Balázs Tibor (1914. jún. 11. Bp. – 1994. okt. 7. Bp.): tudománytörténész.

• Sz: Binetter Franciska varrónő. Apja magántisztviselő volt. Egy nővére volt, aki 1956-tól Amerikában élt. Nős. Leánya: Balázs Júlia középiskolai tanár, fia: Balázs János orvos.
• Budapesten reálgimnáziumban éretts. (1932), az ELTE BTK-n történelem–földrajz szakos tanári okl. szerzett (1950), a történelemtudományok kandidátusa (1970).
• Életút: A Mechanikai Szövőgyár textilgyakornoka (1933–1934), Práger Sándor cégénél magántisztviselő (1934–1938), a Lánc- és Gépgyár szerszámlakatosa (1940–1942), az Általános Fogyasztási Szövetkezet munkatársa (1945–1946), majd az államosításig kiskereskedőként dolgozott (1946–1948). Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) segédtisztviselője (1948–1949), a bp.-i Pedagógiai Főiskola történelemtanára (1949–1950), a Magyar Országos Levéltár (1950–1952), a Pest Megyei Levéltár levéltárosa (1953–1958), az apajpusztai (1958–1960), a budakeszi általános iskola tanára (1960–1963), a bp.-i II. kerületi Jurányi utcai Közgazdasági Technikum tanára (1963–1970). A BME Fizikai Intézet Kísérleti Fizikai Tanszék Tudománytörténeti Kutatócsoportjának ún. MTA kiemelt kutatói státusú tud. főmunkatársa (1970–1976), az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Kutatóintézete Tudománytörténeti Kutatócsoportjának alapító vezetője (1976–1984).
• Kutatáslogikával fogl., technikatörténeti alapkutatásokat végzett. Bródy Imre tevékenységének első, tudományos igényű feldolgozója. A tudománytörténet újfajta megközelítésének, az ún. case-studynak első jelentős magyarországi képviselője: egy termék – pl. a gáztöltésű izzólámpa, a televízió, a lézer stb. – komplex keletkezéstörténetét vizsgálta az ötlet megszületésétől a nagyüzemi gyártás megvalósulásáig.
• Az MTA Komplex Tudománytörténeti Bizottságának tagja (1975-től). Az MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottságának tagja (1974-től).
• Elismerés: Akadémiai Jutalom (1955).
• Főbb művei: Az 1849-es békepárt és mai ideológusai. (Társadalmi Szemle, 1948)
  A Pestvármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez 1945. (Bp., 1955)
  A nemzeti bizottságok szerepe a népi demokratikus forradalomban. (Párttörténeti Közlemények, 1956)
  A tudományos kutatástól az ipari gyártásig az izzólámpa története nyomán. 1830–1940. Kand. értek. is. (Tudományszervezési füzetek. Bp., 1965)
  A tudományos kutatástól az ipari gyártásig tartó folyamat. Kutatáslogikai kísérlet az izzólámpa története nyomán. (Magyar Filozófiai Szemle, 1974)
  Véletlen vagy törvényszerű a felfedezések egyidejűsége? – A tudomány is közvetlen termelőerő. Gondolatok a kutatásszervezésről. (Magyar Tudomány, 1976)
  From Scientific Research to Social Utilization. Some Remarks on the Time-Factor. (Periodica Polytechnica, 1978)
  Az elmélet és a gyakorlat egysége Eötvös Loránd életművében. (Fizikai Szemle, 1978)
  Bevezetés az elektronikába. Tanári segédanyag a 7–8. oszt. elektrotechnikai modellezéshez. Összeáll. Fülöp Péterrel. (Bp., 1986)
  A tűs tranzisztor keletkezéstörténete. (Fizikai Szemle, 1993).