Antal Mihály (1792. ápr. 10. [keresztelés napja!] Jászladány, Jászkun kerület – 1850. jún. 20. Pest): nyelvész, könyvtáros.

• Apja községi jegyző volt Jászladányban.
• Az egri papnevelő-intézetben bölcseletet tanult, tanulmányai befejezése után kilépett a papi rendből (1811). A pesti tudományegyetemen orvosi tudományokat és jogot hallgatott (1810-es évek közepe–1820-as évek). Az MTA tagja (l.: 1833. nov. 15.).
• Életút: Pesten, több jómódú családnál házitanító (1820-as évek), majd végleg Pesten telepedett le (1830-tól), s csak a tudományoknak élt. A Nemzeti Casino könyvtárosa (1834–1850).
• Bekapcsolódott a megalakult Magyar Tudós Társaság első munkálataiba, elsősorban az MTA kéziszótára anyagának gyűjtésébe és szerkesztésébe (1832–1837). Több írásában szorgalmazta a magyar nyelv kötelező oktatását. Néhány szépirodalmi műve is megjelent. Nagy munkája, a Ritka, új és tájszavak gyűjteménye kéziratban maradt.
• Emlékezet: Róla nevezték el a jászladányi Antal Mihály Alapítványi Iskolát.
• Főbb művei: Gondolatok honi magyar nyelvünk terjesztésének némely eszközeiről. (Tudományos Gyűjtemény, 1827)
  A Magyar Tudományos Akadémia kéziszótára. Szerk. (Pest, 1832–1837).
  
• Irodalom: Toldy Ferenc: Emlékbeszéd A. M. l. tag felett. (Akadémiai Értesítő, 1852
  és T. F. összegyűjtött munkái. V. köt. Pest, 1872).