Trefort Ágoston (1817. febr. 7. Homonna, Zemplén vm. – 1888. aug. 22. Bp.): kultúrpolitikus.

• Az MTA tagja (l.: 1841. szept. 3.; t.: 1867. jan. 30.; ig.: 1874. máj. 28.).
• Életút: A pesti tudományegyetemen jogtud. okl. szerzett (1836), ügyvédi vizsgát tett (1837), az MTA tagja (l.: 1841. szept. 3.; t.: 1867. jan. 30.; ig.: 1874. máj. 28.). - Nagy Ny-európai utazást tett Svájcban, Franciao.-ban, Hollandiában és Nagy-Britanniában (br. Eötvös Józseffel, 1835-1837), a M. Kir. Kamara fogalmazó-gyakornoka (1837-1838), felhagyott az áll. szolgálattal, csak történeti és közgazdasági munkásságának élt (1838-1843). Zólyom város ogy.-i követeként (1843-1844) a keresk. ügyek tárgyalására kiküldött biz. tagja, egyúttal a Pesti Hírlap munkatársa is. Itáliában, Görög- és Töröko.-ban tett nagyobb utazást (1846-1848), hazatérése után Pest város terézvárosi ker.-ének ogy.-i képviselője (1848), a Helytartónács ideiglenes sajtórendészeti oszt.-ának tagja (1848. márc. 16-ától). A forr. idején a Földmívelés-, Ipar- és Kereskdelemügyi Min. államtitkára (1848. ápr. 27.-1848. szept. 28.), egyúttal a min. ügykezelésének vezetője (1848. szept. 12.-1848. szept. 28.). A forradalmi események elől - br. Eötvös József családjával együtt - Münchenben telepedett le (1848-1850). Hazatérése után családja Békés vm.-i birtokán gazdálkodott, a Bach-korszak idején visszavonultan élt (1850-1860). Békés vm. alispánja (1860-1861), tb. táblabírója (1861-től). A gyomai ker. ogy.-i képviselője (1865-1869). Az 1840-es években a reformellenzék centralista szárnyához tartozott, a forr. idején br. Eötvös József mérsékelt nézeteihez állt közel, később a Deák-párt befolyásos tagjaként támogatta a kiegyezést. - A Lónyay-, a Szlávy-, a Bittó-kormány, majd Tisza Kálmán kormányának vallás- és közoktatásügyi minisztere (1872. szept. 4.-1888. aug. 22.), egyúttal földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter is (1876. aug. 21.-1878. dec. 5.). Az MTA elnöke (1885. máj. 28.-1888. aug. 22.). Miniszterségének idején először rendezte tv. útján a népisk. tanítók nyugdíját (1875), a népisk. hatóságok ügykörét (1876), kötelezővé tette a m. nyelv oktatását a népisk. tanint.-ekben (1879), elfogadtatta a középisk.-król és azok tanárairól szóló tv.-t (1883); intézkedései jelentősen hozzájárultak a m. oktatásügy fejlődéséhez. Minisztersége alatt nyílt meg a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem (1872), az Orsz. M. Iparművészeti Múz. (1872), a bp.-i zeneakad. (1875) és a bp.-i rabbiképző int. (1876-1877). - A Politikai Hetilap szerkesztője (1863-1865).
• A nemzeti gazdaságnak rendszerei. Tudománytár h.n.,1842
  Bankügy. Pest,1842
  Az 1848-ki törvények közgazdasági momentumairól. kivonatosan: Akadémiai Értesítõ h.n.,1867
  Emlékbeszédek és tanulmányok. Budapest,1881
  Emlékbeszédek és tanulmányok.Leipzig,1883
  Kisebb dolgozatok az irodalom, közgazdaság és poliltika körébõl. Budapest,1882
  Újabb emlékbeszédek és tanulmányok. Budapest,1887
  Újabb emlékbeszédek és tanulmányok. Altenburg,1887
  Beszédek és levelek. Budapest,1888
  Eötvös és és Trefort. Szemelvények Eötvös József és T. Á. írásaiból. Budapest,1988
  T. Á. önéletírása. Sátoraljaújhely,1991
  
  
• Szász Károly:T. Á.. Budapest,1886
  Keleti Károly:Emlékbeszéd T. Á. felett. Budapest,1889
  Szalay Imre:Visszaemlékezés T. Á.-ra. Budapest,1909
  Berzeviczy Albert:T. Á. emlékezete. Budapest,1917
  Halász Gábor:T. Á.. Nyugat 1939
  Felkai László:Trefort útja a miniszterségig. Pedagógiai Szemle 1968
  Mann Miklós:T. Á. a reformkorban. Századok 1974
  Mann Miklós:T. Á.. Budapest,1978
  Mann Miklós:T. Á. élete és munkássága. Budapest,1982
  Felkai László:T. Á. miniszteri évei. Pedagógiai Szemle h.n.,1988
  Kronstein Gábor:Trefort, a nemzetgazda mûvelõdéspolitikus. Szakképzési Szemle 1991
  Kronstein Gábor:Trefort, a nemzeti liberális mûvelõdéspolitikus és a XX. század. Új Pedagógiai Szemle 1992
  Kiss Istvánné:Trefort és a középiskolaitanárképzés. Új Pedagógiai Szemle h.n.,1992