Szily Kálmán (1), id.; nagyszigethi (1838. jún. 29. Izsák, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. – 1924. júl. 24. Bp.): nyelvész, mérnök.

• Fia Szily Kálmán, ifj. (1875-1958) mérnök.
• Az MTA tagja (l.: 1865. dec. 10.; r.: 1873. máj. 21.; ig.: 1883. máj. 17.; t.: 1920. máj. 6.).
• Életút: A budai József Ipartanodában (1855-1857), a bécsi műsz. egyetemen tanult (1857-1860), Bécsben mérnöki okl. szerzett (1860), majd a zürichi műsz. egyetemen (1863-1864) és a berlini és a heidelbergi tudományegyetemen folytatott tanulmányokat (1864-1865). Az MTA tagja (l.: 1865. dec. 10.; r.: 1873. máj. 21.; ig.: 1883. máj. 17.; t.: 1920. máj. 6.). - A budai, ill. a bp.-i József Műegyetem Ált. és Technikai Fizikai Tanszék tanársegéde (1860-1862), ideiglenes tanára (1862-1869), a kísérleti természettan (1869-1870), a matematikai természettan és analitikai mechanika ny. r. tanára (1870-1889); közben az Egyetemes és Vegyészmérnöki Oszt. dékánja (1871-1873), az egyetem rektora (1879-1884). Az MTA főkönyvtárnoka (1905-1924). - A Főrendiház örökös tb. tagja (1915-1918).Tud. pályafutásának kezdetén elsősorban a mechanika egyes problémáival fogl., majd érdeklődése a m. természettud. kutatások múltja és a természettud. szaknyelv története felé fordult. Rektorsága idején épült fel a mai BME új épülete, s vezetésével hajtották végre az intézmény korszerű átszervezését. Szervező munkája eredményeként a M. Természettud. Társulat az ország legnagyobb és legjelentősebb szaktársulatává fejlődött, megalapította a társulat könyvkiadó váll.-át is. Megszervezte az MTA Széchenyi-múz.-át és elkészítette katalógusát is (Viszota Gyulával, 1905). Nyelvészként alapvetően új eredményeket ért el a szótörténeti kutatások terén, összeállította A magyar nyelvújítás szótárát (I-II. Bp., 1902-1908). Nyelvművelői tevékenysége is értékes, tiszteletére Szily Kálmán-jutalmat (1947), ill. Szily Kálmán-emlékérmet alapítottak (1991-ben).
• A binomináális együtthatók néhány elemi tulajdonságai. Mathematikai és Physikai Lapok 1895
  Fémdrótok elektromos ellenállásának csavarás-okozta változása. Budapest,1898
  Síkmozgású érdes testek ütközése. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ1901
  Húzó kísérletek belsõ nyomásra igénybe vett csövekkel. Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye 1902
  Adalékok a statika elemeihez. Mathematikai és Physikai Lapok 1907
  A feszültségi állapot alapegyenleteirõl. Mathematikai és Physikai Lapok1908
  A folytonos erõtér statikája. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1910
  Mechanika. Budapest,
  Földnyomás és kohézió. Mathematikai és Természettudományi Közlemények h.n.,1928
  Mûszaki mechanika. Budapest,1933
  Gr. Klebelsberg Kunoo ig. és t. tag emlékezete. Budapest,1943