Varjú Elemér, csekei (1873. okt. 14. Felsőludány, Nógrád vm. – 1945. jan. ? Bp.): művészettörténész, művelődéstörténész.

• A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1897), az MTA tagja (l.: 1915. máj. 6.).
• Életút: A M. Nemzeti Múz. (MNM) Könyvtárának (OSZK) díjnoka (1898–1899), könyvtári asszisztense (1899–1901), segédőre (1901–1908), a kassai Felső-mo.-i Múz. miniszteri biztosa (1908–1909), ig.-ja (1909–1913). Az MNM Érem- és Régiségtárának ig.-ja (1913–1934); közben az MNM képviselőjeként az Ausztriától visszaigényelt m. műkincsekről tárgyaló biz. tagja (1920–1933). – Középkori, elsősorban Árpád-kori m. művelődés- és művészettörténettel, az Árpád-házi királyok ikonográfiájával, szentjei legendáinak forrásaival, az Árpád-kor első m. szimbólumaival, azok művelődéstörténeti jelentőségével fogl. Felfedezte a második legrégebbi m. nyelvemléket (Gyulafehérvári Sorok, 1898-ban). Révai Mór János halála után ő fejezte be a Révai Nagy Lexikonát, ill. szerkesztette a kiegészítő, 21. kötetet, majd az ő főszerkesztése alatt készült el a Révai Kis Lexikona. Bp. ostromakor halt meg, halálának pontos időpontja nem ismert. – A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság másodelnöke (1927–1945). – A Turul társszerkesztője (Schönherr Gyulával, 1901–1907), szerkesztője (1907–1908). Az Archaeológiai Értesítő (1915–1922) és a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtára Közleményei szerkesztője (1915–1934). A Magyar Művelődéstörténet képszerkesztője (I–V. Bp., 1939–1942; hasonmás kiad.: Szekszárd, 1991; 1994).
• Főbb művei: A gyulafehérvári Batthyány-könyvtár. (Bp., 1899)
  A Szalók-nemzetség. (Bp., 1902)
  A régi magyar könyvtár. (A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. Bp., 1902)
  A Hunyadiak síremlékei a gyulafehérvári székesegyházban. (Magyarország műemlékei. I. Bp., 1905)
  Oklevéltár a losonczi Bánffy-család történetéhez. Összeáll. (Bp., 1908)
  Az Árpádok ábrázolása. (Bp., 1908)
  A középkori magyar művészet problémája. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1916. ápr. 3.)
  A Szent Korona. (Bp., 1922)
  Legendae Sancti Regis Stephani – Szent István király legendái. Ford., magyarázta. (Bp., 1928)
  Szent István koporsója. (Bp., 1930)
  Ernst Lajos magyar történeti gyűjteménye. Höllrigl Józseffel. (Bp., 1932)
  Magyar várak. (Bp., 1933)
  Révai Kis Lexikona. Szerk. (Bp., 1936)
  A magyar viselet a középkorban. (Magyar művelődéstörténet. II. Bp., 1939
  hasonmás kiad.: Szekszárd, 1991
  1994).
  
• Irodalom: B[ottló] B[éla]: V. E. (Turul, 1944–1946)
  Tóth Zoltán: V. E. (Magyar Múzeum, 1945)
  Tápay Szabó Gabriella: V. E. (Századok, 1945–1946)
  Galambos Ferenc: V. E. és a magyar könyvtártudomány. (Könyvtáros, 1975)
  Mihóková Mária–Baják László: V. E. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).