Vámossy Zoltán (1868. dec. 15. Pest – 1953. dec. 26. Leányfalu, Pest m.): orvos, farmakológus, toxikológus.
- A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1891), áll. ösztöndíjjal a freiburgi és a strasburgi egyetemen gyógyszertani (1897–1898), a párizsi Pasteur Int.-ben toxikológiai tanulmányokat folytatott (1903–1904); a gyógyszertan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1898). Az MTA tagja (l.: 1920. máj. 5.; kizárták: 1948. ápr. 23.; tagsága visszaállítva: 1991. máj. 9.). Az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
- Életút: A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem Szülészeti és Nôgyógyászati Klinika, ill. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1891–1893), a Gyógyszertani Int. tanársegéde (1893–1908) és magántanára (1898–1908), a méregtan c. ny. rk. (1908–1914), a gyógyszertan ny. rk. (1914–1917), ny. r. tanára (1917–1938); a Gyógyszerismereti Int. (1914–1920), a Gyógyszertani Int. ig.-ja (1920–1938) és az Orvostud. Kar dékánja (1922–1924). Az I. vh. idején az általa megszervezett losonci megfigyelôállomás vezetôje, majd a rokkant-utókezelô intézetek ig.-ja (1914–1918). – A máj méregtelenítô hatásával és az ópium-alkaloidok vizsgálatával fogl. Több törvényszéki orvosi vizsgálatot dolgozott ki. Felfedezte a fenolftalein hashajtó hatását és Purgo tabletta néven bevezette a gyógyászatba. – A Nemzeti Szabadkômûves Páholy tagja (1908-tól). – A Széchenyi Tud. Társaság elnöke (1944–1945). Az Orsz. Balneológiai Egyesület fôtitkára, majd elnöke. Az Orsz. Közeü.-i Tanács forrás- és fürdôügyi elôadója. A M. Természettud. Társulat Élettani Választmányának tagja (1933–1940), egyúttal az Élettani és Kórtani Szakoszt. elnöke (1934–1940). A Leányfalusi Társasági és Szépészeti Egylet elnöke (1914–1944). – A Magyar Orvosi Archivum (1909–1944), az Orvosi Hetilap (1923–1944) és az Orvostudományi Közlemények szerkesztôje (1940–1944).
- Főbb művei: A phosphorsav phenol aestherek viselkedése a szervezetben. (Magyar Orvosi Archivum, 1898)
Mérgek a mindennapi életben. (Bp., 1900)
Egy új hashajtó szerrôl. (Bp., 1902)
A máj méregvisszatartó képességérôl. (Magyar Orvosi Archivum, 1904)
A mérgezésekrôl. (Bp., 1907)
A vérvizsgálatról a büntetôjog szempontjából. (Bp., 1907)
Gyógyszertan. Egy. tankönyv. Mansfeld Gézával, Fenyvessy Bélával. (Bp., 1908
8. kiad. 1932
9. átd. kiad. 1944)
A máj – nuclein-alkaloid – kötôképességérôl. (Magyar Orvosi Archivum, 1910)
Tanulmányok a basicus narcotikák lipotropiájáról. (Magyar Orvosi Archivum, 1913)
A beléndekmag alkaloidtartalmáról, tekintettel a mák beléndek-fertôzésére. Kovács Aladárral. (Magyar Orvosi Archivum, 1915)
Magyar Gyógyszerkönyv. Szerk. Többekkel. (Bp., 1934)
A rheuma gyógyításában használatos gyógyszerek hatástana. (Rheumatologia. Bp., 1941)
Gyógyszeres therapia. (A mai világ képe. IV. Bp., 1942)
Orvosi nyelvünk helyes magyarsága. Tiszamarti Antallal. (Bp., 1943).
- Irodalom: Lipták Pál: V. Z. professzor tanári mûködésének 30. évfordulójára. (Magyar Gyógyszertudományi Társaság Értesítôje, 1929)
V. Z. (Orvosi Hetilap, 1954)
Fehér János: Korszakok az Orvosi Hetilap pályafutásában. (Orvosi Hetilap, 1994)
Székelyhidi Ferenc: V. Z. emléktáblát avattak Leányfalun. (Honismeret, 1998)
Fehér János–Vértes László: V. Z., az Orvosi Hetilap egykori felelôs szerkesztôje. (Orvosi Hetilap, 2002)
Szállási Árpád: V. Z. és az Orvostudományi Közlemények. (Orvosi Hetilap, 2005).