Niederhauser Emil (1923. nov. 16. Pozsony – 2010. márc. 25. Bp. Temetés: ápr. 19. Farkasrét): történész.

• Sz: Niederhauser Károly nyomdaigazgató, Ponner Irén.
• A pozsonyi magyar nyelvű gimnáziumban éretts. (1942), a pozsonyi Szlovák Egyetem Hittudományi Karán (1942–1943), Bölcsészettudományi Karán tanult (1943–1945). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem–magyar szakos tanári okl. szerzett (1948) és orosz nyelvből alapvizsgát tett (1948), az ELTE BTK-n doktorált (1959); a történelemtudományok kandidátusa (1957), doktora (1973). Az MTA tagja (l.: 1987. máj. 8.; r.: 1993. máj. 10.).
• Életút: A bp.-i Apáczai Csere János Gimnázium óraadó, majd r. tanára (1948–1949) egyúttal a Kelet-Európai Tudományos Intézet beosztott tanára (1949–1951). A Történettudományi Intézet, ill. 1951-től az MTA Történettudományi Intézete (TTI) tud. munkatársa (1949–1958), tud. főmunkatársa (1958–1974), tud. tanácsadója (1974–1991), kutatóprofesszora (1991–2010); a Bibliográfiai és Szerkesztési Csoport, ill. Osztály, majd a Historiográfiai és az Információs Osztály vezetője (1956-tól), az MTA TTI igazgatóhelyettese (1986–1990). A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem orosztanára (1948–1949), a Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK (1949–1951), a KLTE BTK előadó tanára (1951–1953). A KLTE BTK Szovjetunió és Népi Demokráciák Tanszék, ill. Új- és Legújabbkori Egyetemes Történelem Tanszék egy. docense (1953–1973), egy. tanára (1973–1983), az ELTE BTK Kelet-Európai Tanszék, ill. Intézet egy. tanára (1983–1994), emeritusz professzora (1996-tól).
• Kelet-Európa elsősorban 18–19. sz.-i összehasonlító történetével foglalkozott, az összehasonlító Kelet-Európa-kutatások magyarországi megindítója, nem egy területen megelőzte a nyugat-európai nemzetteóriák alapvetéseit. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a kelet-európai nemzeti megújulási mozgalmak vizsgálata, az urbanizáció és a nemzeti megújulás, ill. a nemzeti nyelv és oktatás kialakulása és a nemzetté váló folyamat összefüggéseinek feltárása terén. A kelet-európai térség szinten minden nyelvét ismerő professzor munkásságát hatalmas anyagismeret, szakszerű alaposság és a nacionalista tendenciáktól való következetes távolságtartás jellemezte. Bibliográfiai és dokumentációs tevékenysége is jelentős: nevéhez fűződik az MTA TTI Könyvtára szakrendszerének kialakítása.
• Emlékezet: Budapesten (Víziváros, I. kerület Hunfalvy utca 8.) élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Még életében díjat alapított a Kelet-Európa történetével, összehasonlító politika-, eszme-, társadalom- és gazdaságtörténetével foglalkozó fiatal kutatók támogatására (Niederhauser Emil-díj, 2004-ben; először 2005-ben adták át, az első díjazott Ábrahám Barna volt.).
• Az MTA Történettudományi Bizottsága, Művelődéstörténeti Bizottsága tagja. A Magyar Akkreditációs Bizottság tagja (1990–1998). Az OTKA Történettudományi Zsűri elnöke (1992–1994).
• Elismerés: A KLTE díszdoktora 1995). Akadémiai Díj (1963 és 1978), Pázmány Péter-díj (1995), a Magyar Történelmi Társulat Emlékérme (1999), Széchenyi-díj (2003), Lukács György-emlékérem (2007).
• A Magyar Tudomány, a Történelmi Szemle, a Századok, a Klió és a Kisebbségkutatás c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.
• Főbb művei: A szláv államok kialakulása. (Bp., 1949)
  Dzerzsinszkij. (Bp., 1952)
  Herzen és Magyarország. (Acta Historica, 1954)
  A bolgár történettudomány fejlődése. (Századok, 1955)
  Magyar utazók Oroszországban a XIX. században. (Magyar–orosz történelmi kapcsolatok. Szerk. Kovács Endre. Bp., 1956)
  Bulgária története. 1864–1948. Perényi Józseffel. Egy. jegyz. (Bp., 1957
  2. kiad. 1960
  4. kiad. 1965)
  A jobbágyfelszabadítás és a nemzetiségi kérdés Kelet-Európában. (Történelmi Szemle, 1958)
  Zur Frage der osteuropäischen Entwicklung. (Studia Slavica, 1958)
  Bulgária története. Monográfia. (Bp., 1959)
  A jobbágyfelszabadítás Kelet-Európában. Egy. doktori és kand. értek. is. (Bp., 1962)
  A kelet-európai országok története. Arató Endrével, Perényi Józseffel, I. Tóth Zoltánnal. Egy. jegyz. (Bp., 1963
  13. kiad. 1976)
  Az orosz felvilágosodott abszolutizmus kérdéséhez. (KLTE Történeti Intézetének évkönyve. 3. Bp., 1964)
  A parasztság Európában. (A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. 1848–1914. Tanulmányok. Szerk. Szabó István. Bp., 1965)
  A polgári átalakulás problémái Kelet- és Délkelet-Európában. (Világtörténet, 1966)
  A szlavofilek és az oroszországi jobbágyfelszabadítás. (Agrártörténeti Szemle, 1966)
  I. Péter. (Életek és korok. Bp., 1967)
  Botev. (Életek és korok. Bp., 1970)
  Az orosz kultúra a XIX. században. Sargina, Ljudmilával. (Európa nagy korszakai. Oroszország. Bp., 1970)
  A jobbágyfelszabadítás Kelet- és Délkelet-Európában. (Korunk, 1972)
  Németország története. Tokody Gyulával. (Bp., 1972
  2. kiad. 1983)
  Forrongó félsziget. A Balkán a XIX–XX. században. (Bp., 1972
  szlovákul: Bratislava, 1975)
  Így élt Nagy Péter. (Így élt. Bp., 1974)
  Eastern Europe in Recent Hungarian Historiography. (Studia Historica, 1975)
  A mai polgári történetírás és a nemzet. (Alföld, 1975)
  Keletközép-Európa-kutatás és balkanisztika. (Helikon, 1975)
  Nemzetek születése Kelet-Európában. (Bp., 1976
  angolul: The Rise of Nationality in Eastern Europe. Bp., 1982)
  Nagy Frigyes. (Életek és korok. Bp., 1976)
  A nemzeti megújulási mozgalmak Kelet-Európában. Doktori értek. is. (Bp., 1977)
  Das wirtschaftliche und soziale Programm der nationalen Wiedergeburtsbewegungen in Osteuropa. (Studies in East European Social History. Leiden, 1977)
  A Habsburgok. Egy európai jelenség. Gonda Imrével. (Bp., 1977
  2. kiad. 1978
  3. kiad. 1987
  6. kiad. 1998
  németül: Bp., 1983)
  A kelet-európai országok nemzeti kultúrájának kialakulása a nemzetek keletkezési folyamatában. (Helikon, 1982)
  A jobbágyfelszabadítás Kelet-Európában. (Századok, 1982)
  Borogyinó, 1812. (Csaták. Bp., 1980)
  A kelet-európai történetírás útja a mítosztól a tudományig. (Világosság, 1983)
  Oroszország külkereskedelme a pétervári kikötőkön keresztül a XVIII. század második felében és a XIX. század elején. Adatok a kereskedők összetételéről és kereskedelmi forgalmukról. (Agrártörténeti Szemle, 1983)
  A dicső múlt – mítosz és realitás. (Világtörténet, 1984)
  A marxi történetírás kezdetei Kelet-Európában. (Történelmi Szemle, 1984)
  Polgári történeti iskolák és politika Kelet-Európában. (Kortárs, 1985)
  Az egyház és a nemzet Lengyelországban. A kereszténység felvételétől a II. világháborúig. (Világosság, 1985)
  Merénylet Erzsébet királyné ellen. (Labirintus. Bp., 1985
  2. kiad. 1992
  németül: Bp., 1990)
  A történetírás és a nemzeti megújulási mozgalmak Kelet-Európában. (Előadások a Történettudományi Intézetben. Bp., 1987)
  A finánctőke kialakulása Oroszországban a 19. század végétől 1908-ig. (Agrártörténeti Szemle, 1987)
  Nicolae Iorga. (Specimina nova, 1988)
  A kelet-európai fejlődés egysége és különbözősége. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1988. jan. 18.
  megjelent, kivonatosan: Magyar Tudomány, 1988)
  A gazdaságtörténet-írás kialakulása Kelet-Európában. (Gazdaság, társadalom, történetírás. Emlékkönyv Pach Zsigmond Pál 70. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1989)
  A szlovák történetírás a két világháború között. (Regio, 1990)
  A nemzetiségi kérdés történet előzményei Kelet-Európában. (Magyar Tudomány, 1990)
  1848. Sturm in Habsburgerreich. (Bp., 1990)
  Bibó István Kelet Európa-képe. (Bibó-emlékkönyv. Felelős szerk. Réz Pál. Bp., 1991)
  A felzárkózás útja a 19. században. (Magyar Tudomány, 1991)
  Történeti identitástudat a balkáni népek historiográfiájában. (Korunk, 1991)
  A cenzúra Bulgáriában. 1952–1956. (Klió, 1992)
  Balkanizálódás. (Magyar Tudomány, 1992)
  A nemzeti mozzanat a kelet-európai történetírásban a „hosszú” XIX. század második felében. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1993. nov. 4.
  megjelent, kivonatosan: Magyar Tudomány, 1994)
  A történetírás szerepe a kelet-európai nemzeti mozgalmakban a felvilágosodás korában. (A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993)
  Egyetemes történetírás Kelet-Európában a 19. században. (Európa vonzásában. Emlékkönyv Kosáry Domokos 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993)
  Az autoritarizmus a két világháború között. – A középkori Bulgária születése. Új interpretáció. (Klió, 1993)
  Csehszlovákia és Jugoszlávia létrejötte és megszűnése. (Múltunk, 1993)
  A cseh történetírás történetéből. (Századok, 1993)
  A bolgár nemzetiség a 9–10. században. – Bulgária kultúrpolitikai fejlődése 1944. szeptembertől 1945. szeptemberig. – Bolgár–magyar kapcsolatok a 12–13. század fordulóján. (Klió, 1994)
  Jugoszlávia. 1918–1990. (Iskolakultúra, 1994)
  A történetírás története Kelet-Európában. (História Könyvtár. Bp., 1995)
  Viharzóna a Balkánon. Bosznia-Hercegovina története. (Magyar Tudomány, 1995)
  A magyar történelem kelet-európai kontextusa. (Debreceni Szemle, 1995)
  Jogrendszerek és hagyományok Szlovákiában 1918 után. (Klió, 1995)
  „…megosztották az addig egységes szláv területet”. (Magyar Tudomány, 1995)
  A Habsburgok magyar szemmel. (Európai Szemle, 1995)
  A nemzetiségi elitről. (Regio, 1995)
  Honfoglalás és millennium. (Magyar Tudomány, 1996)
  A magyar kisebbség Szlovákiában. 1944–1948. – A millennium a magyarországi szlovákok körében. (Klió, 1996)
  Multikulturalizmus Kelet-Európában. (Eszmélet, 1996)
  Oroszország története. Többekkel. (Maecenas Könyvek. Bp., 1997
  2. jav. kiad. 2001)
  Többség és kisebbség. (Híd a századok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára. Főszerk. Hanák Péter, szerk. Nagy Mariann. Pécs, 1997)
  A bolgár diaszpóra. – A lengyel királyok koronázási szertartása a XV. században és a XVI. század elején. (Klió, 1997)
  Történeti tudat és nemzeti fejlődés Kelet-Európában. (Korunk, 1997)
  A nagybirtok és a parasztság Közép- és Kelet-Európában a polgári forradalmak után. (A magyar agrártársadalom a jobbágyság felszabadításától napjainkig. Tanulmányok. Szerk. Gunst Péter. Bp., 1998)
  Széchenyi nemzetszemlélete. (A falu, 1998)
  A szocializmus szovjet modellje Bulgáriában. – Az orosz történelem új megközelítésben. (Klió, 1998)
  Magyar–jugoszláv kapcsolatok 1956. dec.–1959. febr. (Századok, 1998)
  Az 1848-as forradalom a Habsburg Monarchiában. (Magyar Tudomány, 1998)
  A középkori vadászat. – A pánszlávizmus változatai. (Klió, 1999)
  A középkor a kelet-európai történetírásban. (Történeti tanulmányok Sz, Jónás Ilona tiszteletére. Szerk. Klaniczay Gábor, Nagy Balázs. Bp., 1999)
  A balkáni fejlődés főbb vonásai. (Limes, 2000)
  Kelet-Európa. (Kisebbségkutatás, 2000)
  A mai szlovák állami címer bizánci gyökerei. (Klió, 2000)
  Beszélgetés a Ljubjankában. Lukács György vizsgálati ügye. (Múltunk, 2000)
  Mária Terézia. (Fekete–fehér. Bp., 2000)
  Kelet-Európa története. (História Könyvtár. Monográfiák. Bp., 2001)
  Nemzet és kisebbség. Vál. tanulmányok. (Kisebbségkutatás Könyvek. Bp., 2001)
  A francia forradalom hármas jelszava a 19. századi Kelet-Európában. (Kisebbségkutatás, 2001)
  Az alkotmány fejlődése Magyarországon. (Klió, 2001)
  Felekezet és nemzetiség a Balkánon. (Magyar Tudomány, 2001)
  A Romanovok. Szvák Gyulával. (Bp., 2002)
  A magyarországi bolgárok. – Kazinczy Ferenc Spielbergben. (Klió, 2002)
  A History of Eastern Europe since the Middle Ages. (Highland Lakes, 2003)
  Magyarország és Európa. Vál. tanulmányok. (Kisebbségkutatás Könyvek. Bp., 2003)
  Talleyrand. – Metternich. (Fekete– fehér. Bp., 2004)
  Mária Terézia élete és kora. (Bp., 2004)
  Lukács György, a gondolkodó és a politikus. (Klió, 2004)
  A Fekete- tenger története. (Klió, 2005)
  szerk.: Bulgária új életéből. Cikkgyűjtemény. Ford. Szenczei László. Szerk. (Bp., 1953)
  A dekabristák válogatott írásai. Ford. Trócsányi György. Összeáll. (Bp., 1954)
  Szovjet történelmi tanulmányok. Szerk. (Bp., 1955)
  Bibliographie d’oeuvres choisies de la science historique hongroises. 1945–1959. Szerk. (Bp., 1960)
  Az orosz felvilágosodás. Összeáll. (Európai antológia. A 19. századi Oroszország. Bp., 1966)
  Kelet-Európa. 1789–1900. Egy. segédkönyv. Szerk. (Bp., 1968)
  Történetelméleti és módszertani tanulmányok. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Glatz Ferenc. Vál. Glatz Ferenccel. (Bp., 1973
  2. kiad. 1977)
  Arató Endre: A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája. Sajtó alá rend., az utószót írta. (Bp., 1983)
  Bulgária. 681–1981. Tanulmányok. Szerk. Palotás Emillel. (Bp., 1989)
  A kelet-európai népek története. Egy. tankönyv. Szerk. (Bp., 1993)
  A magyarság és a szlávok. Szerk. Szekfű Gyula. Új kiad. Az utószót írta. (Kisebbségkutatás Könyvek. Bp., 2000)
  Prohászka Lajos: A vándor és a bujdosó. Hasonmás kiad. A kísérő tanulmányt írta. (Kisebbségkutatás könyvek. Bp., 2005)
  ford.: Jakovlev, Alekszandr Sztyepanovics: Amundsen. (Bp., 1949)
  Levonevszkij, A.: A Zalomov család. (Bp., 1950)
  Csernisevszkij a magyarokról. Ny. G. Csernisevszkij magyar tárgyú cikkei. Bev., szerk. Fogarasi Béla. Ford. (Bp., 1953)
  Szmirin, M. M.: Münzer Tamás népi reformációja. Ford. A térképeket tervezte Bognár Gábor. (Bp., 1954).
  
• Irodalom: Szomszédaink között Kelet-Európában. Emlékkönyv N. E. születésének 70. évfordulójára. Szerk. Glatz Ferenc. (Bp., 1993)
  N. E. műveinek bibliográfiája. Összeáll. Soós István. (Történelmi Szemle, 1993)
  N. E. műveinek bibliográfiája. 1993–2003. (Bp., 2003)
  Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok N. E. 80. születésnapjára. Szerk. Krausz Tamás, Szvák Gyula. (Bp., 2003)
  Gyermek- és ifjúkori évek Pozsonyban. Visszaemlékezés. (História, 2008)
  Fodor Mihályné: N. E. halálára. (Klió, 2010)
  Szász Zoltán: N. E. (História, 2010 és Történelmi Szemle, 2010)
  Soós István: N. E. (Századok, 2010)
  Cholnoky Győző: Színről színre. Tiszteletadás töredékesen N. E. emlékének. (Kisebbségkutatás, 2010)
  N. E. (Magyar Tudomány, 2010).
  
• Megjegyzés: MTA-honlapon téves halálozási adat: márc. 26.!