Voinovich Géza (1877. márc. 14. Debrecen – 1952. szept. 20. Bp.): irodalomtörténész, szerkesztő, esztéta.
- Felesége: Arany László özvegye, Szalay Gizella.
- A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1900); közben a párizsi Sorbonne-on is tanult, a magyar
irodalomtörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1904).
Az MTA tagja (l.: 1910. ápr. 28.; r.: 1923. máj. 11.; t.: 1938. máj. 6.; ismét r.: 1949. okt. 31.).
- Életút: A Nagy Képes Világtörténet segédszerkesztője és az Uj Magyar Szemle, A Hét és a Vasárnapi Ujság c. lapok munkatársa
(1900–1904), a Budapesti Szemle c. folyóirat szerkesztője (1910–1944). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem
magántanára (1904-től).
- A bp.-i Nemzeti Színház kormánybiztosa (1933–1934). Az MTA főtitkára (1935. nov. 7.–1949. nov. 29.).
A Felsőház tagja (1936–1944).
- Irodalomtörténészként klasszikus reneszánsz angol irodalommal, Arany János, Arany László és Madách Imre munkásságával
foglalkozott. Családi kapcsolatai révén megszerezte Arany János kézirati hagyatékát (amely Arany László összes kéziratával együtt
1945. jan. 30-án tűzvészben megsemmisült). Sajtó alá rendezte William Shakespeare összes színművét (I–VI. Bp., 1902), br. Eötvös
József összes művét (I–XX. Bp., 1902–1903), ill. Arany János művei kritikai kiadásának első hat kötetét (I–VI. Bp., 1951–1953).
Konzervatív szellemű irodalomtörténeti tanulmányain kívül irodalom- és színikritikákat, novellákat, verseket és drámákat is írt.
(Drámáinak többségét a bp.-i Nemzeti Színház mutatta be). Műfordítóként elsősorban klasszikus angol és német irodalmat
tolmácsolt. 1925-ben 50 millió koronát adott az MTA-nak.
- A Szent István Akadémia r. tagja (1923-tól). A Kisfaludy Társaság r. tagja (1912-től), titkára (1925–1929), másodelnöke (1933–
1936), elnöke (1936–1952). A Petőfi Társaság r. (1920-tól), t. tagja (1944-től); az Arany János Társaság t. tagja (1925-től). A
Színművészeti Tanács tagja (1920–1944). A Magyar–Német Társaság igazgatótanácsának tagja (1939–1944). A Magyar Kulturális
Egyesületek Országos Szövetsége társelnöke (1944-ig).
- Elismerés: A Petőfi Társaság Gyulai-nagydíja (1927), Corvin-koszorú (1930).
- A Nagy Képes Világtörténet segédszerkesztője és az Uj Magyar Szemle, A Hét és a Vasárnapi Ujság c. lapok munkatársa
(1900–1904), a Budapesti Szemle c. folyóirat szerkesztője (1910–1944).
A Klasszikus Regénytár c. sorozat szerkesztője (I–LX, Ambrus Zoltánnal, 1903-tól).
- Főbb művei: 1848. Képes díszmű. Szerk. Bródy Sándorral, Jókai Mórral. (Bp., 1897)
Arany László. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1901)
William Shakespeare összes színműve. I–VI. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1902)
Br. Eötvös József összes
művei. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. I–XX. (Bp., 1902–1903)
Az angol irodalom története a renaissance-tól.
(Egyetemes irodalomtörténet. III. Szerk. Heinrich Gusztáv. Bp., 1907)
Madách kisebb költeményei. Akadémiai székfoglaló is.
(Elhangzott: 1910. okt. 3.
megjelent: Budapesti Szemle, 1912
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1910)
Madách Imre és az ember
tragédiája. (Bp., 1914)
Regényírók. (Bp., 1921)
Petőfi Sándor összes költeményei. Szerk. (Bp., 1921)
Mohács. Dráma. (Bp., 1922)
Rákóczi. Dráma. (Bp., 1923)
Arany János kritikai kiadásának előmunkálatai. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1924. febr. 4.)
Arany János összes munkái. I–V. Sajtó alá rend. Bp., 1924)
Az angol irodalom története. (Bp., 1926)
Arany János életrajza. I–III.
(Bp., 1929–1938)
Magyar mondák világa. (Bp., 1932)
György barát. Reg. (Bp., 1942)
Írók és költők. (Bp., 1943).
- Irodalom: V. G. (Literatura, 1929)
Galamb Sándor: V. G. (Budapesti Szemle, 1931)
Schöpflin Aladár: V. G. (Nyugat, 1933)
Halmi Bódog:
V. G. (H. B.: Fejek. Bp., 1937)
Tolnai Gábor: V. G. akadémikus. (Akadémiai Értesítő, 1952)
Pásztor Emil: Szövegromlások és
helyesírási problémák Arany János Toldijának kritikai kiadásában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1994)
Kiss Károly: Az elherdált
Arany. Egy irodalmi hagyaték viszontagságai. (Magyar Nemzet, 1997. 125.)
V. G. (Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Bp.,
2003).