Gegesi Kiss Pál; Kiss, gegesi (1900. febr. 11. Nagyszőlős, Ugocsa vm. – 1993. ápr. 3. Bp. Temetés: ápr. 20. Farkasrét): orvos, gyermekgyógyász, műgyűjtő.

• F: Forgács Hann Erzsébet (1897–1954) szobrászművész. Fia: Gegesi Kiss Pál (1948–) és Gegesi Kiss József.
• A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen (1917–1919), a bp.-i tudományegyetemen tanult (1919–1923), a Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1923), a gyermekkori szívbetegségek kórismézése és kezelése tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1934), az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1954. jún. 19.).
• Életút: A Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Gyermekklinikájának tanársegéde (1924–1934), egy. adjunktusa és magántanára (1934– 1942), c. ny. rk. tanára (1942–1946), a gyermekgyógyászat ny. r. tanára és a klinika igazgatója (1946–1950). Az átszervezés után a BOTE, ill. a SOTE tanszékvezető egy. tanára és az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója (1951–1971), tud. tanácsadója (1971-től); közben az Általános Orvostudományi Kar dékánja (1950–1955), az Egyetem rektora (1955–1961).
• Tudományos pályafutásának kezdetén a központi idegrendszer, az agy organikus betegségeivel foglalkozott, majd érdeklődése a gyermekbetegségek, elsősorban a diftériás, a skarlátos, a tífuszos és a tüdőgyulladásos gyermekkori szívbetegségek, ill. a veleszületett szívbajok felé fordult. Jelentősek a gyermekkori veleszületett cukorbajra, a gyermekkori reumás lázra és az ebből keletkező reumás szívgyulladásokra vonatkozó kutatásai, valamint klinikai gyermekpszichológiai vizsgálatai.
• Jelentős műgyűjtőként elméleti megalapozója és mecénása volt az Európai Iskolának. Gyűjteményében – mások mellett – Anna Margit, Bálint Endre, Derkovits Gyula, Egry József, Gulácsy Lajos, Márffy Ödön és Schaár Erzsébet alkotásai is megtalálhatóak voltak. Nagy értékű festményei Pécsre, a Janus Pannonius Múzeum birtokába kerültek (1957-ben), megalapozván a Modern Magyar Képtár anyagát. Érdekes módon abban az anyagban benne volt négy, akkor Csontvárynak tulajdonított, de valójában nem az ő keze nyomát őrző alkotás is.
• Az MTA Elnökség tagja (1958. nov. 28.–1973. máj. 11.). A Magyar Gyermekorvosok Társasága örökös díszelnöke. A Magyar Vöröskereszt elnöke (1957–1989). A Szovjet (1957-től), a Lengyel (1962-től), a Csehszlovák és az Olasz (1963-tól), a Bolgár Gyermekgyógyászati Társaság t. tagja (1964-től).
• Elismerés: A SOTE t. szenátora (1982). A Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1950 és 1952), Magyar Szabadság Érdemrend (bronz, 1957), Munka Érdemrend (arany, 1969), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1971), a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1980). Kossuth-díj (1953), Bókay János-emlékérem (1958 és 1971), Semmelweis-emlékérem (1963), Akadémiai Aranyérem (1973), Schöpf-Merei Ágost-emlékérem (1980).
• A Gyermekgyógyászat, a Paediatrica Danubiana, az Acta Paediatrica szerkesztőbizottságának elnöke. A Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztője (1960–1967).
• F. kiállítása: Márffy Ödön festőművész gyűjteményes kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte G. K. P., a katalógust tervezte Katona László. A bevezető tanulmányt Pogány Ö. Gábor írta. 8 táblával. (Budapest, Ernst Múzeum, 1958).
  Főbb művei: művészeti írásai Kiss Pál néven: Élet, ember, művészet. (Európai Iskola. 1–2. Bp., 1946)
  A valóságról. (Európai Iskola. 12. Bp., 1946)
  A formáról. (Európai Iskola. 13. Bp., 1946)
  A művészet lélektana. (Alkotás, 1947)
  Az „Európai Iskola.” Mezei Árpáddal, Pán Imrével. (Bp., 1947)
  Az ember felé. (Bp., 1948)
  orvosi írásai: A gyermekkori diabetes mellitus zinkprotamin-insulin kezeléséről. (Gyógyászat, 1940)
  Influenza okozta szívzavarok gyermekkorban. (Orvosképzés, 1940)
  A szív fejlődési rendellenességeinek gyakorlatilag fontos alakjairól. (Orvosképzés. Hainiss-füzet, 1941)
  További adatok a csecsemőkori heveny coronariás keringési zavarokról. (Orvostudományi Közlemények, 1941)
  „Paladino–Kent-köteg” gyermekben. (Orvosi Hetilap, 1941. 8.)
  Pertussis-pneumonia streptomycin kezelése. (Orvosi Hetilap, 1949. 13.)
  A fertőzés szerepe a csecsemőkori sorvadásos kórképek kialakulásában. (Gyermekgyógyászat, 1950)
  A nephrosist kísérő hydraemiáról. Barta Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1950. 44.)
  Diphteria miatti szívhalál közvetlen mechanizmusáról és a halál elhárításának lehetőségéről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1950. jan. 9.
  megjelent: MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1951)
  Appendicitis gangraenosa, perforativa és következményes peritonitis kezelése gyermekkorban. Csukássy Margittal, Koós Auréllal. (Orvosi Hetilap, 1951. 40.)
  Gyermekgyógyászati jegyzet. 1–2. G. K. P. előadásai alapján írta Láncos Ferenc, Szénásy József, Tomory Emília. (Bp., 1951)
  Csecsemőkori heveny keringési elégtelenségek. (Gyermekgyógyászat, 1952)
  A veleszületett syphilis. (Orvosi Hetilap, 1952. 8.)
  Égési sérülések helyi kezelése penicillin–fibrin–thrombin–por keverékével. Láncos Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1953. 1.)
  Szív- és vérkeringési betegségek csecsemő- és gyermekkorban. Monográfia. Szutrély Gyulával. 2 táblával. (Bp., 1953
  2. átd. és bőv. kiad. 1959
  németül: Herz- und Kreislaufstörungen im Säuglings- und Kindesalter. Bp., 1960
  oroszul: 1962)
  A diabetes mellitus miatti coma és kezelése csecsemő- és gyermekkorban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1954. dec. 15.
  megjelent: Gyermekgyógyászat, 1955)
  A pavlovi szemlélet alkalmazása a magyar gyermekgyógyászatban. (Gyermekgyógyászat, 1955)
  Az inzulinkezelés kóros következményei csecsemő- és gyermekkorban. Barta Lajossal. – A gyermeki psyché fejlődése és a környezeti hatás néhány kérdéséről. (Gyermekgyógyászat, 1956)
  A környezeti hatás jelentősége a psyche fejlődésére csecsemő- és gyermekkorban. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1956)
  Das Koma und seine Behandlung bei Diabetes mellitus im Kindesalter. (Bilbiotheca Paediatrica. 62. Basel–New York, 1956)
  A diabetes mellitus csecsemő- és gyermekkorban. Monográfia. Barta Lajossal. (Bp., 1956
  2. átd. kiad. 1966
  németül: Diabetes melletius im Kindesalter. 1957
  oroszul: 1967)
  A diabetes mellitus klinikai felosztása csecsemő- és gyermekkorban. Barta Lajossal. 1–3. (Gyermekgyógyászat, 1956–1957)
  Csecsemőkori heveny keringési elégtelenségek fertőzések kapcsán. (Orvosi Hetilap, 1957. 41.)
  A szívizom sejtstruktúrája, anyag- és energiacseréje, összehúzódási-elernyedési működése. – Szív- és vérkeringési zavarok csecsemő- és gyermekkori diabetes mellitus alatt. (Gyermekgyógyászat, 1958)
  A művészet céljáról. – A művészet jelentőségéről. (Pszichológiai tanulmányok. II. köt. Bp., 1959)
  A csecsemőkori „toxicosis” hypermotilis alakjáról. (Orvosi Hetilap, 1959. 22.)
  A csecsemőkori atrophia különböző formái. – A hypoglykaemia formái és jelentősége csecsemő- és gyermekkorban. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közlmeényei, 1959)
  Az orvostudomány és az orvosi gyakorlat néhány időszerű kérdéséről a Magyar Szocialista Munkáspárt művelődési politikájának irányelvei tükrében. (Magyar Tudomány, 1959)
  A csecsemőkori heveny keringési katasztrófák kezelése. – A farmakoterápia korszerű klinikai szemlélete. – A polyomielitis klinikai alakjairól. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1960)
  Über die Bedeutung der Umweltseinflüsse auf die psychische Entwicklung im Säuglings- und Kindesalter. – Über die Formen und Bedeutung der Hypoglykämie im Säuglings- und Kindesalter. – Über die verschiedenen Formen der Säuglingsatrophie. (Acta Paediatrica, 1960)
  A betegség és a gyógyítás. Vál. írások, előadások. (Bp., 1961
  németül: Krankheit und Heilung. Bp., 1965)
  A gyermekkori pancarditis rheumatica. 3 táblával. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1961)
  Az embert mozgató tényezőkről. – Az ingerekről. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1961)
  Az orvos és a társadalom. (Pszichológiai tanulmányok. III. köt. Bp., 1961)
  Die Reize. – Über die aktuelle klinische Anschauung der Pharmakotherapie. – Über die Pancarditis rheumatica im Kindesalter. (Acta Paediatrica, 1961)
  Merre halad az orvostudomány? (Magyar Tudomány, 1961)
  Über die Menschen treibenden Faktoren. (Acta Physiologica, 1961)
  Vegetatív – szomatikus – tünetekkel kísért személyiségzavarok gyermekkorban. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1962)
  A fájdalom klinikai jelentősége a gyermekgyógyászatban. – Környezeti pszichés hatásra kialakult szervi betegségek és kezelésük a gyermekkorban. Liebermann Lucyvel. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1962)
  A Magyar Tudományos Akadémia feladatai és lehetőségei az SZKP XXII. kongresszusa után (Magyar Tudomány, 1962)
  Brinnern, Wiederholen, Sich- Wiederholen. – General Disorders of Attitude in Childhood. Liebermann Lucyvel. – Personality Disorders Accompanied by Vegetative – Somatic – Symptoms in Childhood. Liebermann Lucyvel. (Acta Paediatrica, 1962)
  A gyermeki személyiség jelentősége a gyermekgyógyászati klinikai gyakorlatban. (Gyermekgyógyászat, 1963)
  A személyiségről. – Általános magatartási rendellenességek gyermekkorban. Liebermann Lucyvel. – A nemiség egészséges fejlődése erőszakos megzavarásának hatása a gyermek- és ifjúkori személyiségzavarok kialakulásában. Liebermann Lucyvel. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1963)
  Interpretation of Some Personality Disorders in Childhood. (Acta Paediatrica, 1963)
  Kriminális cselekmény elkövetéséig súlyosbodó gyermek- és ifjúkori személyiségzavarok. – Nehézségek egyes gyermekkori személyiségzavarok megítélésekor. Liebermann Lucyvel. – Testi – szervezeti, szervi – betegségeket követő személyiségzavarok gyermekkorban. Liebermann Lucyvel. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1963)
  A nyomozási, vizsgálati és bírósági eljárások hatása gyermekek és fiatalkorúak személyiségére. (Pszichológiai tanulmányok. VI. köt. Bp., 1964)
  Az iskolai ártalmak jelentősége a gyermek- és ifjúkori személyiségzavarokban. Liebermann Lucyvel. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1964)
  A csecsemő-, gyermek- és ifjúkori gondozás–tanítás–nevelés szervezetten is összefüggő új rendszerének elmélete. (Pszichológiai tanulmányok. VII. köt. Bp., 1965)
  A korszerű csecsemő- és gyermekgyógyászatról. (Gyermekgyógyászat, 1965)
  Személyiségzavarok gyermekkorban. Monográfia. Liebermann Lucyvel. (Bp., 1965
  németül: Persönlichkeitsstörungen im Kindesalter. Bp., 1969)
  A személyiség klinikai jelentősége gyermekkorban. (Orvosi Hetilap, 1965. 21.)
  A klinikai pszichológia alapjairól. Monográfia. (Bp., 1966
  németül: Über die Grundlagen der klinischen Psychologie. Bp., 1968)
  Az interperszonális kapcsolatok jelentősége a pszichikum kialakulására az első három életévben. (Gyermekgyógyászat, 1970)
  Az egyén – személyiség – és a család szerepe a szocialista társadalomban. (Magyar Tudomány, 1971)
  A systolés zörej elkülönítő kórisméje és klinikai jelentősége csecsemő- és gyermekkorban. – A pszichés ártó hatások életkor szerinti jelentősége gyermekkorban. – Pszichogén kórokok gyermekkorban. (Gyermekgyógyászat, 1971)
  Gyermekklinikai pszichológia. Monográfia. (Bp., 1971
  németül: Erfahrungen über kinderklinische Psychopathologie. Bp., 1976)
  A műalkotás és a műélvezés lélektanáról. (Magyar Tudomány, 1972)
  Klinikai pszichológia. A Magyar Gyermekorvosok Társaságának 7. kongresszusa. Budapest, 1971. Előadások. Szerk. (Bp., 1973)
  Az anya és a csecsemő kapcsolatának jelentőségéről. (Gyermekgyógyászat, 1977)
  A periodizáció jelentősége a családi nevelés eredményességének tényezői között. (Gyermekgyógyászat, 1975)
  A személyiség, mint szabályozási rendszer működése alapsémáinak kialakulása és organizálódása gyermekkorban. (Gyermekgyógyászat, 1978).
  
• Irodalom: G. K. P. akadémikus 60 éves. (Gyermekgyógyászat, 1960, Orvosi Hetilap, 1960. 15. és Magyar Pszichológiai Szemle, 1960)
  Lénárd Ferenc: G. K. P. (Pedagógiai Szemle, 1962)
  Orvosi Lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Hollán Zsuzsa. (Bp., 1967–1973)
  G. K. P. munkáinak címjegyzéke. (Gyermekgyógyászat, 1970)
  Az Akadémiai Aranyérem kitüntetettje: G. K. P. (Magyar Tudomány, 1973)
  G. K. P. (Sokszemközt – tudósokkal. Kardos István tévésorozata. Bp., 1974)
  Gerlóczy Ferenc: G. K. P. 75 éves. (Gyermekgyógyászat, 1975)
  Beszélgetés a 75 éves G. K. P. akadémikussal. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1975)
  Cserháti Endre: G. K. P. 90 éves. (Gyermekgyógyászat, 1990)
  G. K. P. 90 éves. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1990)
  Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1993. ápr. 6.)
  Miltényi Miklós: G. K. P.-ra emlékezünk. (Gyermekgyógyászat, 1993)
  G. K. P. műgyűjteménye. Kat. Szerk., a képeket vál., a katalógust tervezte Nagy András. (Pécs, 2009).