Vállas Antal (1809. máj. 18. Pest – 1869. júl. 20. New Orléans, Louisiana, USA): matematikus.
- Sz: Vállas János bérkocsis, Weidl Terézia. 1843-tól nős; két fia és egy leánya született. Egyik fia: Vállas Horác a New Orléans-i The
Times Democrat c. folyóirat vezérigazgatója volt.
- A piarista szerzetesrend tagja (1824–1827), miután kilépett a rendből Kassán (1827–1828) és Pesten tanult (1828–1829), a bécsi
egyetemen bölcsésztudori okl. szerzett (1831). Az MTA tagja (l.: 1837. szept. 7.; r.: 1837. szept. 9.; külső: 1858. dec. 16.).
- Életút: A br. Palocsay család nevelője (Bécsben, 1829–1833), majd br. Eötvös Ignác, Dénes nevű fiának nevelője (szintén Bécsben, 1833–
1836). A rohonci felsőbb gazdaképző intézetben a mennyiségtan r. tanára (1838–1840), Pesten, az akkor alapított Iparegyesület
titkára (1843–1845), ismét több előkelő családnál nevelő (1845–1848). A pesti tudományegyetemen a mennyiségtan ny. r. tanára
(1848. jún.–1850. márc.), a forradalom és szabadságharc bukása után elmozdították állásából (1850. márc.). Kivándorolt az USA-ba
(1851), New Orléansban egy német egyházközség papja (1851–1853), családjával kávéültetvényesként Nicaraguában élt (1853–
1854), visszatért New Orléansba, ahol hajózási iskolát alapított (1854–1858), az általa alapított helyi tudományos akadémia titkára
(1858–1861). Az amerikai polgárháború idején Tennessee állam katonai akadémiájának igazgatója (1861–1865).
- Pályafutását Kazinczy Ferenc biztatására költőként kezdte, első megjelent írásai dicsőítő ódák voltak, amelyek azonban
elsősorban a tudományt, ill. annak művelőit méltatták. Hamarosan azonban érdeklődése teljesen a matematika felé fordult:
mennyiségtannal, magasabb fokú egyenletekkel, geometriával foglalkozott. Főúri családok nevelőjeként, majd a rohonci
gazdaintézetben tevékenykedett, s rendszeresen közölt tudományos dolgozatokat a reformkorban megindult első magyar nyelvű
folyóiratokban (elsősorban a Tudományos Gyűjteményben és a Tudománytárban, 1836–1840). Pedagógiai tapasztalatai hatására
jelentős tudományszervezői tevékenységbe kezdett. Pesten röpiratot adott ki Egy felállítandó magyar központi műegyetemről
címmel (az országgyűlés elé szánt emlékirat volt, 1840-ben). Kapcsolatban került a hasonlóan gondolkodó Almási Balogh Pállal,
aki a hasznos ismeretek terjesztésére egyesületet alapított (ebből nőtt ki az Iparegyesület, 1843-ban; amelynek Vállas Antal lett a
titkára.) Franciaországban, Angliában és Belgiumban töltött el hosszabb időt, ahol a helyi iparoséletet és oktatást tanulmányozta.
Hazatérése után jelentős szerepet játszott az iparműkiállítások rendezésében (1842-ben, 1843-ban és 1845-ben). Külföldi
„észleleteiről” rendszeresen beszámolt továbbá az Iparegyesületben és a Magyar Tudós Társaság nagygyűlésein: egyik ilyen
előadásán elsőként mutatott be Magyarországon dagerrotípiát. Mint az 1840-es évek egyik ismert közéleti személyisége,
Magyarországon az elsők között vizsgálta a külföldi tudományos intézmények és társaságok működését. Tapasztalatai alapján
kezdeményezte a Magyar Tudós Társaság (= MTA) reformját, ill. addigi ismereteinek rendezésére elsőként kezdte el egy magyar
nemzeti enciklopédia kiadását (1847-ben, hét füzetben, befejezetlen maradt.) A forradalom és szabadságharc idején br. Eötvös
József kinevezte a pesti tudományegyetemre a mennyiségtan professzorának. A bukás után megfosztották katedrájától (1850.
márc.-ig működhetett, mint egyetemi tanár), majd végleg távoznia kellett hazájából (1851 őszén).
- Emlékezet: A Magyar Tudós Társaság 11. nagygyűlésén, 1840. aug. 29-én Vállas Antal előadást tartott arról, hogy „miként lehet fénysugarak
segítségével maradandó képet alkotni egy ezüstözött rézlemezre, amelyet megvilágítás előtt fényérzékennyé tettek?” Ezen a napon,
a Nemzeti Casino Duna felé fekvő termeiben Vállas Antal be is mutatta az első magyarországi dagerrotípiákat. Az általa készített
két, olajozás és égetés nélküli Daguerre-felvételek a Dunát és a magyar királyi várat ábrázolták. A Magyar Fotóművészeti
Alkotócsoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ) kezdeményezésére augusztus 29-e, a Magyar Fotográfia Napja (2003-tól).
- A Rohonczi Közlemények első füzetének szerkesztője (Czilczert Róberttel, 1840). A Hetilap c. közgazdasági, ipari és kereskedelmi
lap szerkesztője (1845. ápr.–dec.).
- Főbb művei: Óda Magyar professor tiszteletére. (Kassa, 1827)
Négy német költemény. (Pest, 1829)
Rövid értekezés a
napórakészítésről. Egy rajzzal. (Pest, 1833)
Toldalék a társasági számvetéshez. (Tudományos Gyűjtemény, 1836)
A bécsi
mérték-rendszer. A legújabb mathematikai magyar literatura. (Tudománytár, 1836)
Logarithmusok. (Tudományos Gyűjtemény,
1837)
A ludolphi szám több ívek érintői által kifejtve. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1837. nov. 20.
megjelent: Magyar
Tudós Társaság Évkönyve. 1840. Pest, 1836–1838)
Mennyiségtudományi tételek. (Tudománytár, 1838)
Egyetemes
számtudomány. (Pest, 1838)
Az égi és földtekék használata. Előre bocsáttatik a világegyetem és a föld ismerete. 5 tábla rajzzal.
Kiadta Nagy Károly. (Bécs, 1840)
Egy felállítandó magyar központi műegyetemről. (Pest, 1841)
Felsőbb egyenletek egy
ismeretlennel. 1–2. füzet. (Buda, 1842–1848)
Beiträg zur Auflösung der höheren Gleichungen. (Wien, 1843)
Tudós társaságok
körül, különös tekintettel a magyar tudós társaság reformkérdéseire. (Pest, 1844)
Galetti, J[ohann]. G[eorg]. A[ugust]. egyetemi
világismerete. Cannabich által megbővítve … és Magyarországra alkalmazva V. A. által. 1–3. füzet. (Pest, 1844
Falk Miksa által
újra átdolgoztatott, 1–14. füzet, 1856)
Új kézi és iskolai atlasz mind földirati, mind statisticai jegyzetekkel megtoldva
újságolvasók és tanulók számára. (Pest, 1845
2. részben újjádolgozott kiad. Falk Miksa által, 19 színezett földképpel, 1855)
Számvetés elemei, négyjegyű logarithmusi táblával. (Pest, 1846
2. tetemesen jav. kiad. Egy logarithmusi táblával, s a mértékek
és pénznemek összehasonlítását tartalmazó függelékkel, 1851)
Nemzeti Encyclopaedia, avagy Magyarország és Erdélynek
államföldrajzi és történeti nevezetességei szótár-alakban. 1–7. füzet. Szerkeszté V. A. (Pest, 1847)
Elemi tértan, tanítványai
számára. (Pest, 1848)
Algebra elemei. Francoeur L. B. után, francziából fordította, egy függelékkel. (Pest, 1850)
On the
Resolution of Numerial Equations. (New York, 1855)
Commercial Navigation. (New Orléans, 1859)
Egy felállítandó magyar
központi műegyetemről. (Dokumentumok a magyar nevelés történetéből. Szerk. Ravasz János. Bp., 1966).
- Irodalom: Ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. (Pozsony, 1846)
Ferenczy Jakab–Danielik József: Magyar írók. Életrajz-
gyűjtemény. (Pest, 1856)
Galgóczy Károly: Emlékbeszéd V. A. k. tag felett. (Bp., 1875)
Zelovich Kornél: A magyar királyi József
Műegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története. (Bp., 1922)
Szentgyörgyi Mária: Egy múlt századi reformer. V. A. a magyar
oktatásügyről és a Tudós Társaságról. (Magyar Tudomány, 1992)
Sain Márton: Matematikatörténeti abc. (6. kiad. Bp., 1993)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997).