnöke (1930–1933), az esztergomi bencés gimnázium ig.-ja és az esztergomi bencés rendház főnöke (1930–1942), a katolikus középiskolák orsz. főfelügyelôje (1942–1948), majd a bp.-i római fürdői plébánia nyugdíjas lelkésze (1948–1958). Az Esztergomvidéki Régészeti és Történeti Társaság Múzeuma igazgatója (1933–1942).
• Történészként elsősorban középkori magyar történelemmel, a korai Árpád-kor történetével, Szent István korával, katolikus egyháztörténettel, valamint helytörténeti és régészeti kérdésekkel fogl. Több népszerű középiskolai történelemtankönyv szerzője és szerkesztője. Magyarországon az elsők között kutatta a mindennapi élet történetét. Muzeológusként az esztergomi múzeumot (= Balassi Bálint Múzeum) országos hírű intézménnyé fejlesztette – amelynek különösen a régészeti gyűjteménye volt jelentős – megírta vezetőjét. 1938-ban megszervezte Esztergom és Komárom k. e. e. vm. iskoláinak tanügyi kiállítását.
• A Szent István Akadémia tagja (r.: 1951).
• Történeti dolgozatai elsősorban a Szent Gellért c. lapban (1912–1916), a Katholikus Szemlében (1913–1925), a Történelmi Szemlében (1914–1916), az Esztergom és Vidékében (1915–1916), a Katholikus Nevelésben (1917–1918), a Numizmatikai Közlönyben (1917–1918), a Magyar Culturában (1919-től) és a Credóban jelentek meg (1924-től).
• Főbb művei: A magyar pénz története az Árpádok idején. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1912)
  Pannonhalma a múltban és napjainkban. (Ungvár, 1913)
  Magyarország történelme. Tankönyv. 1–2. (Bp., 1919–1921)
  Művelődés Magyarország földjén a magyar honfoglalás előtt. (Bp., 1925)
  Ország és nyelv – határok és nemzetiségek – a magyar történelemben. (Bp., 1928)
  Hazánk történelme. (Bp., 1928)
  Szent Imre herceg. (Esztergom, 1930)
  Pannónia őskereszténysége. I. Történeti rész. (Bp., 1932)
  Quirinus vértanú püspök. (Rákospalota, 1935)
  Történelmi séta Esztergomban. (Esztergom, 1935
  2. kiad. 1936)
  Szent István és Esztergom geniusa. (Esztergom, 1938)
  Szent István egyházi kapcsolatai Csehországgal, Németországgal, Franciaországgal és Belgiummal. – Mindennapi élet Szent István korában. (Emlékkönyv Szent István király halálának 900. évfordulójára. Bp., 1938)
  Vezető az Esztergomi Régészeti Múzeumban. (Esztergom, 1941)
  Szemelvények a magyar történelem kútfőiből. (Bp., 1944)
  Szent István király, a honalapító. (Bp., 1946).
  
• B. A. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
  
• Megjegyzés: Gulyás. I. köt., RÚL II., ÚMÉL I. téves születési adat: máj. 20.!