Ranolder János Nepomuk (1806. máj. 16. Pécs – 1875. szept. 12. Veszprém): r. k. püspök.

• Sz: Ranolder Ferenc kesztyűkészítő mester, Hubáts Cecília. Testvére: Ranolder Károly dárdai, majd beremendi plébános.
• A pécsi ciszterci gimnáziumban tanult, a pesti egyetemen bölcseletet, a pesti központi papnevelő intézetben teológiát hallgatott (1824–1828), Magyarsarlóson pappá szentelték (1829. máj. 17.), a bécsi Augustineumban kiegészítő tanulmányokat folytatott (1829–1831), hittudori okl. szerzett (1831).
• Életút: A pécsi püspöki líceumban a keleti nyelvek tanára, egyúttal uo. alkönyvtárnok és szentszéki ülnök (1831–1841), a pesti egyetemen hitszónok, hittanár és a görög nyelv helyettes tanára és az ókori földrajz, mint rk. tárgy meghívott előadója (1841–1846). A pécsi papnevelő intézet prefektusa és zsinati vizsgálója (1846–1849), a bécsi vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyházügyi osztályán teljesített szolgálatot (1849). Pécsi kanonok (1845–1849), apát (1849-től) és veszprémi püspök (1849–1875; kinevezték: 1849. okt. 27.; megerősítették: 1850. jan. 7.; felszentelték: 1850. máj. 12.), valamint a magyar királyné kancellárja. Valóságos belső titkos tanácsos (1854-től), pápai trónálló (1862-től).
• Papi pályája kezdetén részt vett Szepessy Ignác mellett a Szentírás magyar nyelvre fordításában, Hermeneuticae… (1838) c. művét tankönyvként használták. Aktívan részt vett a közéletben, az 1850-es években a konzervatívoknak az 1848 előtti alkotmány visszaállítását célzó memorandumának támogatója, egyik aláírója volt. Ő koronázta meg Erzsébet királynét (1867. jún. 8-án). Híres volt jótékony adományairól: 1857-ben a király és a pápa jóváhagyásával lemondott a püspökséget illető úrbéri kárpótlásról (739 793 forint), amelyet jótékony célokra fordított. Alapítványokat hozott létre a pécsi szegény betegek gyógyítására, a veszprémi egyházmegye rászoruló papjai, apácái, iskolái támogatására. Pécsett letelepítette az irgalmas nővéreket, Veszprémben kórházat, zárdát, iskolát építtetett. Badacsony ormára nagy kőkeresztet emelt (Ranolder-kereszt, Badacsonytomajban, 1857. szept. 14-én), s az ő költségén készült el Kisfaludy Sándor sírján az emlékszobor. A Magyar Tudós Társaság számára 1860-ban 6300 koronát adott. – Felismerte, hogy a Dunántúl egyes részein nagy jövője van a bortermelésnek, ezért Csopakon, Badacsonyban, a Somló hegyen és a Hegyalján szőlőket telepített, modern alapokra helyezve a fajtanemesítést. A szőlőtermesztés népszerűsítése érdekében szőlőoltványokat ajándékozott a földműveseknek. Nevéhez fűződik a csopaki bor nemzetközi hírnevének megalapítása.
• Emlékezet: Budapest székesfőváros részére 100 000 forintot adományozott egy leánynevelő intézet alapítására. A róla elnevezett Ranolder Intézet (1875–1948; ma: Leövey Klára Gimnázium; a gimnázium 2. emeletén emléktábláját is elhelyezték) halála után nyílt meg a Külső-Ferencvárosban (Budapest IX. kerület Gyep utca), utóbb tanítónőképző intézettel is bővült. Veszprém városa hálából az alsóvárosi temetőben sírboltot építtetett számára, ahonnan átvitték a Szent Mihály Székesegyház kriptájába (1991. okt. 10-én), a püspökök temetkezési helyére. Csopakon minden évben, halálának emléknapján (szept. 15.) megemlékeznek életéről és tevékenységéről. Veszprém város önkormányzata Ranolder-emlékérmet és -díszoklevelet alapított (az oktatás és nevelés területén kiemelkedő személyek munkájának elismerésére, 1995?-ben). Veszprémben teret neveztek el róla, ill. az ő nevét vette fel a keszthelyi Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola (2004-ben).
• Az 1840-es években nagy utazásokat tett Nyugat-Európában, tapasztalatairól a Religio c. lapban számolt be (1843–1846: Utazási vázlatok címmel). Arcképe megjelent a Vasárnapi Ujságban (1857 és 1875) és Magyarország és a Nagyvilágban (1875).
• Főbb művei: Hermeneuticae biblicae generalis principia rationalia christiana et catholica. (Quinque-Ecclesia, 1838
  2. kiad. Buda, 1859)
  Sermones sacri auditoribus suis oblati. (Pest, 1842)
  A katholikus anyaszentegyház szertartásai a veszprémegyházmegyei népiskolák számára. (Veszprém, 1851
  2. kiad. 1853)
  Elisabeth – Gisela – Herzogin in Baiern, erste Königin von Ungarn. (Wien, 1854)
  Gruber, Augustin: A hitoktatás gyakorlati kézikönyve Szt. Ágoston szellemében katholikusok számára. I–II. köt. Ford. és ajánlja. (Pest, 1854–1857)
  R. J. veszprémi püspök körlevele az egyházmegye papságához és híveihez. 1865. (Buda, 1866).
  
• Irodalom: Haas Mihály: Baranya. (Pécs, 1845)
  Mendlik Ágoston: IX. Pius római pápa és a magyar püspöki kar. (Pécs, 1864)
  Kákay Aranyos: Újabb fény- és árnyképek. (Pest, 1866)
  Várady Ferenc: Baranya múltja és jelene. (Pécs, 1896)
  R. J. (Magyarország és a Nagyvilág, 1875
  Vasárnapi Ujság, 1875)
  Takács Lajos: R. J. veszprémi püspök élete és munkássága. (A veszprémi egyházmegye múltjából. 14. Veszprém, 1987)
  Tölgyesi József: „Gyenge testében erős lélek lakozott”. Emlékezés R. J.-ra. (Megyei Pedagógiai Körkép, 1992).