Horváth Tibor (1935. ápr. 15. Érsekújvár – 2011. márc. 2. Bp.): könyvtáros, informatikus.

• Sz: Horváth Lajos, Viszlai Anna. F: Töröcskei Éva közgazdász, a Vasúti Tudományos Kutató Intézet tud. munkatársa. Fia: Horváth Szabolcs (1968–) és Horváth Bence (1973–).
• Szegény vasutas családból származott, gyermekkorát a Felvidéken és Erdélyben töltötte, Besztercén kezdett el iskolába járni. Családja 1946-ban áttelepült Magyarországra, Szolnokra. A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban éretts. (1955), az ELTE BTK-n könyvtáros–magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1959), doktorált (1979), a neveléstudomány (informatika) kandidátusa (1991). Az MLEE-n szociológia–filozófia szakosítón végzett (1977).
• Életút: A SZOT Központi Iskola könyvtárosa, tanára (1959–1962), az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Könyvtártudományi és Módszertani Központ (KMK) tud. munkatársa (1962–1971), tud. osztályvezetője (1971–1978). Az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszék egy. adjunktusa (1978–1983), az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgató-helyettese (1984–1992), mb. főigazgatója (1992–1997). Az USA-ban UNESCO-ösztöndíjas vendégkutató (1972).
• Informatikával, információkereső nyelvekkel, osztályozási rendszerek fejlesztésével, a számítógépek könyvtári alkalmazási lehetőségeivel foglalkozott. Alapvető a tevékenysége a magyarországi könyvtári informatikai kutatásokban, valamint a tudományterület nemzetközi eredményeinek hazai adaptálásában. Számos új gépi adatfeldolgozási rendszer (pl. SMART-rendszer) magyarországi megismertetője, elsőként alkalmazta a klaszteranalízist magyarországi könyvtári informatikai rendszerekben. Az első magyarországi tezaurusz-szabvány kidolgozója (Varga Dénessel). A PRECIS ún. relacionális indexelő rendszert alkalmazta a magyar nyelv szintaxisára. Nevéhez fűződik a pedagógiai információs rendszer magyarországi kidolgozása és létrehozása. Jelentős szerepet vállalt az OSZK KMK keretein belül meginduló könyvtáros- és segédkönyvtáros-képzés tematikáinak kidolgozásához.
• A Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE) elnöke (1991–1994).
• Elismerés: Szocialista Kultúráért, Szabó Ervin-emlékérem (1986), MKE Emlékérem (1995), Füzéki István-emlékérem (2003), Széchényi Ferenc-díj (2004).
• Főbb művei: Tájékozódás a természettudományok irodalmában. (A könyvtárosképzés füzetei. Bp., 1961)
  Könyvismeret. (A könyvtárosképzés füzetei. Bp., 1961)
  Szakirodalmi forrásismeret. (A könyvtárosképzés füzetei. Bp., 1964)
  A tájékoztató munka. (A könyvtárosképzés füzetei. Bp., 1964)
  A KWIC index és a permutált index. (Könyvtári Figyelő, 1965)
  Kézi lyukkártyák a hazai könyvtárakban. (Könyvtárgépesítési füzetek. Bp., 1967)
  Kézi lyukkártyák a szakirodalmi tájékoztatásban. Balázs Sándorral. (Könyvtárgépesítési füzetek. Bp., 1968)
  A könyvtárak műszaki fejlesztési. (Könyvtári Figyelő, 1965)
  A könyvtártechnológiai kutatások helyzete és irányai. Sárdy Péterrel. (Bp., 1974)
  A könyvtári szolgáltatások rendszere. (OSZK Évkönyve. 1972. Bp., 1975)
  A magyar nyelvű tezauruszok szabványa. (Könyvtáros, 1977)
  Információs tezauruszok. Varga Dénessel. (Bp., 1978)
  A bibliográfiák funkcióiról. (Bibliográfiai tanulmányok. Bp., 1978)
  Automatikus osztályozás. (Könyvtári Figyelő, 1978)
  Automatikus osztályozás. Egy. doktori értek. (Bp., 1979)
  A könyvtárak és tájékoztatási intézetek műszaki, technikai fejlődése az elmúlt évtizedben. (MKE Évkönyve, 1980)
  Informatikai alapozású könyvtárosképzés. (Könyvtári Figyelő, 1980)
  PRECIS. Orbán Évával. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1987)
  Ismeretszervezés és szintaxis. Kand. értek. (Bp., 1988)
  Az OPIR első eredményei. (Könyvtári Figyelő, 1989)
  Neuralgikus pontok a szakkönyvtárügy működésében. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1989)
  Az általános tárgyszójegyzék munkálatairól. (Könyvtári Figyelő, 1992)
  Könyvtárgépesítés a magyar közművelődési könyvtárakban. (Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1993)
  Az országos szakirodalmi információpolitika előzetes rendszerterve és környezete. Rózsa Györggyel. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1994)
  Az országos szakkönyvárakról az új törvény tükrében. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1996)
  Don Quijoték útjain. A szakmáról három szólamban. (Könyvtári Figyelő, 1997)
  A könyvtár- és információtudomány tartalmi értelmezhetőségének problémái. (Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1999)
  A könyvtártudomány és információtudomány alapjai. (Könyvtárosok kézikönyve. I. köt. Alapvetés. Bp., 1999)
  A feldolgozás egységei és a feltárás célja. – A tartalmi feltárás. Sütheő Péterrel. Könyvtárosok kézikönyve. II. köt. Feltárás és visszakeresés. Bp., 2000).