Gárdonyi Albert; 1903-ig Grünn (1874. dec. 24. Eperjes, Sáros vm. – 1946. okt. 23. Bp. Temetés: okt. 28. Kerepesi út): történész, levéltáros.

• Sz: Grünn Dániel vasúti hivatalnok, Fallyár Anna. F: Weigl Mária zongoratanár. Fia: Gárdonyi Zoltán (1906–1986) zeneszerző, zenetudós; leánya: Csapodiné Gárdonyi Klára (1911–1993) irodalomtörténész.
• Belépett a premontrei rendbe, majd Bécsben teológus doktori okl. szerzett; kilépett a rendből (1897). A bp.-i tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. (1901), bölcsészdoktori okl. szerzett (1907); levéltár-kezelői, majd fogalmazói vizsgát tett (1906). Az oklevéltan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1913).
• Életút: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (= OSZK) Levéltári Osztályának gyakornoka (1899–1904), könyvtáros tisztje (1904–1908), segédkönyvtárosa (1908–1909), könyvtári őre (1909–1911). A Fővárosi Levéltár őre (1911–1914), főlevéltárosa és a levéltár vezetője (1914–1934). A Pázmány Péter Tudományegyetemen az oklevéltan magántanára (1913–1929), ny. rk. tanára (1929–1946).
• A Magyar Társadalomtudományi Egyesület titkára (1907-től). A Magyar Sajtótudományi Társaság alelnöke (1936–1944).
• A történeti segédtudományok történetével, a magyarországi történettudomány kezdeteivel, középkori és újkori művelődéstörténettel, elsősorban a magyarországi nyomdászat és könyvkereskedelem történetével, Buda, Pest és Óbuda művelődéstörténetével foglalkozott. Különösen értékesek Budapest történetére vonatkozó forráskiadásai és oklevélgyűjteményei. A budai Vérmező történetére vonatkozásai közben megtalálta az ott kivégzett magyar jakobinusok sírját (1913).
• Emlékezet: Budapesten (Ferencváros, IX. kerület Üllői út 121.) élt és tevékenykedett, Budapesten is hunyt el. A Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Irathagyatékát Budapest Főváros Levéltára őrzi. Tiszteletére, szintén a fővárosi levéltár Gárdonyi Albert-emlékérmet, Gárdonyi Albert-díjat és Gárdonyi Albert-emléktollat alapított (2001-ben; az emlékérem Csíkszentmihályi Róbert éremtervező művész alkotása).
• Elismerés: Ferenc József Jubileumi Díj (1909), Bezerédj Pál-jutalom (1920).
• A Tanulmányok Budapest múltjából c. sorozat szerkesztője. (Németh Károllyal, 1932–1936).
• Főbb művei: Széchényi Ferenc gróf éremgyűjteményének megalapítása. (Numizmatikai Közlöny, 1904)
  Abafáji Gyulay Pál. (Századok, 1906)
  I. Károly király nagypecsétei. Részben egy. doktori értek. is. (Turul, 1907)
  Felsőmagyarország kereskedelmi útjai. a középkorban. (Közgazdasági Szemle, 1908)
  Könyvtárnoknők német városi könyvtárakban. – Külön villamoskocsik nők részére. – A városok közgazdasági jelentősége. (Városi Szemle, 1908)
  Könyvtár és városigazgatás. (Városi Szemle, 1909)
  A péchújfalusi Péchy-család levéltári lajstroma. Összeáll. (Bp., 1909)
  Léghajózás Buda-Pesten száz évvel ezelőtt. (Természettudományi Közlöny, 1910)
  A telefon közgazdasági jelentőségéről. (Városi Szemle, 1910)
  Lakásportalanítás községi kezelésben. (Városi Szemle, 1911)
  Eltűnt Kossuth-érmek. (Századok, 1913)
  Budapest egyesítésének története. (Városi Szemle, 1913)
  A Balkánkérdés történeti megvilágításban. (Balkánszövetség és Magyarország. Bp., 1913)
  A Budapest főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye. Összeáll. (Bp., 1913)
  A királyi titkos kancellária eredete és kialakulása Magyarországon. 1–2. (Századok, 1914)
  Javaslat a szövőipar meghonosítására a XVIII. századi Budán. (Századok, 1915)
  Buda város közigazgatása s közgazdasági viszonyai a XVII. század végén. 1–2. (Századok, 1916)
  Magyarországi könyvnyomdászat és könyvkereskedelem a XVIII. században, különös tekintettel Budára és Pestre. (Könyvtári füzetek. 2. Bp., 1917)
  A középkori latin írás rövidítési rendszere. (Fejérpataky László Emlékkönyv. Bp., 1917)
  Bezerédj István. Bodnár Istvánnal. (Magyar történeti életrajzok. 34. Bp., 1918–1920)
  A salgótarjáni széntelepek felfedezése 150 évvel ezelőtt. (Természettudományi Közlöny, 1919)
  A magyar jakobinusok története. (A magyar jakobinusok emlékezete. Bp., 1919)
  Ötven esztendő Budapest székesfőváros történetéből. 1873–1923. (Bp., 1925)
  A szabad királyi városok az 1848 előtti törvényhozásban. (Városi Szemle, 1926)
  A magyar történettudomány kezdetei. (Protestáns Szemle, 1926)
  A történelmi segédtudományok története. (A magyar történettudomány kézikönyve. Bp., 1926)
  Régi pesti könyvkereskedők. 1–7. (Magyar Könyvszemle, 1926–1929
  önállóan: 1930)
  Kisfaludy Sándor és az insurrectio. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1927)
  A királyi magyar egyetemi nyomda története. 1577–1927. Iványi Bélával. A tárgyi emlékek ismertetésével kiegészítette Czakó Elemér. (Bp., 1927)
  Pest város első gyógyfürdője. – Budai középítkezések a XVII. század végén. (Historia, 1928)
  A Szent Jobb tiszteletének kezdetei Budán. – Az Erzsébet-tér keletkezése. – A budavári domonkosrendi templom pusztulása. (Pestbudai emléklapok, 1929)
  A pesti városfal. – A királyi udvar Budára költöztetési terve 1741-ben. – A budai színészet kezdetei. – A budai országházi terem múltja. (Historia, 1929)
  Pest városa és a Nemzeti Színház. – A Rókus-kórház s a régi pesti kórházak. (Városi Szemle, 1929)
  Pest város kereskedelme a XVIII. században. – Pest város jogi szakiskolája. 1756–1771. – Városszépítési törekvések Pesten, József nádor előtt. (Pestbudai emléklapok, 1930)
  Budai könyvkiadók a középkor végén. (Pestbudai emléklapok, 1931)
  Régi pesti utcaelnevezések. – Vidéki birtokosok Pesten, a XVIII. században. (Pestbudai emléklapok, 1932)
  A ferencvárosi pusztatemplom. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1932)
  A budai hegyvidék első nyaralótelepei. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1933)
  Buda középkori levéltáráról. (Levéltári Közlemények, 1934)
  A Krisztinaváros településtörténete. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1934)
  Buda és Pest keresztény lakossága a török hódoltság alatt. – Buda középkori helyrajza. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1936)
  Magyar író és könyvkiadó a XVIII. század végén. (Magyar Könyvszemle, 1937)
  A magyar Monna Vanna. Budai történet az 1541. esztendőből. (Történetírás, 1937)
  Középkori prépostságok a főváros területén. (Történetírás, 1938)
  A lőcsei nyomda veszedelme 1717-ben. – Közkönyvtári kézirathasználat a XVIII. században. (Magyar Könyvszemle, 1938)
  Pest városa a középkor alkonyán. – A budai városi tanács árulása 1541-ben. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1939)
  A betűmetszés mesterségének magyar úttörője. (Magyar Könyvszemle, 1939)
  A polgármesteri tisztség eredete és fejlődése hazánkban. (Városi Szemle, 1939)
  A magyar könyvtárpolitika kezdetei. (Magyar Könyvszemle, 1940)
  Középkori települések Pest határában. – Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1940)
  A Pressburger Zeitung megindítása. – Karai László és Hess András Budán. (Magyar Könyvszemle, 1941)
  Buda és Pest a tatárjárás előtt. (Tallózás Budapest és környéke múltjából. Bp., 1941)
  Karai László óbudai prépost budavári háza. (Magyar Könyvszemle, 1942)
  Régi budavári házak. (Tanulmányok Budapest múltjából. 1. Bp., 1943)
  XVIII. századi nyomdáink műhelytitkairól. (Magyar Könyvszemle, 1943)
  Hazai könyvtermelésünk a Pragmatica Sanctio korában. – Hazai könyvtermelésünk a könyvkereskedés önállósítása korában. (Magyar Könyvszemle, 1944)
  Magyarország középkori fővárosa. (Századok, 1944)
  A hétszázéves Budapest. (Bp., 1944)
  A középkori Buda határai. (Budapest régiségei, 1945)
  Az óbudai káptalan magánlevéltára. – Vármegyei és városi levéltárak a XVIII. században. (Levéltári Közlemények, 1945)
  Budapest közállapotai a XVIII. század elején. (Városi Szemle, 1945)
  Óbuda és környéke a középkorban. (Budapest régiségei, 1945)
  Óbuda kísérlete a szabad királyi városi jog megszerzésére. – Városaink a török hódoltság korában. – Pest hatósági szervezetének kialakulása a Szlávy-féle statutumig. (Városi Szemle, 1946)
  A hajdani Szent János Kórház Budán. (Budapest régiségei, 1950).
  
• Irodalom: Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. 1916–1918. (Bp., 1916)
  Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
  Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. (Bp., 1931)
  Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
  Niklay Péter: G. A. (Századok, 1945/46)
  G. A. (Városi Szemle, 1946)
  In memoriam G. A. (Levéltári Közlemények, 1946)
  Baranyainé Bónis Éva: G. A. (Budapest régiségei, 1950)
  Vértesy Miklós: G. A. (Levéltári Közlemények, 1977)
  Szabó Ervin levelei G. A.-hez. Sajtó alá rend. Vértesy Miklós. (Könyvtáros, 1989)
  Csapodiné Gárdonyi Klára: G. A., Budapest Székesfőváros főlevéltárnokának irathagyatéka és nyomtatásban megjelent műveinek bibliográfiája. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1991)
  Horváth J. András: Budapest főváros levéltárának története. (Bp., 1996).