Csapodi Csaba, fejéregyházi (1910. szept. 28. Bp. – 2004. ápr. 30. Bp. Temetés: máj. 28. Szent Katalin-plébániatemplom): irodalomtörténész, könyvtáros, kodikológus.

• Sz: Csapodi István (1856–1912) orvos, szemész, Allaga Vilma (1868–1942) írónő. Testvére Csapody István (1892–1970) orvos, szemész, Csapody Vera (1890–1985) grafikus. F: 1938-tól Gárdonyi Klára (1911–1993) irodalomtörténész, kodikológus. Fia: Csapodi Csaba (1940–) villamosmérnök, Csapodi Pál (1946–) mezőgazdasági mérnök; leánya: Csapodi Klára (1941–) könyvtáros a berlini Staatsbibliothek finnugor referense és Csapodi Anna (1948–) közgazdász.
• Budapesten éretts. és görög kiegészítő érettségi vizsgát is tett (1928), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1933), a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában (= OSZK) könyvtárosi képesítést (1937), az anyagi és szellemi művelődésünk a XVIII. sz.-ban témakörben magántanári képesítést szerzett (1946). Az irodalomtudományok kandidátusa (1974), doktora (1978).
• Életút: A Bécsi Magyar Történeti Intézet, a Staatsarchiv és a Hofkammerarchiv ösztöndíjas vendégkutatója (1933–1934), az OSZK könyvtári őre (1934–1938). Az Országos Magyar Történeti Múzeum Történeti Osztályának múzeumi segédőre (1939–1941), a Magyar Történettudományi Intézet intézeti tanára (1942–1949). A bp.-i Egyetemi Könyvtár tud. munkatársa (1949–1950), az Országos Könyvtári Központ osztályvezető-helyettese (1950). Az MTA Könyvtára munkatársa, az ún. szakozócsoport vezetője (1950–1954), a Régi Könyvek Gyűjteménye megszervezője (1954–1957), a Régi Könyvek Gyűjteménye és Kézirattár vezetője (1957–1975). Az NSZK különböző könyvtáraiban korvinakutatásokat végzett (DAAD-ösztöndíjjal, 1970–1971). Az ELTE BTK-n a könyvtörténet mb. előadó tanára (1966-tól). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaság-tudományi Karán a világtörténelem előadója (1947–1948).
• Tudományos pályafutását, mint Domanovszky Sándor tanítványa művelődés- és gazdaságtörténészként kezdte, elsősorban a magyar mezőgazdaság történetével foglalkozott. Érdeklődése később a régi magyarországi nyomtatványok művelődéstörténeti jelentősége felé fordult. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a magyar humanista könyvtárak, elsősorban a Corvina Könyvtár/Bibliotheca Corviniana és Janus Pannonius könyvtárának kutatása terén. Monográfiát írt Janus Pannoniusról. Véleménye szerint nevét Janus Pannonius Vitesiusnak írta, azaz őt is Vitéz Jánosnak hívták, akárcsak nagybátyját. (A Kesincei, ill. Zrednai előneve születési helyet jelölő megkülönböztető jelző volt és nem családnév.) Több Zrínyi-levelet azonosított és adott közre. Feleségével közösen összeállította és újabb kutatásai tükrében többször kiadta a Corvina Könyvtárban fellelhető könyvek részletes könyvészeti leírását (a Bibliotheca Corviniana kötetei 5 nyelven, összesen 14 kiadást éltek meg!). Szintén feleségével közösen összeállította a Magyarországon 1526 előtt kiadott kódexek és nyomtatott könyvek minden addiginál részletesebb leírását (Bibliotheca Hungarica, I–III.; 1989–1994). Könyvtárosként az MTA Könyvtára modernizálásának egyik elindítója, a korszerű futószalagrendszer és a decimális szakozás bevezetője, a régi könyvek konzerválásának országos megszervezője. Részt vett az MTA Levéltára megszervezésében is. Néhány írása F. Csapodi Csaba néven jelent meg.
• Emlékezet: Budapesten (Józsefváros, VIII. kerület József utca 9.) élt és tevékenykedett, Budapesten is hunyt el, hamvai feleségével közös urnafülkében, a tabáni Szent Katalin-plébániában nyugszanak.
• Az MTA Irodalomtudományi Intézete Reneszánsz Munkacsoportja, az MTA Könyvtörténeti és Bibliográfiai Munkabizottsága (1967- től), Középkori Munkabizottsága tagja (1973-tól). A Magyar Katolikus Történetírók Munkaközösségének tagja (1935–1948), a bp.-i Actio Catholica Kulturális és Sajtóosztályának elnöke (1945–1948). A Magyar Bibliofil Társaság válaszmányi tagja, az Országos Könyvtárügyi Tanács Osztályozási Bizottsága, Állományvédelmi és Mikrofilm Szakbizottsága, valamint Katalogizálási Szakbizottsága tagja. A Szent István Akadémia tagja (1999-től).
• Elismerés: Munka Érdemrend (ezüst, 1976), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1993). Baumgarten-jutalom (1944), Akadémiai Jutalom (1965), Akadémiai Díj (1976), Széchenyi-díj (1995).
• Főbb művei: Az Esterházyak alsólendvai uradalmának gazdálkodása a XVIII. század első felében. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1933)
  A vámhatár megszüntetése Magyarország és Erdély között 1784-ben. (Magyar Történetkutató Intézet [Bécs] Évkönyve, 1934
  németül is: 1936)
  Az államtanács közgazdasági felfogása II. József korában. (Domanovszky Sándor-emlékkönyv. Bp., 1936)
  A Szent István korára és a korai magyar kereszténységre vonatkozó irodalmi feldolgozások. Bibl. (Szent István-emlékkönyv. I. köt. Szerk. Serédi Jusztinián. Bp., 1938)
  A néma katalógus. – Cápabőrbe kötött könyvek. (Magyar Könyvszemle, 1939)
  A falu élete. (Magyar Művelődéstörténet. Bp., 1939)
  Szabadosok. Libertini. 1514–1848. (Századok, 1940)
  Szempontok irodalmi levelek meghatározásához. (Magyar Könyvszemle, 1940)
  Állam és társadalom a magyar barokk korban. (Katholikus Szemle, 1941)
  Társadalmi kérdés és katolicizmus Magyarországon. (Balassi Bálint Könyvtár. 3. Bp., 1941)
  A legnagyobb magyar. Gr. Széchenyi István. (Nemzeti Könyvtár. 38–39. Bp., 1941)
  Eszterházy Miklós nádor. (Magyar életrajzok. 1. Bp., 1942)
  Bars megye verebélyi járásának nemzetiségi viszonyai az újkorban. (Bp., 1942)
  Könyvtermelésünk a XVIII. században. Egy melléklettel. (Magyar Könyvszemle, 1942)
  A magyar barokk. (Kincsestár. 16. Bp., 1942)
  Az észak-nyugati magyar–tót nyelvhatár megváltozása és a katolikus restauráció. (Regnum, 1942/43)
  Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből. (Századok, 1945/46)
  A magyarországi nyomtatványok nyelvi megoszlása 1800-ig. (Magyar Könyvszemle, 1946)
  Ismeretlen szerelmes vers a XVI. század végéről. – Zrínyi Miklós végrendelete. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954)
  Vörösmarty Mihály könyvtára. – A földrajzi katalógus a könyvtár katalógusrendszerében. (Magyar Könyvszemle, 1956)
  A legrégibb magyar könyvtár belső rendje. Pannonhalma a XI. században. (Magyar Könyvszemle, 1957)
  Zrínyi-levelek, amelyeket nem Zrínyi írt. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958)
  Könyvkonzerválás és restaurálás a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Tíz táblával. (Magyar Könyvszemle, 1958)
  Pozsony vármegye népessége 1634-ben. (Történeti Statisztikai Közlemények, 1958)
  A bártfai kalendárium egy ismeretlen kiadása. Egy táblával. – A proveniencia elve a könyvtárakban. (Magyar Könyvszemle, 1959)
  Naldus Naldius hitelességének kérdése. (Magyar Könyvszemle, 1960)
  Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára? (Magyar Könyvszemle, 1961)
  A Corvina Könyvtár állománya. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1961)
  Kiadatlan Zrínyi-levelek. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
  Mikor szűnt meg Mátyás király könyvfestő műhelye? (Magyar Könyvszemle, 1963)
  Beatrix királyné könyvtára. Kilenc képpel. (Magyar Könyvszemle, 1964)
  Hunyadi János és Poggio Bracciolini. (Filológiai Közlöny, 1965)
  Állományvédelmi módszerek és eredmények az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában és Régikönyv-gyűjteményében. 1949–1964. (MTA Könyvtára közleményei. 44. Bp., 1965)
  Magyar eredetű és magyar vonatkozású kódexek Amerikában. (Magyar Könyvszemle, 1965)
  Az úgynevezett Liber de septem signis. Kyeser „Bellifortis”-ának budapesti töredékéről. (Magyar Könyvszemle, 1966)
  Filep – Pruisz – János nagyváradi és olmützi püspök könyvei. Két képpel. (Magyar Könyvszemle, 1967)
  Az MTA Könyvtárának Ősnyomtatvány- gyűjteménye. (MTA Könyvtára közleményei. 53. Bp., 1967)
  Mekkora volt a Corvina Könyvtár? (Magyar Könyvszemle, 1969)
  Gritti, mint a Corvina Könyvtár állítólagos fosztogatója. (Magyar Könyvszemle, 1971)
  Die Bibliothek des Janus Pannonius. (Acta Litteraria, 1972)
  Felix Petancius Ragusinus és a Bibliotheca Corviniana. (Szomszédság és közösség. Délszláv–magyar irodalmi kapcsolatok. Tanulmányok. Szerk. Vujicsics D. Sztoján. (Bp., 1972)
  Történészhagyatékok a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában. 1–3. (Századok, 1972–1975–1978)
  A Corvina Könyvtár története és állománya. Kand. értek. (Bp., 1973)
  XIII. századi magyar Psalterium Wolfenbüttelben. Négy képpel. (Magyar Könyvszemle, 1975)
  Janus Pannonius könyvei és pécsi könyvtára. (Janus Pannonius. Tanulmányok. Bp., 1975)
  Magyar nyelvű babonás imádságos könyv egy XV. századi kódexben. (Magyar Könyvszemle, 1976)
  A Janus Pannonius szöveghagyomány. Doktori értek. (Bp., 1977)
  Külföldre került magyarországi kódexek nyomában. Csapodiné Gárdonyi Klárával. (Irodalomtörténet, 1976)
  Egy pesti domonkos-kódex és a „pest” köznév. (Magyar Könyvszemle, 1978)
  Az Anonymus-kérdés története. (Gyorsuló idő. Bp., 1978)
  Janus Pannonius sírfelirata. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1981)
  A Janus Pannonius-szöveghagyomány. Monográfia. (Humanizmus és reformáció. Bp., 1981)
  Bakócz Tamás, a humanista. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1983)
  A budai királyi palotában 1686-ban talált kódexek és nyomtatott könyvek. Monográfia. (MTA Könyvtára közleményei. 90. Bp., 1984)
  Újabb ismeretlen Janus- kéziratok. – Janus Pannonius elveszett „Annales patriae”-ja. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1985)
  Újabban ismeretessé vált, hiteles és ál-korvinák. (Magyar Könyvszemle, 1986)
  Magyar könyvtártörténet. Tóth Andrással, Vértesy Miklóssal. (Bp., 1987)
  Horváth János: Az irodalmi műveltség megoszlása. Magyar humanizmus. Hasonmás kiad. A bevezető tanulmányt írta. A Corvina Könyvtár és a magyarországi reneszánsz műveltség. (Magyar Grafika, 1990)
  Gróf Zichy Nándor élete és politikája. 1828–1911. (METEM Könyvek. 4. Bp., 1993)
  Mesterek és tanítványok. A Pázmány Péter Egyetem Bölcsészkara az 1920–1930-as években. (Magyar Szemle, 1994)
  A heraldika és a kodikológia kapcsolata. (Turul, 1995)
  A magyar könyvkultúra Zsigmond korában. (Magyar Könyvszemle, 1995)
  Az ősnyomtatványok tartalma. (Magyar Könyvszemle, 1996)
  Adalbert „főúr” állítólagos könyvei Pannonhalmán. – Az esztergomi kódexfestő műhely a 12. században. (Magyar Könyvszemle, 1998)
  Janus Pannonius kódexei és címerhasználatának kérdése. (Magyar Könyvszemle, 2003)
  szerk.: Zrínyi Miklós összes művei. II. köt. Levelek. Sajtó alá rend. Klaniczay Tiborral. (Bp., 1958)
  Kandidátusi és doktori disszertációk katalógusa. Összeáll. Gergely Pállal. (Bp., 1962)
  Bibliotheca Corviniana. Összeáll. Csapodiné Gárdonyi Klárával, Szántó Tiborral. A bevezető tanulmányt Klaniczay Tibor írta. (Bp., 1967
  2. jav. kiad. 1976
  3. bőv. kiad. 1981
  4. bőv. és átd. kiad. 1990
  németül: München–Berlin, 1969
  1978
  1982
  angolul: New York–Washington, 1969
  1981
  Shannon, 1969
  lengyelül: 1981
  franciául: 1982)
  Catalogus incunabulorum, quae in bibliothecis publicis Hungariae asservantur. I–II. köt. Szerk. Többekkel. (Bp., 1970)
  A Jordánszky-kódex. Magyar nyelvű bibliafordítás a XVI. század elejéről. 1516–1519. I–IV. köt. Bibliofil kiad. közös papírtokban. Sajtó alá rend. Lázs Sándorral. (Bp., 1984)
  Brodericus, S. [Brodarics István]: De conflictu Hungarorum cum Turczis ad Mohacz. Verissima historia… Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta Kulcsár Péterrel. (Bp., 1985)
  Catalogus Collectionis Codicum Latinorum et Graecorum. Összeáll. (Az MTA Könyvtára Kézirattárának katalógusai. Bp., 1985)
  A Párizsi Hóráskönyv. Hasonmás kiad. Szerk. és a kísérőtanulmányt írta. (Bp., 1985
  angolul és németül: 1988)
  Bibliotheca Hungarica. Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt. Csapodiné Gárdonyi Klárával. I–III. köt. (MTA Könyvtára közleményei. Új sorozat. Bp., 1989–1994)
  Czech-kódex. 1513. A nyelvemlék hasonmás és betűhű átirata. N. Abaffy Csillával. (Régi magyar kódexek. 4. Bp., 1990)
  Psalterium Beatae Mariae Virginis. Beatrix királyné imádságos könyve. A melki bencés apátságban lévő kódex hasonmás kiadása. Szerk. és a kísérőtanulmányt írta. (Bp., 1991)
  Ariadne. A középkori magyarországi irodalom kéziratainak lelőhelykatalógusa. Összeáll. Csapodiné Gárdonyi Klárával. (MTA Könyvtára közleményei. Új sorozat. Bp., 1995).
  
• Irodalom: V. K[ovács] S[ándor]: Csapodiné Gárdonyi Klára és Cs. Cs. Corvina- és Janus Pannonius-kutatásai. (Magyar Könyvszemle, 1975)
  Rozsondai Marianne: Cs. Cs. 80 éves. (Magyar Könyvszemle, 1991)
  Cs. Cs. Széchenyi-díjas. (Magyar Könyvszemle, 1995)
  Rozsondai Marianne: Cs. Cs. – Rózsa György: Cs. Cs., az MTA Könyvtára legújabbkori felívelő korszakának egyik ösztönzője. (Magyar Könyvszemle, 2000)
  Jubileumi csokor Cs. Cs. tiszteletére. Tanulmányok. Emlékkönyv. Szerk. Rozsondai Marianne. Műveinek bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Tóth Gábor. (Bp., 2002)
  Nádor Tamás: Cs. Cs. (Magyar Könyvgyűjtő, 2003)
  Halálhír. (Magyar Nemzet, 2004. máj. 5. és Új Ember, 2004. máj. 16.)
  Rozsondai Marianne: Cs. Cs. (Magyar Könyvszemle, 2004)
  Rozsondai Marianne: Cs. Cs. (Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2004)
  Rozsondai Marianne: Cs. Cs. (Magyar Tudomány, 2004).