Wartha Vince (1844. júl. 17. Fiume – 1914. júl. 21. Bp.): kémikus.

• Második felesége Hugonnai Vilma (1847-1922), az első m. orvosnő.
• Az MTA tagja (l.: 1873. máj. 21.; r.: 1891. máj. 8.).
• Életút: A zürichi műsz. egyetemen vegyészmérnöki okl. (1863), a heidelbergi egyetemen bölcsészdoktori okl. (1865) és magántanári képesítést szerzett (1867), az MTA tagja (l.: 1873. máj. 21.; r.: 1891. máj. 8.). - A budai műegyetem tanársegéde (1863-1864), a zürichi műsz. egyetem tanársegéde (1865-1867). magántanára (1867). A budai műegyetemen, ill. a József Műegyetemen az ásvány- és földtan h. (1867-1868), ny. r. tanára (1868-1869), majd az általa megszervezett Vegyiparműtani (Kémiai Technológiai) Tanszék ny. r. tanára (1869-1912); közben megszervezte az egyetem Vegyészmérnöki Osztályát (1882). A József Műegyetem Gépészmérnöki Oszt. dékánja (1875-1877), az egyetem rektora (1896-1897, 1909-1910). C. miniszteri tanácsos.A kémia számos területén jelentőset alkotott. A hazai szeneket elemezve elsőként határozta meg a gázgyártásban hasznosítható mo.-i szénfajtákat. Nagy érdemeket szerzett a borászati kémiában: a filoxéra terjedésének kezdetén először bizonyította, hogy a mo.-i homokos talajok kiválóan alkalmasak a szőlőtermelésre. Mo.-on elsőként ismerte fel a fényképezés jelentőségét a tud. kutatásban. Legjelentősebb felfedezése az agyagiparban az ún. gubbiói fémlüszter-máz (bíborlüszter) évszázadokon át keresett gyártási titkának megfejtése, amelyet újra sikerült előállítania. Ezzel az általa eozinnak elnevezett mázzal világhírűvé tette a pécsi Zsolnay-gyárat. Sikerei elismeréseként 1904-ben az állam megbízta a herendi porcelángyár újjászervezésével Mint nemzetközi hírű kerámiaszakértő részt vett a faenzai kerámiamúz. (Museo Internazionale delle Ceramiche) megalapításában. Értékes kerámia- és üveggyűjteményét a bp.-i műegyetem őrizte, de anyagát 1948-ban szétosztották a bp.-i Szépművészeti Múz., a Hopp Ferenc K-ázsiai Művészeti Múz. és a Néprajzi Múz. között. Széles körű tudománynépszerűsítő tevékenységet fejtett ki. Emlékét a M. Kémikusok Egyesület a ~-emlékéremmel őrzi (1955). Születésének 160. évfordulóján ~-emlékkiállítást nyílt a BME-n (2004). Emlékkiállítása: Iparművészeti Múz. (Bp., 2005).
• Die quantitative Analyse mit Anwendung der Bunsen'schen Flammenreaktionen (1867)
  Die quantitative Analyse mit Anwendung der Bunsen'schen Flammenreaktionen (1877)
  A silikátok formulázásáról (1870)
  Mérlegszerkezetekrõl (1874)
  
  
• Déry József:W. V. Turisták Lapja 1914
  Ilosvay Lajos:W. V r. tag emlékezete. Budapest,1930
  W. V. Természet és technika 1951
  Nyilasi János:W. V emlékezete. Magyar Kémikusok Lapja 1964
  Móra László:W. V., a hazai kémiai technológia meglapítója.Budapest,1967
  Korach Mór Móra László:W. V.. Budapest,1974
  Móra László:A mûvészi kerámia tudós úttörõje: W. V.. Természet Világa 1990
  Szabadváry Ferenc:W. V., a tudós. Kémiai Közlemények 1994
  Szebényi Imre:W. V., a professzor. Kémiai Közleménények 1994
  Móra László:W. V., a Mûegyetemi Könyvtár megszervezõje. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 1994
  Móra László:W. V. szellemi hagyatéka. Magyar Kémikusok Lapja 1994
  Móra László:W. V. és az eozinmáz. Új Magyarország 1994
  Móra László:A Wartha-féle eozinmáz felfedezésének története. Technikatörténeti Szemle
  Csenkey Éva:Gubbiói bíborlószter. Wartha, Lechner és Zsolnay technológusa. Új Magyar Építõmûvészet 2001
  Fábián Éva:W. V.. Vegyipari Magazin 2002
  Kalapis Zoltán:W. V.. In: Életrajzi kalauz Újvidék,2003
  W. V.-emlékkiállítás. Budapest,2004
  Kádár Márta:W. V.-emékkiállítás. Élet és Tudomány 2005
  Kalydi György:Arcképek a magyar tudománytörténetbõl. Gyõr,2005