Balázs Béla (1); 1913-ig Bauer Herbert (1884. aug. 4. Szeged - 1949. máj. 17. Bp.): író, költő, filmszakember.

• Sz: Bauer Simon (1851–1897) filozófus, pedagógus, műfordító, Lewy Eugénia (†1913 = Lévi Jenny), tanítónő. F: 1. 1913–1919: Hajós Edit. Elvált. 2. 1919-től: Hamvassy Anna. Testvére: Bauer Ervin (1890–1942) biológus és Bauer Hilda (1887–1965) emlékiratíró.
• Születése után hat évvel a család Lőcsére költözött (1890–1898), apja halála után visszaköltöztek Szegedre. Középiskoláit Lőcsén és Szegeden végezte, a szegedi főreáliskolában éretts. (1902), a bp.-i tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – magyar– német szakos tanári (1906) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1909); közben a berlini és párizsi egyetemen ösztöndíjjal tanult (1906–1907). Egyetemista korában többekkel együtt megalapította a Thália Társaságot (1904). Az Eötvös Collegiumban Kodály Zoltán szobatársa volt.
• Életút: A bp.-i VIII. kerületi felsőkereskedelmi iskola r. tanára (1909–1910), a bp.-i Wesselényi utcai polgári iskola r. tanára (1912– 1913); közben beutazta Nyugat-Európát (1911–1912), a Fővárosi Pedagógiai Könyvtár őre (1913–1914). Az I. vh. kitörése után önként jelentkezett frontszolgálatra (1914. szept.), súlyos megbetegedése miatt Szabadkára helyezték át szolgálatra (1914. okt.), majd leszerelték (1915. aug.). Az összeomlásig a Vasárnapi Társaságban (1915–1918) és a Szellemi Tudományok Szabadiskolájában tevékenykedett (1917–1918). A Tanácsköztársaság idején az Írói Direktórium tagja, a Közoktatásügyi Népbiztosság Irodalmi és Művészeti Ügyosztályának vezetője, egyúttal a bp.-i Nemzeti Színház és Operaház kormánybiztosa (1919. márc.–júl.); közben egy ideig vöröskatonaként is szolgált. A bukás után Bécsbe menekült (1919. nov.). – A Bécsi Magyar Újság, majd a Der Tag c. újság munkatársa (1919–1926). Berlinben élt (1927–1931), ahol a Németországi Munkásszínház Szövetség művészeti vezetője (1927–1929). A Szovjetunióban telepedett le, a moszkvai Filmművészeti Főiskola r. tanára (1931– 1941), a német támadás után Alma-Atába evakuálták (1941–1944). Rövid moszkvai visszatérés után (1944–1945) hazatért Magyarországra (1945 nyara). A II. vh. után a Színművészeti Akadémia, ill. a Színház- és Filmművészeti Főiskola r. tanára és a Filmtudományi Intézet alapító igazgatója (1945–1949).
• Első verse a Szegedi Naplóban jelent meg (1900. dec. 25.), szegedi gyermekkori barátja, Juhász Gyula által szervezett Négyesy- szeminárium lett első irodalmi érvényesülésének színtere; ismert költővé azonban A Holnap (1906) c. irodalmi antológia tagjaként vált. Egyetemistaként barátságot kötött Lukács Györggyel, ill. elkísérte Kodály Zoltánt első, Szeged környéki (1905), majd Bartók Bélát népdalgyűjtő útjára (1906). Első műve, a Halálesztétika (1909) az egyik első művészetfilozófiai munka, amelyben a művészetet az életre eszmélő öntudat egyik formájaként határozta meg, továbbá az álom jelenségét vizsgálta, mint az öntudat megkettőződését, s ennek Ibsen és Maeterlinck drámáiban való kifejeződését. A pályakezdő Balázs Béla a Nyugat alapító munkatársa (1908–1919), Ady Endre barátja volt. A Nyugatban jelent meg első novellája is (A csend címmel, 1908-ban). De szinte minden műfajban kipróbálta magát: versesköteteket adott ki (A vándor énekel, 1911; Tristan hajóján, 1916), drámákat írt (Doktor Szélpál Margit, 1909; Az utolsó nap, 1913; Halálos fiatalság, 1917), ill. meséket, kisebb prózai írásokat, publicisztikákat, esztétikai tanulmányokat jegyzett. Első drámája, a több ízben megírt, majd újraírt Doktor Szélpál Margit igen nagy feltűnést keltett: az első magyarországi színmű volt, amely a modern nő (egy tudósnő) problémájával foglalkozott, s hasonló témával foglalkozott a Halálos fiatalság is. Rokonszenvvel figyelte a kibontakozó magyarországi feminista mozgalmat, barátság fűzte vezetőikhez (Glücklich Vilmához és különösen Bálint Arankához). A korai Balázs Béla sok műfajú, öntörvényű alkotó volt, akinek művei – köztük a librettójából készült Kékszakállú herceg vára (1911) c. opera és a Fából faragott királyfi (1912) c. táncjáték – akárcsak Bartók Béla zenéje – megosztotta, felkavarta a közönséget. A harcostárs, a korai Lukács György azonban nagyon hamar felismerte az életmű különösségét és egyediségét, elsőként egész kötetet szentelt munkásságának (Balázs Béla és akiknek nem kell, 1918). Ideológiai fejlődésében az 1910-es évekre eljutott a marxizmushoz, a Tanácsköztársaság idején végleg a kommunista eszmék hívévé vált; szorosabb-lazább kapcsolatok fűzték baloldali formális és informális szervezetekhez. Életművét később is kényszeresen szocialista és kommunista jelzőkkel méltatták, ami kétes hitelű és pontatlan megítélések forrásává vált. Írásaiban szívesen merített a keleti kultúrák misztikumából: főleg meséi (Hét mese, 1917) bizonyítanak ilyen érdeklődést, ami annál jelentősebb, mivel ez a műfaj Balázs Bélánál a mozgókép kidolgozandó esztétikájához vezetett. – 1904-től foglalkoztatta az idő és a tér színházművészeti problematikája, vizsgálódásainak állandó tárgya a beszéd és a szó, ill. a pantomimika viszonyrendszere. A futuristák 1912-es nagy párizsi kiállítása döbbentette rá a mozgófilm ábrázolási lehetőségeire: írásait az 1910-es évektől a látás, a láthatás és az ún. panvizualitás gondolatrendszere uralta. Míg emigrációja (1919) előtt elsősorban verseket, novellákat, színműveket írt, Bécsben a film kérdéseivel kezdett el foglalkozni (1916–1926). Berlinben főként filmeket rendezett, forgatókönyveket írt (1927–1931); Moszkvában elsősorban a film- és színházművészet elméleti és esztétikai kérdései foglalkoztatták (1931–1941), ill. több film rendezésében is közreműködött. Az elméleti filmtudomány (= filmelmélet) megalapítója, első filmelméleti könyve, A látható ember (1924) igazi bestseller lett; két év alatt csaknem minden európai nyelvre lefordították; látás- és filmszociológiai alapvetést dolgozott ki. Filmkultúra c. könyve (1948) először oroszul jelent meg (1945) az első marxista filmelmélet kísérleteként. – Az 1930-as évek második felétől filmesztétikai cikkei mellett ismét írt verseket és drámákat. Magyarországra való visszatérése után a filmművészet egyik irányítója (1945). Az új magyar filmgyártás első, nemzetközileg is elismert, kultikussá vált filmjeinek (Valahol Európában, 1947; Ének a búzamezőkről, 1947; Talpalatnyi föld, 1948) művészeti tanácsadója. A II. vh. után a Duna-völgy népeinek sorsközösségét bemutató nemzetközi filmvállalkozást igyekezett megvalósítani, sikertelenül. Utolsó éveiben sorra megjelentek korábbi munkái: kiadta ifjúsági regényeit (Karcsi kalandjai, 1945; Mikor Karcsiból Károly lett, 1945), kötetbe rendezte összegyűjtött verseit (Az én utam, 1945). Különösen értékes Álmodó ifjúság (1946) c. lírai önéletrajza. A mély lélekismerettel, a pszichológiai rezdülésekre való érzékenységgel megírt regény kiemelkedő alkotás: egyszerre mély önvallomás és kordokumentum, ahol világnézet és élményanyag művészi harmóniában egyesül. Drámái és Cinka Panna (1948) c. daljátéka (Kodály Zoltán zenéjével) azonban mérsékelt sikert arattak. Különösen a Cinka Panna kavart szokatlanul nagy vihart: a műben keveredik az erotika és az individualizmus sajátos osztályharcos szemlélettel. Van azonban néhány kimagaslóan szép részlete, elsősorban a kisemmizett parasztok helyzete.
• Emlékezet: Budapesten hunyt el, temetésén Kodály Zoltán búcsúztatta. A Kerepesi úti temető munkásmozgalmi panteonjában nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Életművével a két világháború között nem tudtak mit kezdeni: drámái, versei, különösen, esztétikai nézetei nem könnyű olvasmányok, nehezen érthetőek. Halála után a szocialista irodalomtörténet – filmtörténeti jelentősége mellett – elsősorban a magányos polgári értelmiségi útját emelte ki, ill. azt, hogy ez az út hogyan vezetett el a kommunizmushoz. Életműkiadása Magyarországon nincsen, jóllehet a Magyar Helikon Kiadó az 1970-es években ifjúkori műveit bibliofil kiadásban megjelentette, kétkötetes naplóját pedig a Tények és tanúk sorozatban a Magvető Kiadó adta ki (1982-ben). Németországban viszont a berlini Arsenal Kiadó sorra adja ki elsősorban (film)esztétikai munkáit. Szegeden, a Szegfű utca 2.-ben született (szülőházát már lebontották). Később családjával Szegeden még a Bástya utcában (testvére, Hilda már itt született), az Oroszlán utcában, majd a Zrínyi utca 15.-ben lakott. Kodály Zoltán már a Zrínyi utcai lakásban látogatta meg egyetemista barátját, s innen indultak együtt gyűjtőútra, Szőregre és Deszkre (1905 tavaszán). A Bauer család a Zrínyi utcai lakásból költözött a Dugonics tér 2.-be (1898-tól 1902-ig lakott itt, a házon emléktábla látható.), majd a Feketesas utca 22. számú házba (ez volt utolsó szegedi lakásuk). A szegedi főreáliskolában (= Baross Gábor Gimnázium) tanult, ahol kedves tanárai Hegedűs Pál (1858–1906) irodalomtörténész és Vánky József (1849–1941) etnográfus, folklorista voltak. Lőcsei (és szegedi) emlékeit az Álmodó ifjúság c. regényében (1946; film: 1974), későbbi ifjúkori emlékeit egy elbeszélésében is megörökítette (Történet a Lógody-utcáról, a tavaszról és a messzeségről, 1912). Budapesten 1908-tól 1912 őszéig az I. kerület Logody utcában (= Lógody utca) lakott. Első feleségével az I. kerület Zsolt utca 11.; második feleségével, Hamvassy Annával az I. kerület Attila út 23. sz. alatt laktak, utóbb innen emigráltak Bécsbe. Hazatérése után, a II. vh. után a magyar kormánytól egy üresen álló, elhagyott villát kapott a Tamás utcában (= Budapest XII. kerület Tamási Áron utca 40.); itt élt haláláig. A Ferencvárosban (Budapest IX. kerület) utcát neveztek el róla (1954-ben), ahol emléktábláját is elhelyezték (Balázs Béla u. 5.). Róla nevezték el a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett fiatal szakemberek által alapított Balázs Béla Stúdiót (1959). Emlékét őrzi továbbá a Balázs Béla-díj (1958-ban alapították, először 1960-ban adták át). Tényi István filmrendező forrásértékű dokumentumokat tárt fel munkásságáról, s több dokumentumfilmet is készített életéről (Fénykép a tanítványoknak Balázs Béláról, 1990; Balázs Béla emigrációs évei, 1995). Születésének 125. évfordulóján a szegedi Somogyi Könyvtár emlékkiállítást rendezett (2009. ápr. 2.-től máj. 6-ig; összeállította: Bozsó Katalin és Muresán Orsolya Mária).
• Elismerés: Szeged díszpolgára (1945); Kossuth-díj (1949).
• A Nyugat alapító munkatársa (1908–1919). A Bécsi Magyar Újság, majd a Der Tag című újság munkatársa (1919–1926). A Fényszóró című kulturális képeslap főszerkesztője (1945–1946).
• Főbb művei: írásai: Halálesztétika. (Bp., 1908)
  A Holnap versei. Többekkel. Sajtó alá rend. Antal Sándor. (Nagyvárad, 1908)
  Hebbel Frigyes pantragizmusa, mint a romantikus világnézlet eredménye. Bauer Herbert néven. Egy. doktori értek. is. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1909)
  Doktor Szélpál Margit. Tragoedia 3 felvonásban. (Bp., 1909
  2. átd. új kiad. Tragédia 3 felvonásban alcímmel. Gyoma, 1918)
  A Holnap új versei. Többekkel. (Bp., 1909)
  A vándor énekel. Versek. (Bp., 1911
  2. kiad. Gyoma, 1918)
  Misztériumok. Három egyfelvonásos: A kékszakállú herceg vára. – A tündér. – A szent szűz vére. (Bp., 1912
  2. kiad. Gyoma, 1918)
  A fából faragott királyfi. (Nyugat, 1912)
  Történet a Lógody-utcáról, a tavaszról és a messzeségről. (Modern Könyvtár. 221. Bp., 1912
  Száz magyarok könyvei. 4. 2. kiad. B. B. életrajzával. 1928)
  Dialógus a dialógusról. (Modern Könyvtár. 300–301. Bp., 1913)
  Az utolsó nap. Dráma 3 felvonásban. (Modern könyvtár. 321–323. Bp., 1913
  szerb nyelven: Novi Sad, 1914)
  Tristan hajóján. Versek. (Gyoma, 1916)
  Lélek a háborúban. B. B. honvéd tizedes naplója. Divéky József rajzaival. (Gyoma, 1916)
  Játékok. A fából faragott királyfi. – A halász és a hold ezüstje. Bánffy Miklós és Berény Róbert rajzaival. (Gyoma, 1917)
  Hét mese. A könyvdíszítés Kozma Lajos munkája. Készült az erdélyi havasokban, az 1917. esztendőben, a nyugalmas téli szálláson. (Gyoma, 1917
  2. kiad. Gyoma, 1936
  Kiskönyvtár. új kiad. 1979
  németül: Wien, 1921)
  Halálos fiatalság. Dráma 3 felvonásban. (Gyoma, 1917)
  Kalandok és figurák. Vázlatok. (Gyoma, 1918)
  A kékszakállú herceg vára. Opera 1 felvonásban. Zenéjét szerezte Bartók Béla. (Bp., 1918)
  Testvér ország. A jó gyerekeknek mesélte Karácsonyra B. B. A képeket Kozma Lajos rajzolta. (Gyoma, 1918
  hasonmás kiad. 1993)
  Dramaturgia. Az első szemeszter folyamán előadta. (Előadások a szellemi tudományok köréből. 2. Bp., 1918)
  A fekete korsó. Új játékok. A fekete korsó. – A királynő komornája. – A napsugár és a kígyó. – A könnyű ember. (Gyoma, 1919)
  Túl a testen. Egy férfi és egy nő naplója. Michaelis, Karinnal. (Wien, 1920
  horvátul: Zagreb, 1923)
  Isten tenyerén. Reg. (Kolozsvár, 1921)
  A színjáték elmélete. (Európa ismeretterjesztő könyvtár. 2. Wien, 1922)
  Der Mantel der Träume. Chinesische Novellen von Béla Balázs. Mit 20 Bildern von Mariette Lydis. (München, 1922
  Wien, 1923)
  Férfiének. Új versek. (Európa Könyvtár 12. Wien, 1923)
  Der sichtbare Mensch oder die Kultur des Films. (Wien–Leipzig, 1924
  2. kiad. Halle, 1930
  lengyelül: Warszawa, 1957
  magyarul: A látható ember – A film szelleme. Bp., 1958
  spanyolul: Barcelona, 1978
  japán nyelven: Tokyo, 1986)
  Der Phantasie-Reiseführer, das ist ein Baedecker der Seele für Sommerfrischler. Novellák. (Berlin–Wien–Leipzig, 1925)
  Das richtige Himmelblau. 3 Märchen. mit 3 Farbtafeln und 30 Zeichnungen von Tibor Gergely. (München, 1925
  2. bőv. kiad. Berlin, 1931
  Kleine Bibliothek. Moskau, 1940 és 1957
  magyarul: Az igazi égszínkék. Mesék. Bp., 1946
  cseh nyelven: Praha, 1947
  szlovákul: Bratislava, 1948 és 1974)
  Der Film sucht seinen Stoff. (Berlin, 1925)
  Die Mauer von Père la Chaise. (Berlin, 1929)
  Menschen auf der Barrikade. Dráma. (H. n., 1929)
  Achtung, Aufnahme! Tragikömedie von B. B, Musik von Wilhelm Grosz. (Wien–Leipzig, 1929)
  Hans Urian geht nach Brot. Eine Kindermärchenkomödie von heute. (Freiburg in Bresgau, 1929
  cseh nyelven: Praha, 1930)
  Der Geist des Films. (Halle, 1930
  oroszul: Moszkva, 1935
  olaszul: Roma, 1954
  lengyelül: Warszawa, 1957
  magyarul: A látható ember – A film szelleme. Bp., 1958
  franciául: Paris, 1977
  spanyolul: Barcelona, 1978
  japánul: Tokyo, 1984)
  Unmögliche Menschen. (Frankfurt am Main, 1930
  oroszul: Leningrád, 1930
  magyarul: Lehetetlen emberek. Bp., 1965)
  Intellektüel aggályoskodások. (A Sarló kiskönyvtára. 1. Prága, 1932
  németül: Prag, 1932)
  Karlchen, durchhalten! Roman für Kinder. (Moskau, 1936
  oroszul: Moszkva–Leningrád, 1941
  Alma-Ata, 1942
  új kiad. Moszkva, 1972
  magyarul: Karcsi kalandjai. Egy német gyerek története. Ifj. reg. Bp., 1945
  szlovákul: Bratislava, 1961
  románul: Bucuresti, 1962, Ill. Szőnyi Gyula)
  Karl Brunner. Roman für Kinder. A Karlchen, durchhalten! c. műve folytatása. (Moszkva–Leningrád, 1937
  magyarul: Mikor Karcsiból Károly lett. Egy német ifjú kalandjai Ifj. reg. Bp., 1945
  románul: Bucuresti, 1965)
  Mozart. Dráma 3 felvonásban. Orosz nyelven. (Moszkva, 1938)
  Tábortűz mellett. Versek. (Moszkva, 1940)
  Két dráma. Mozart. – Hazatérés. (Moszkva, 1941)
  Repülj szavam! Versek. (Moszkva, 1944)
  Nyissátok ki a jövő kapuját! Versek. Gábor Andorral. (Moszkva, 1944)
  Karcsi kalandjai. Egy német gyerek története. Ifj. reg. A szerző bevezetőjével. (Bp., 1945
  A borító Szőnyi Gyula munkája, ill. Raszler Károly. 2. kiad. 1959
  3. kiad. 1963
  Mókus Könyvek. Kondor Lajos rajzaival. 4. kiad. 1977)
  Mikor Karcsiból Károly lett. Egy német ifjú kalandjai Ifj. reg. A Karcsi kalandjai folytatása. (Bp., 1945)
  Az én utam. Összegyűjtött versek. (Bp., 1945)
  Az igazi égszínkék. Mesék. Szántó Piroska rajzaival. (Bp., 1946)
  Történet a Lógody-utcáról, a tavaszról és a messzeségről. (Pesti Könyvtár. A címlap Csillag Vera munkája, ill. Herman Lipót. (új kiad. Bp., 1946)
  Álmodó ifjúság. Reg. (Bp., 1946
  németül: Wien, 1947 és 1948
  Zürich, 1948
  Berlin, 1949
  Düsseldorf
  1954
  szlovákul: Bratislava, 1949
  cseh nyelven: Praha, 1949)
  A fakó lovacska. Kazah népmesék. Ford. is Geréb Lászlóval. Rónay Emy rajzaival. (Bp., 1946
  2. kiad. 1949)
  Filmkultúra. A film művészetfilozófiája. (Bp., 1948
  oroszul: Iszkusztvo kino. Moszkva, 1945 és 1968
  szerbül: Beograd, 1948
  németül: Wien, 1949
  angolul: London, 1952
  olaszul: Torino, 1952 és 1955
  románul: Bucuresti, 1957
  szlovákul: Bratislava, 1958
  kínai nyelven: Peking, 1958 és 1982
  szlovénül: Ljubljana, 1966
  spanyolul: Barcelona, 1978
  franciául: Paris, 1979)
  Cinka Panna balladája. Dráma. (Bp., 1948
  oroszul: Moszkva, 1958)
  Csodálatosságok könyve. Thomas Mann előszavával. (Révai Könyvtár. 16. Bp., 1948
  angolul: Tokyo, 1974
  olaszul: Roma, 1984)
  Filmesztétikai gondolatok. (Az Országos Magyar Színművészeti Főiskola Könyvtára. 7. Bp., 1948)
  30 év vörös őrségen. Vál. versek. (Bp., 1949)
  Emberek a határon. Reg. (Bp., 1949)
  Az igazi égszínkék. Mese. Tedesco Anna rajzaival. (Kispajtások mesekönyve. 2. kiad. Bp., 1955)
  A fakó lovacska. Kazah népmesék. Vál., az utószót írta Kovács Zoltán. Ford. Geréb Lászlóval, Rab Zsuzsával. (Népek meséi. Sorozatszerkesztő Karig Sára. Bp., 1958)
  A látható ember. – A film szelleme. A bevezetést és Balázs Béla életrajzát írták Kertész Pál és Péreli Gabriella. (Bp., 1958)
  Az én utam. Versek. Vál., előszó Komlós Aladár. (Bp., 1958)
  Mesék a szerelemről. Sajtó alá rend. Erdős Magda. Ill. Kass János. A Hét mese c. műve új kiadása. Bibliofil kiad. is. (Bp., 1958)
  A kékszakállú herceg vára. Bartók Béla operájának szövegkönyve. A zeneanyagot Bartók Béla operájából Kroó György válogatta. Ill. Kass János. Az utószót Bóka László írta. Bibliofil kiad. (Bp., 1960)
  A film. A Filmkultúra című kötet új kiadása. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. Nemeskürty István. (Bp., 1961)
  A hét királyfi. – Az igazi égszínkék. Mesék. Molnár Ágnes rajzaival. (Kis mesekönyvek. Bp., 1963)
  A hét királyfi. Mese. Ill. György Mihály. (Mesetarisznya. Bukarest, 1964)
  Lehetetlen emberek. Reg. Ford. Geréb László, Nyilas Vera. A bevezető tanulmányt Szabolcsi Miklós írta, a borító Bartha László munkája. A regény első része az Isten tenyerén c. mű átdolgozása. (Bp., 1965
  2. kiad. 1984)
  Hazatérés. Dráma 4 felvonásban. Az utószót Keleti István írta. (Színjátszók kiskönyvtára. 86. Bp., 1967)
  Álmodó ifjúság. Önéletrajzi reg. Szerk. Csikós Lászlóné. Bibliofil kiad. is. (2. kiad. Bp., 1967)
  Válogatott cikkek és tanulmányok. Vál., szerk. K. Nagy Magda. A jegyzeteket készítette és az idegen nyelvű szövegeket fordította Szabó István. (Esztétikai Kiskönyvtár. Bp., 1968)
  A hét királyfi. Mese. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1970
  3. kiad. 1984
  eszperantó nyelven: Bp., 1970
  románul: Bucuresti, 1970)
  Az álmok köntöse. Mesék és játékok. Vál., szerk. Fehér Ferenc és Radnóti Sándor. (Bp., 1973)
  Essay, Kritik. 1922–1932. Szerk. Jahnke, Eckart
  Kühn, Gertraude
  Lichtenstein, Manfred. (Berlin, 1973)
  Az igazi égszínkék. Mese. Ill. Reich Károly (Már tudok olvasni! 3. kiad. 1974
  új kiad. 1984 és 1989)
  Halálos fiatalság. Drámák, tanulmányok. Vál., szerk. Fehér Ferenc és Radnóti Sándor. (Bp., 1974)
  A vándor énekel. Versek és novellák. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Radnóti Sándor. (Bp., 1975)
  Álmodó ifjúság. Önéletrajzi reg. (30 év. Sorozatszerkesztő Illés Endre, Kardos György. 3. kiad. Bp., 1976)
  Halálugrás a szakadékon át. Ifj. reg. Kondor Lajos rajzaival. (Bp., 1978)
  B. B. 1884–1949. Születésének kilencvenötödik, halálának harmincadik évfordulójára. Tanulmányok, cikkek, kiadatlan írások. (Filmtudományi Szemle. 27. Bp., 1979)
  A kékszakállú herceg vára. Bartók Béla operájának szövegkönyve. Ill. Kass János. Az utószót Kroó György írta. (Bp., 1979)
  B. B. levelei Lukács Györgyhöz. Egy szövetség dokumentumai. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Lenkei Júlia. (Archívumi füzetek. I. Bp., 1982)
  Napló. 1–2. köt. Vál., szerk., jegyz. Fábri Anna. (Tények és tanúk. Bp., 1982)
  Schriften zum Film. 1–2. köt. (Bp., 1982–1984)
  A látható ember. – A film szelleme. Az utószót Nemeskürty István írta. (2. kiad. Bp., 1984)
  A csend. Novellák, úti levelek. Vál., a bevezető tanulmányt írta Lenkei Júlia. (Bp., 1985)
  Babits és B. B. Levelek, cikkek, tanulmányok. Szerk. Téglás János. Bibliofil kiad., minikönyv. (Bp., 1988)
  Halálesztétika. A kötetet szerkesztette Barna Róbert. (Kuriózum Könyvek. 2. kiad. 1998)
  Az igazi égszínkék. Mese. Kalmár István rajzaival. (Az én könyvtáram. 4. kiad. Bp., 2003)
  Táncjátékok. Összeáll. Lenkei Júlia, a német szövegeket ford. Mesterházi Miklós. (Criticai Lapok Könyvek. Bp., 2004)
  A látható ember. – A film szelleme. Részben ford. Berkes Ildikó. (Palatinus filmkönyvek. 3. kiad. 2005)
  Hét + 1 mese. Varázslatos mesék Fenyő Ervin utószavával. Ill. Faltisz Alexandra. (Bp., 2007)
  ford.: Kísértethistóriák. Idegen írók novellái. Ford. Bálint Aladárral. Ill. Divéky József. (Gyoma, 1918
  hasonmás kiad. Gyoma, 1992)
  Courts-Mahler, Hedvig: Sörensen Frida. Reg. (Bp., 1923). F. színművei: Doktor Szélpál Margit. Tragédia 3 felvonásban. (bem.: Nemzeti Színház, 1909. ápr. 30.)
  Az utolsó nap. Dráma 3 felvonásban. (bem.: Nemzeti Színház, 1913. okt. 3.)
  A fából faragott királyfi. Egyfelvonásos táncjáték Bartók Béla zenéjével. (bem.: Magyar Állami Operaház, 1917. máj. 12.)
  A kékszakállú herceg vára. Opera 1 felvonásban. Zenéjét szerezte Bartók Béla. (bem.: bp.-i Operaház, 1918. máj. 24.)
  Boszorkánytánc. Színmű 3 felvonásban és 5 képben. (bem.: Belvárosi Színház, 1945. szept. 12. és Szegedi Nemzeti Színház, 1946. febr. 15.)
  Mozart. Színmű 3 felvonásban, 6 képben. (bem.: Vígszínház, 1946. márc. 14.)
  Lulu és Beáta vagy Eszmék harca. Komédia 3 felvonásban, 7 képben. (bem.: Belvárosi Színház, 1947. febr. 7.)
  Bálványos vár. Tánclegenda Bartók Béla Táncszvit c. művére. Írta B. B., koreográfia: Harangozó Gyula. (bem.: Magyar Állami Operaház, 1948. febr. 27.)
  Cinka Panna balladája. Színjáték 4 felvonásban, 6 képben. A zenéjét szerezte Kodály Zoltán. (bem.: a Nemzeti Színház vendégjátékaként a Magyar Állami Operaházban, 1948. márc. 15.)
  Hazatérés. Dráma 4 felvonásban. Átd. Kárpáti Aurél. (bem.: Néphadsereg Művészegyüttese, 1958. máj. 1.). F. filmforgatókönyvei: Modern házasságok. Buson, P.-vel, Salten, F.-fel. (német, 1924)
  Őnagysága nem akar gyereket. (német, 1926)
  Grand Hotel. (német, 1927)
  Egy meg egy az három. Koster, H.-val. (német, 1927)
  Egy tízmárkás bankjegy kalandjai. (német, 1927)
  A lány öt nullával. (német, 1927)
  Dona Juana. Czinner Pállal. (német, 1927)
  Narkózis. Abel, A.-val. (német, 1929)
  Elza kisasszony (német, 1929)
  Az élet vasárnapja (német–francia–amerikai, 1930)
  Koldusopera. Brecht, B.-vel, Vajda Lászlóval. (német–amerikai, 1931)
  Ég a Tisza. Rendezte is. (1931
  nem mutatták be)
  Kék fény. Rendezte is. Riefenstahl, L.-lel. (német, 1932)
  Tolvaj. (szovjet, 1934)
  Karcsi kalandjai. (szovjet, 1936)
  A fekete hegyekben. (szovjet, 1941)
  Valahol Európában. Radványi Gézával, Máriássy Félixszel, Máriássy Judittal. (1947)
  Vidám kísértet. (német, 1948)
  Az igazi égszínkék. (rövid-játékfilm, 1957)
  A póruljárt madárijesztő. (bábfilm, 1959)
  A kékszakállú herceg vára. (tv-film, 1970 és 1981)
  Fából faragott királyfi. (tv-film, 1974)
  Álmodó ifjúság. (1974)
  Veszélyes játékok. (1979)
  Karcsi kalandjai. (1979)
  Fénykép a tanítványoknak B. B.-ról (1990)
  B. B. emigrációs évei. (1995).
  
• Irodalom: Lukács György: B. B. és akiknek nem kell. (Gyoma, 1918
  L. Gy.: Magyar irodalom–magyar kultúra. Bp., 1970
  L. Gy.: Ifjúkori művek. Bp., 1977)
  Csanak Dóra, F.: B. B. hagyatéka az Akadémiai Könyvtár kézirattárában. (MTA Könyvtára Kézirattára katalógusai. 1. Bp., 1966)
  Szabolcsi Miklós: B. B. (Arcképek a magyar szocialista irodalomból. Bp., 1967)
  Fehér Ferenc: B. B. és Lukács György szövetsége a forradalomig. (Irodalomtörténet, 1969)
  Siklós Olga: B. B. szerepe a szocialista drámairodalomban. (S. O.: A magyar drámairodalom útja. 1945–1957. Elvek és utak. Bp., 1970)
  K. Nagy Magda: B. B. világa. Monográfia. (Bp., 1973)
  Péter László: Szeged irodalmi emlékhelyei. (Szeged, 1974)
  Fabó Irma: A Hét krajcár B. B. fordításában. (Magyar Könyvszemle, 1976)
  Lenkei Júlia: B. B. színházesztétikája. Részben egy. doktori értek. is. (A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. Színházelméleti Füzetek. 11. Szerk. Bacsó Béla, Földényi F. László. Bp., 1979)
  Cavaglia, G.: Lukács György, B. B. és a metadráma poétikája. (Filológiai Közlöny, 1980)
  Lenkei Júlia: A vándor utolsó útja. B. B. késői drámája: Cinka Panna balladája. (Irodalomtörténet, 1980)
  Lenkei Júlia: A csend. Filológiai nyomozás egy nem létező novelláskötet ügyében. (Irodalomtörténet, 1982)
  B. B. centenáriumán. (Filmkultúra, 1984)
  Gyuris György: B. B. Bibl. (A Somogyi Könyvtár kiadványai. 29. Szeged, 1984)
  Fülöp Zsuzsa: Egy kevéssé ismert életút. 100 éve született Balázs Béla. 1–2. (Magyartanítás, 1984–1985)
  A film költészete. Az útkereső B. B. Tanulmányok, dokumentumok, kritikák. Szerk., összeáll. Karcsai Kulcsár István. (Bp., 1984)
  Szilágyi János: B. B. utolsó éveiről. (Kritika, 1985)
  Bauer Hilda: Emlékeim. Levelek Lukács Györgyhöz. Vál., a bevezető tanulmányt írta Lenkei Júlia. (Archívumi füzetek. V. Bp., 1985)
  Angyalosi Gergely: A lélek lehetőségei. (Bp., 1986)
  Bárdos Judit: „Béla megfeledkezik az ollóról” B. B. és Eizenstein. (Filmkultúra, 1986)
  Lenkei Júlia: A lélekvalóság nem-euklideszi geometriája. Lukács György és B. B. a meséről. (Lukács György irodalomelmélete. Pécs, 1986)
  Zsuffa, Joseph: B. B., the Man and the Artist. (Berkeley–Los Angeles– London, 1987)
  Geréb Anna: Válogatás B. B. 1945–1949 közötti levelezéséből. (Filmkultúra, 1988)
  Babits és B. B. Levelek, cikkek, tanulmányok. Szerk., jegyz. Téglás János. (Bp., 1988)
  Lukkarila, M.: Sinen valo – B. B. ja hänen elokuvateoriansa. (Oulu, 1991)
  Lenkei Júlia: Diána és a Bébi. B. B. elfeledett táncjátékai, avagy filológiai kalandok a műfajok határterületein. (Irodalomtörténet, 1991
  franciául: Les avant-garde nationales et internationales. Bp., 1992)
  Lenkei Júlia: A lélekkel vajúdó matéria táncai: B. B. két kiadatlan táncjátéka. (Orpheus, 1993)
  Lenkei Júlia: Tánc és művészetfilozófia. B. B. táncjáték-librettóinak helye és szerepe esztétikai nézeteinek fejlődésében. Kand. értek. (Bp., 1994)
  Bános Tibor. Centenáriumi botrány az Operaházban. B. B.-nak. elhúzták a nótáját. (Magyar Nemzet, 1996. márc. 9.)
  Bécsy Tamás: B. B. három drámájáról. (Irodalomtörténet, 1997)
  Vörös Boldizsár: A szellem útkeresői. Lukács György, Thomas Mann, Szabó Ervin és B. B. levelei Ritoók Emmának. (Történelmi Szemle, 2000)
  Bartók a színpadon. Vál., szerk. Burda Zita és Kis Domokos Dániel. (Bp., 2006)
  Földes Györgyi: A mese, mint lélekmítosz B. B. felfogásában. (Alföld, 2007)
  Földes Györgyi: Valós regény – fiktív napló. B. B.: Lehetetlen emberek. Napló. (Alföld, 2008)
  Mihály Emőke: Mint nyugtalanító, titkos gondolatok élnek… Balázs Béla írásainak egy mai megszólítása. Monográfia. (Bp., 2008)
  Novák Imre: Az álmodó királyfi. Előzmény és üzenet B. B. műveiben. (Új Katedra, 2008)
  Sindelyes Dóra: B. B. és Leni Riefenstahl közös filmje: tekercsnyi boldogság. (Heti VG, 2009. 28.)
  Carter, Erica: B. B. korai filmelmélete. (Apertúra, 2009)
  Vincze Teréz: A közelképek kosozrús költője. B. B. (Filmvilág, 2009) Kőháti Zsolt: B. B. és az amerikai filmpopulizmus. Griffith, D. W.: Egy nemzet születése. (Egyenlítő, 2010)
  B. B.-emlékszám. (Ex Symposion, 2010)
  Kozák Péter: Két világnézet. Balázs Béla és P. O. összecsapása az elmúlt századelőn. („Alattad a föld, fölötted az ég…“ Források, módszerek és útkeresések a történetírásban. Szerk. Balogh Margit. Bp., 2010)
  Kozák Péter: Doktor Szélpál Margit. Az első tudósnő magyar színpadon. (Miniatűrök. 1. Bp., 2011).