Csatkai Endre (1896. aug. 13. Darufalva, Sopron vm. – 1970. márc. 12. Sopron): művészettörténész, muzeológus, helytörténész.

• Veszprém megyei eredetű német-zsidó családból származott, az akkoriban szinte kizárólag horvátok lakta kis Sopron vm.-i településen született. Sz: Csatkai (1888-ig Krausz) Ignác (1864–1925) orvos, 1894-ben telepedett le Darufalván. Testvére: Csatkai József (1893–1937) orvos.
• A soproni evangélikus líceumban éretts. (1914), a bp.-i tudományegyetem magyar–német szakos hallgatója (1914–1915 és 1919– 1920; a numerus clausus miatt ismét megszakította tanulmányait: 1920), a bécsi tudományegyetemen művészettörténetet és történelmet tanult (1921–1923). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1925), a Szegedi Tudományegyetemen művészettörténetből magántanári képesítést szerzett (1949), a művészettörténeti tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
• Életút: Ausztriából való visszatérése után Sopronban telepedett le (1922–1925), Kismartonban, Wolff Sándor magángyűjteményének és -könyvtárának kezelője (1925–1938), az Anschluss után Ausztria elhagyására kényszerült és visszaköltözött Sopronba (1938), ezután tanításból és cikkírásból tartotta fenn magát (1938–1944). Magyarország német megszállása után a zsidótörvények értelmében Sopronban végzett közmunkát (1944. márc.–jún.), Erdélyben, Érsekújvárott, Kópházán munkaszolgálatos (1944. jún.– 1945. márc.), Sopronban hosszabb kórházi ápolásra szorult, s szinte teljesen megsiketült (1945). A Soproni Múzeum igazgatója (1945–1963), a Szegedi Tudományegyetem magántanára (1949–1951). – Tudományos pályafutását muzeológusként kezdte: feldolgozta a kismartoni származású Wolf Sándor európai hírű magángyűjteményét és könyvtárát (1925–1938; egyúttal számos alkalmi tárlat mellett Joseph Haydn- [1932] és Liszt Ferenc-kiállítást is rendezett [1936]). Részt vett az újonnan létrehozott Burgenlandi Múzeum szervezésében és gondozta kultúrtörténeti gyűjteményét (1926). Az Anschluss után Kismartonból Sopronban telepedett le (1938), s elsősorban a 18–20. sz.-i Sopron német–magyar–latin művelődés- és helytörténetével, valamint a helyi szerzők (pl.: Berzsenyi Dániel, Gyóni Géza, Kis János, Pap Károly stb.) munkásságával foglalkozott. Kutatásai nyomán vált széles körben ismertté Joseph Haydn, Goldmark Károly, Liszt Ferenc soproni kapcsolatai. Alapvető tevékenységet fejtett ki Sopron és környéke műemlékeinek és művészeti hagyományainak feldolgozása terén: műemléki topográfiát adott ki, összegyűjtötte a város kézművesipari hagyományait. A II. vh. után irányította a Soproni Múzeum helyreállítási munkáit (a vidéki múzeumok közül elsőként a soproni nyílt meg: 1947. jún. 28-án).
• Muzeológusi és művészettörténeti tevékenységéért elnyerte “az ország első muzeológusa címet” (1951).
• Emlékezet: Rendkívül termékeny szerző volt: közel 500 publikációja jelent meg (ezek egy részét a két vh. között magánkiadásban, Sopronban adta ki). Sopronban hunyt el, a régi Szent Mihály-temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékezet és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Halála után, igen jelentős Sopron és környéke történetével foglalkozó könyvekből és kéziratokból álló magángyűjteménye, továbbá kiterjedt levelezése a soproni Liszt Ferenc Múzeum tulajdonába került (1971-ben). Özvegye megalapította a Csatkai Endre-díjat (a város történetének fiatal kutatói számára; először 1973-ban adták át). A városban utcát neveztek el róla (Csatkai Endre utca, 1987-től); darufalvai (= Drassburg, Ausztria) szülőházát (Baumgartner Strasse) és soproni lakóházát márvány emléktáblával jelölték meg (1986-ban).
• Az MTA Művészettörténeti Bizottsága tagja (1951-től). A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat t. tagja (1965).
• Elismerés: Munka Érdemrend (arany, 1967). Cházár András-emlékérem, Kossuth-díj (Sopron és környéke műemlékei c. könyvéért Dercsényi Dezsővel, 1954), Ipolyi Arnold- emlékérem (1963), Sopron díszpolgára (posztumusz, 1971).
• A Soproni Szemle szerkesztője (1955–1970).
• Főbb művei: Szépítő törekvések Sopron múltjában. (Sopron, 1921)
  A soproni muzsika története. (Sopron, 1925)
  A XIX. század soproni festészetének és a Soproni Képzőművészeti Kör történetének vázlata. (Sopron, 1927)
  A Soproni Városszépítő Egyesület évkönyve és története. 1869–1929. (Sopron, 1929)
  Beiträge zur Geschichte der Musikkultur in Eisenstadt. (Eisenstadt, 1931)
  Soproni ötvösök a XV–XIX. században. (Sopron, 1931)
  Két nyugat-magyarországi óráscéh. (Historia, 1931)
  Sopron környékének műemlékei. (Sopron, 1932)
  Die Denkmäle des politischen Bezirkes Eisenstadt und der freien Städte Eisenstadt und Rust. Szerk. Frey, D.-vel. (Österreichische Kunsttopographie. XXIV. Band. Wien, 1932)
  Sopron vármegye műemlékei. I–III. köt. (Sopron, 1932– 1937)
  Vasmegyei régi órásokról. (Vasi Szemle, 1934)
  Régi soproni házak, régi soproni családok. (Sopron, 1936)
  Werner Zakariás Pinkafőn. (Vasi Szemle, 1936)
  A 40 éves Soproni Képzőművészeti Kör története. (Sopron, 1937)
  A soproni utcanevek történetéhez. (Soproni Szemle, 1937)
  Adalékok a sopronmegyei céhek történetéhez. 1–2. – Régi soproni ónöntők. Adatok a ruszti zenekultúra múltjához. (Történetírás, 1937)
  Könyvgyűjtők, régiséggyűjtők a régi Sopronban. – A városi mosóhely. Waschstatt. – A soproni színház ruhatára 1800-ban. (Soproni Szemle, 1938)
  Idegenek a régi Sopronról. Levéltöredékek, útinaplók. 1487–1841. Összeáll. (Sopron, 1938)
  Ferenc József első látogatása Vas megyében. (Vasi Szemle, 1938)
  A soproni ex libris története. Összeáll. (Sopron, 1938)
  A simasági kastély. – Széchenyi műemlékek Nagycenken. – Soproni apróságok Széchenyi naplóiban. – A fertőrákosi püspöki kastély. – Korai kísérlet Sopronban a gázvilágítás bevezetésére. – Régi soproni könyvgyűjtők, könyvesboltok és olvasó kabinetek. (Soproni Szemle, 1939)
  A röjtöki kastély. – A dénesfai gróf Cziráky kastély. – Idősebb és ifjabb Petz Dániel krónikája 1778–1839. Sajtó alá rend. Egy soproni plébános, mint “honáruló”. (Soproni Szemle, 1940)
  Sopron megyei kastélyok. (Sopron, 1940–1941)
  Adatok a soproni műpártolás történetéhez. – Az első soproni (Rupprecht-féle) cukorgyár sorsa. (Soproni Szemle, 1941)
  A soproni szappanosok és gyertyamártók története. (Sopron, 1941)
  Gyóni Géza tevékenysége a soproni Kultúrában. – Az első soproni magyar színielőadás (1792) szereplőinek levélváltásából. – A sárgarézöntő-céh Sopronban. (Soproni Szemle, 1942)
  A soproni harangöntés és tűzoltószerek gyártásának története. (Sopron, 1942)
  Literáti Nemes Sámuel rablóhadjáratai Szombathelyen és Kőszegen. (Vasi Szemle, 1942)
  Markó Károly sopronmegyei vonatkozásai. – Rákosi Jenő szerkesztői pályájának kezdetei Sopronban. (Soproni Szemle, 1943)
  Zadjeli Schlachta Etelka soproni naplója. 1838–1842. Sajtó alá rend. (Sopron, 1943)
  Petőfi Sopronban. (Sopron, 1948)
  Sopron 1848–1849-ben. (Sopron, 1948)
  A népies üvegfestmény. (Ethnographia, 1949)
  Sopron és környéke műemlékei. Szerk. Dercsényi Dezsővel. Írta többekkel. Az előszót Fülep Lajos írta. (Magyarország műemléki topográfiája. 1. Bp., 1953
  2. jav. kiad. 1956)
  Sopron. (Magyar műemlékek. Bp., 1954
  2. kiad. 1956)
  Sopron egészségügye és népművelése az 1919-es Tanácsköztársaság idején. – Juhász Gyula daljátéka a soproni színpadon. – A soproni késgyártók. – Soproni diákverselők a 17. század derekán. – Bartók Béla soproni szereplései. (Soproni Szemle, 1955)
  Soproni útikalauz. Thier Lászlóval. Ill. Sterbencz Károly. (Sopron, 1956
  átd. német kiad. 1968)
  Sopron környéke. Útikalauz. Varga Lajossal, Vendel Miklóssal. Ill. Sterbencz Károly. (Sopron, 1957
  3. átd. kiad. 1960)
  Az első soproni kávéházak. – Az első operaelőadás nyomai Sopron környékén. (Soproni Szemle, 1957)
  Kísérletek Sopronban kőnyomó-intézetek felállítására a 19. század első felében. (Magyar Könyvszemle, 1957)
  Haydn Teremtés című oratóriumának első soproni előadása 1804-ben. (Soproni Szemle, 1958)
  A soproni műgyűjtés története. (Bp., 1958)
  Adalékok az első soproni vasút történetéhez. (Soproni Szemle, 1959)
  A soproni színészet története. 1841–1950. (Soproni Szemle kiadványai. Új sorozat. Sopron, 1960)
  Dorfmeister István festő fiai. (Művészettörténeti Értesítő, 1960)
  Korai újsághírek Liszt Ferencről 1840 előtt. – Bródy Sándor és Sopron. (Soproni Szemle, 1960)
  Egy soproni matematikakönyv 1810-ből. – A soproni nyomdászat a 18. század első felében. – Liszt Ferenc és Sopron. (Soproni Szemle, 1961)
  A soproni képzőművészet története. 1848–1948. – A soproni zenei művelődés. 1848–1950. Két tanulmány. (Soproni Szemle kiadványai. Új sorozat. Sopron, 1962)
  Pozsonyi képző- és iparművészek 1750 és 1850 között. (Művészettörténeti Értesítő, 1963)
  A pesti árvíz 1838-ban és Sopron városa. – Kétszáz éves közkert Sopronban. – Vándorkereskedők és vándoriparosok a régi Sopronban és a megyében. – A magyar zene térfoglalása Sopronban 1863 folyamán. (Soproni Szemle, 1963)
  Egy soproni táblabíró lakása 1834-ben. (Soproni Szemle, 1964)
  A salétromfőzés soproni múltjából. – Seregélyveszedelem a 18. században. (Soproni Szemle, 1965)
  Az első pécsi héber nyomtatvány. (Magyar Könyvszemle, 1965)
  A soproni vendégfogadói a 16–19. században. – Az évszázados soproni tűzoltás. – Nyomdászinas-sorsok a 18. században. (Soproni Szemle, 1966)
  Maulbertsch nyomai Sopronban. (Soproni Szemle, 1967)
  Bányaautomaták Magyarországon a XIX. században. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1968)
  Hogyan folyt a disznókereskedelem a 18. század közepén? – Sopronban oltottak először Magyarországon himlő ellen. (Soproni Szemle, 1969)
  Sebestyén Gábor soproni anagrammaszerző. Kis kép a Bach-korszak soproni magyar irodalmáról. (Soproni Szemle, 1971)
  Cégérek. Képeskönyv. (Bp., 1971
  angolul, franciául, németül is)
  Sopron. Fotóalbum. Szerk. Dávid Ferenc. A bevezetőt írta. (Panoráma képeskönyvek. Bp., 1971)
  Kazinczy és a képzőművészetek. Szerk. Galavics Géza, az előszót Zádor Anna, az utószót Rózsa György írta. (Bp., 1983)
  Petőfi Sopronban. Bibliofil kiad. Szerk. Környei Attila. (A Soproni Hírlap Kiskönyvtára. Sopron, 1989).
  
• Irodalom: Domonkos Ottó: Cs. E. – Zádor Anna: Cs. E. művészettörténeti munkássága. (Soproni Szemle, 1970)
  Herendiné Lakatos Éva: Cs. E. (Magyar Könyvszemle, 1970)
  Bodnár Éva: In memoriam Cs. E. (Művészet, 1970)
  Bárdosi János: Cs. E. levelei. Nekrológ helyett. (Vasi Szemle, 1971)
  Kőhegyi Mihály: Cs. E. (Numizmatikai Közlöny, 1971)
  Környei Attila: A helytörténész Cs. E. – Környei Attila: Cs. E. irodalmi munkássága. Bibl. (Soproni Szemle, 1971)
  Gerencsér Miklós: Kamarazene a rokokó házban. (G. M.: Emberöltő. Bp., 1978)
  Szita Szabolcs: Cs. E. munkaszolgálata. (Soproni Szemle, 1984)
  Tanulmányok Cs. E. emlékére. Szerk. Környei Attila, G. Szende Katalin. (Soproni Múzeum kiadványai. 2. Sopron, 1996)
  Domonkos Ottó: Száz éve született Cs. E. (Soproni Szemle, 1996)
  Tóth Imre: Cs. E. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
  Domonkos Ottó: Cs. E. és a Soproni Szemle. (Soproni Szemle, 2005).
  
• Megjegyzés: Gulyás IV. köt. téves születési év 1899!