Tamási Áron; Tamás Áron (1897. szept. 20. Farkaslaka, Udvarhely vm. – 1966. máj. 26. Bp.): író.

• Testvére Tamási Gáspár emlékíró.
• Az MTA tagja (l.: 1943. máj. 14.; tagsága megszûnt: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
• Életút: Székelyudvarhelyen, a katolikus főgimn.-ban tanult (1910), az I. vh. idején besorozták katonának, hadiérettségit tett (1917), majd az olasz frontra került. A kolozsvári tudományegyetem jogi karának hallgatója (1919– 1920), majd a Keresk. Akad.-n tanult (1921– 1922). – A kolozsvári Hitelbank tisztviselője (1922). 1923-ban az USA-ba emigrált, New Yorkban és Welchben (Ny-Virginia) alkalmi munkás, banktisztviselő. Hazatérése (1926) után Kolozsváron telepedett le. Az 1937. évi ®vásárhelyi találkozó egyik létrehozója, elnöke (1937); zárszavában az erkölcsi és nemzeti alapon álló népi demokrácia és a m.–rom. megbékélés mellett foglalt állást. Az Erdélyi M. Nemzeti Tanács tagjaként szorgalmazta a háborúból való kilépést (1944. aug.). 1942-ben Bp.-re költözött. Bp. ostromát (1944– 1945) Bajor Gizi villájában vészelte át. A m. Ngy. tb. meghívott képviselője (1945– 1947). 1949 után hallgatásra kényszerült, csak jeleneteket és bábjátékokat írt (Búbos vitéz, 1952). Az 1956. évi forr. idején a M. Írószövetség elnökségének tagja; az 1956. dec. 28-ai taggyűlésen az elnökség nevében felolvasta az általa fogalmazott Gond és hitvallás c. nyilatkozatot. – Pályakezdésétől fogva aktív közreműködője a különböző erdélyi irodalmi és szellemi mozgalmaknak, így az ®Erdélyi Helikonnak, a Korunknak, együttműködött az Erdélyi Fiatalok Körével, a mo.-i Válasszal, a ®Márciusi Front íróival. – Első elbeszélése (Szász Tamás, a pogány, 1922) a kolozsvári Keleti Újságban jelent meg, első novelláskötetét (Lélekindulás) 1925-ben adták ki. Ezt követően évente jelentek meg elbeszéléskötetei (Hajnali madár, 1929; Erdélyi csillagok, 1929; Helytelen világ, 1931), vmint regényei (Szűzmáriás királyfi, 1928; Czímeresek, 1931). Legnépszerűbb és legsikerültebb regénye az Ábel a rengetegben (1932), amely Ábel az országban (1934) és Ábel Amerikában (1934) c. regényeivel trilógiát alkot. Jégtörő Mátyás c. regényét a Kolozsvári M. Színház vitte színpadra (1936), uo. sikerrel játszották Tündöklő Jeromos (1936) c. darabját is. Az 1940-es évek elején Bp.-en rendszeresen előadták darabjait (Vitéz lélek, 1941; Csalóka szivárvány, 1942). Utolsó műve, a Vadrózsa ága (1966) c. visszaemlékezése betegsége, halála miatt befejezetlenül maradt. Írásaiban a székely falvak világát mutatja be, nyelve, stílusa, szókincse e régióból táplálkozik. – Az MTA tagja (l.: 1943– 1949, tagságát posztumusz visszaállították: r.: 1989). – Baumgarten-díj (1920, 1930, 1933). Kossuth-díj (1954), Magyar Örökség Díj (1997, posztumusz).
• Főbb művei: Lélekindulás. Elb.-ek. (Kolozsvár, 1925)
  Szűzmáriás királyfi. Reg. (Kolozsvár, 1928)
  Erdélyi csillagok. Elb.-ek. (Kolozsvár, 1929)
  Czímeresek. Reg. (Kolozsvár, 1931)
  Helytelen világ. Elb.-ek. (Kolozsvár, 1931)
  Ábel a rengetegben. Reg. (Kolozsvár, 1932)
  Ábel az országban. Reg. (Kolozsvár, 1934)
  Ábel Amerikában. Reg. (Kolozsvár, 1934)
  Énekes madár. Színmű. (Bp., 1934)
  Rügyek és reménység. Elb.-ek. (Bp., 1935)
  Jégtörő Mátyás. Reg. (Kolozsvár, 1936)
  Tündöklő Jeromos. Színmű. (Kolozsvár, 1936)
  Ragyog egy csillag. Reg. (Kolozsvár, 1937)
  Virágveszedelem. Elb.-ek. (Bp., 1938)
  Magyari rózsafa. Reg. (Bp., 1941)
  Vitéz lélek. Színmű. (Bp., 1941)
  Csalóka szivárvány. Színmű. (Bp., 1942)
  Összes novellái. (Bp., 1942)
  Virrasztás. Cikkek. (Bp., 1943)
  A legényfa kivirágzik. Elb.-ek. (Bp., 1944)
  Hullámzó vőlegény. Színmű. (Bp., 1947)
  Zöld ág. Reg. (Bp., 1948)
  Bölcső és bagoly. Reg. (Bp., 1953)
  Hazai tükör. Reg. (Bp., 1953)
  Elvadult paradicsom. Összegyűjtött novellák. 1922– 1926. (Bp., 1958)
  Világ és holdvilág. Összegyűjtött novellák. 1936– 1957. (Bp., 1958)
  Szirom és Boly. Reg. (Bp., 1960)
  Játszi remény. Elb.-ek. (Bp., 1961)
  Akaratos népség. Összegyűjtött színművek. (Bp., 1962)
  Hétszínű virág. Elb.-ek. (Bp., 1963)
  T. Á. válogatott művei. (Bp., 1967)
  Hazai tükör. Krónika. 1832– 1853. (Bp., 1974)
  T. Á. összes novellái. Szerk., a szöveget gondozta Ugrin Aranka. (Bp., 2002)
  Gyökér és vadvirág. Vál. novellák. 1922– 1964. Vál., szerk. Tamás Menyhért. (Bp., 2005).
  
• Irodalom: Makkai Sándor: T. Á. (Erdélyi Helikon, 1927)
  Németh László: T. Á. (Napkelet, 1928)
  Schöpflin Aladár: T. Á. (Nyugat, 1929)
  Babits Mihály: T. Á. (Nyugat, 1933)
  Halász Gábor: T. Á. (Protestáns Szemle, 1934)
  Kós Károly: T. Á. (Erdélyi Helikon, 1936)
  Czine Mihály: T. Á. (Új Írás, 1965)
  Féja Géza: T. Á. alkotásai és vallomásai tükrében. (Bp., 1967)
  Taxner-Tóth Ernő: T. Á. (Bp., 1973)
  Könnyű László: T. monográfiája. (St. Louis, 1979)
  Z. Szalai Sándor: „Hit a harcban, remény a bajban”. Pályakép T. Á.-ról. (Bp., 1991)
  T. Á. emlékkönyv. Szerk. Tasnádi Gábor. (Bp., 1997)
  Találkozások T. Á.-nal. Összegyűjt., vál. Bán Péter. (Csíkszereda, 2000)
  T. Á. hazatérése. (Székelyudvarhely, 2002).