Nagy Ferenc (2) (1927. aug. 28. Debrecen, Hajdú vm. – 2009. aug. 26. Bp.): kémikus.

• A Debreceni Tudományegyetemen kémia–fizika szakon tanult (1945–1946), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen okl. szerzett (1949), a kémiai tudományok kandidátusa (1954), doktora (1958), az MTA tagja (l.: 1965. ápr. 23.; r.: 1985. máj. 9.).
• Életút: A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE TTK Fizika–Kémiai Tanszék gyakornoka (1948–1950), tanársegéde (1950–1951), az MTA–TMB-n Erdey-Grúz Tibor aspiránsa (1951–1954), az MTA KKKI tud. fômunkatársa (1954–1972), tud. tanácsadója (1972–1980); osztályvezetôje (1954–1958), igh.-e (1959–1968), ig.-ja (1969–1971), az ELTE TTK Kémiai Tanszékcsoport Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék egy. tanára (1981. júl. 1.–1997. dec. 15.); a tanszék vezetôje (1981–1992). – Kémiai reakciókinetikával és katalíziskutatással fogl. Kinetikai vizsgálatokkal kiderítette számos folyadékfázisú hidrogénezési folyamat részfolyamatait, jelentôsen továbbfejlesztette a folyadékfázisban végbemenô katalitikus reakciók és a hidrogénmolekula katalitikus aktiválódása ált. törvényszerûségeire vonatkozó addigi ismereteket. Elektromos analóg segítségével elsôként oldotta meg az ún. inhomogén peremfeltételû diffúzió egyenletét, továbbá elsôként állapította mega hidrogénezés sebessége és a katalizátor elektródpotenciálja közötti összefüggés matematikai alakját. Tud. pályafutásának második szakaszában elsôsorban ip. katalitikus folyamatokkal és aromás izocianátok elôállításával fogl. A reformáló katalizátorok modifikálására – a fémadszorpció módosításával – új eljárást dolgozott ki. – Az MTA–TMB tagja (1980–1985). Az MTA Fizikai Kémiai és Szervetlen Kémiai Biz. tagja. – Szoc. Munkáért (1963), Akadémiai Díj (1964), Munka Érdemrend (arany, 1975). – Reaction Kinetics and Catalysis Letters szerkesztôbiz.-ának tagja, m. társelnöke.
• Főbb művei: Etilén adszorpciója vízben szuszpendált aktív szénen. Kand. értek. (Bp., 1954)
  Etilén oldódásának sebessége különbözô anyagok vizes szuszpenziójában. Schay Gézával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1958)
  Gázalakú komponenssel folyadékfázisban végbemenô reakciók kinetikai vizsgálata. Doktori értek. (Bp., 1958)
  Hidrogén oldhatóságának és diffúzióállandójának meghatározása vizes oldatokban. Vértes Gy.-vel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1960)
  Folyadékfázisú katalitikus hidrogénezés kinetikai vizsgálata elektrokémiai módszerekkel. I–III. Telcs I.-vel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1961–1962)
  Homogenous Liquid Phase Activaators of the H2 Molecule. I–II. Simándi L.-lel. (Acta Chimica, 1963)
  Kontakt katalitikus reakciók kinetikája. Kontakt katalízis. Szerk. Szabó Zoltán, Kalló Dénes. (Bp., 1966
  angolul 1976)
  A hidrogénezés mechanizmusa vizes fázisban fémkatalizátorokon. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1965. nov. 23.
  MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1966)
  A számítástechnika a reakciókinetika szolgálatában. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1986. febr. 11.).