Weiszfeiler Gyula (1902. júl. 18. Brassó, Brassó vm. – 1984. ápr. 9. Bp.): mikrobiológus.

• Sz: apja keresk. utazó, Rézer Jozefina. 2. F: Karaszjova, Valentyina biológus, kand.
• Az MTA tagja (l.: 1960. ápr. 14.; r.: 1982. máj. 7.).
• Életút: A párizsi (1921), a brüsszeli (1922), a jénai (1922-1924), a genfi egyetemen tanult (1924-1928), Genfben természettud. doktori okl. (1925) és ált. orvosi okl. szerzett (1928), az orvostudományok doktora (Moszkva, 1941; honosítva: Bp., 1958), az MTA tagja (l.: 1960. ápr. 14.; r.: 1982. máj. 7.). - A Tanácsköztársaság idején a Földművelésügyi Népbiztosság megbízottja (1919. márc.-aug.), a proletárdiktatúra bukása után rendőri felügyelet alá helyezték (1919-1920), majd külföldre távozott (1920). Tanulmányai befejezése után a berlin-dahlheimi Immunológiai Kutatóint. kutatóbiológusa (1928-1929), a Bad Lippspringe-i Tuberkulózis Szanatórium orvosa (1929-1930), a genfi Pszichiátriai Klinika (1930-1931), a zürichi Közeü.-i Int. tud. munkatársa (1931-1932), kommunista tevékenysége miatt kiutasították (1932). Moszkvában élt (1932-1958); a moszkvai Közp. Tuberkulózis Int. tud. munkatársa (1932-1943), tud. főmunkatársa és professzora (1943-1952); közben a szverdlovszki Tuberkulózis Int. osztályvezetô főorvosa (1941-1943), a taskenti Tuberkulózis és Mikrobiológiai Int. vezetője (1952-1957), a moszkvai Poliomielitisz Kutatóint. tud. osztályvezetője (1957-1958). Hazatérése után az Orsz. Közeü.-i Int., 1960-tól az MTA Kísérleti Orvostud. Kut. Int. (KOKI) Mikrobiológiai Oszt. vezetője (1958-1963), az újabb átszervezés után létrejött MTA Mikrobiológiai Kutatócsoport ig.-ja (1960-1972), nyugdíjas tud. tanácsadója (1972-tôl). - A KIMSZ (1919-1920), a Svájci Kommunista Párt (1924-1932), az SZKP (1942-től), az MSZMP tagja (1958-tól). 1938-1940-ben a SZU-ban letartóztatták, a II. vh.-ban a Vörös Hadsereg önkénteseként szolgált, őrnagyként szerelt le (1945).Mikrobaktériumok, elsősorban az M. tuberculosis változékonyságának vizsgálatával fogl. Kitenyésztette a W 115 jelzésű, a BCG-nél is hatékonyabbnak bizonyult, gyengített virulenciájú törzset. Két új fakultatív patogén mikrobaktérium-fajt (M. simiae, M. asiaticum) fedezett fel. Kidolgozta a különböző mikrobaktérium-fajok antigénszerkezetének az ún. gél-precipitációs módszerrel történő vizsgálatát. Mo.-on elsősorban a járványos gyermekbénulás (poliomielitisz) elleni Sabin-féle vakcinát vizsgálta, a betegség elleni mo.-i küzdelem irányítója.
• Régénération du cerveau et du nerf olfactif chez les Batraciens Urideles. Revue Suisse de Zoologie 1925
  Die Frage der nichtsäurefesten Formen des Tuberkuloseerregers. Zentralblatt für Tuberkulosenforschung 1933
  Heteroallergy in Tuberculosis. American Review of Tuberculose 1935
  Pigmentbildende Varietät des Tuberkulbazillus. Zentralblatt für Bakteriologie 1936
  Tuberkulino i vakcinoterapija tuberkuloza. Szovjetszkaja Medicina 1945
  Izmencsivoszty vozbugyitela tuberkuloza v szvete micsurinszkovov ucsenyija. Problemi tuberkuloza 1949
  A tuberkulózis elleni védõoltások alapvetõ problémái. Orvosi Hetilap 1959
  Study of Vaccine Strain of Mycobacterium Tuberculosis. Acta Microbiologica 1960
  Immunitás és allergia problémái a tuberkulózisban. MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei h.n.,1960
  A darwinizmus kérdései a tuberkulózis bacillus tanulmányozása alapján. MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei 1960
  The Control of Polyomyelitis by Live PoliovirusVaccine. Budapest,1961
  A tuberkulózis elleni védõoltások kérdése. Orvosi Hetilap 1962
  Die Bakteriologie und Variabilität des Tuberkelbakteriums und die atypischen Mycobakterium. Budapest,1969
  Die Bakteriologie und Variabilität des Tuberkelbakteriums und die atypischen Mycobakterium. Budapest,1976
  Atypical Microbacteria. Budapest,1973
  
  
• Nász István:W. Gy.. Magyar Tudomány h.n.,1984