Szilágyi Sándor (1827. aug. 30. Kolozsvár – 1899. jan. 12. Bp.): történetíró, szerkesztő.

• Sz: Szilágyi Ferenc, ifj. (1797–1876) történetíró, az MTA tagja.
• Középiskoláit Kolozsvárott végezte, a református kollégiumban bölcseletet és jogot hallgatott (1841–1845). Az MTA tagja (l.: 1858. dec. 15.; r.: 1873. máj. 21.).
• Életút: A kolozsvári királyi ítélőtáblán Gálfalvi Imre mellett írnok (1845–1846), királyi főkormányszéki írnok és tb. hites jegyző (1846–1848), főkormányszéki fogalmazógyakornok (1848. febr.–márc.). A forradalom és szabadságharc idején egy élelmezési osztálynál nemzetőr Kolozsvárott, majd Pesten telepedett le: a Pesti Hírlap és az Életképek munkatársa (1848–1849). A szabadságharc bukása után szinte kizárólag irodalmi munkásságával foglalkozott; a Magyar Emléklapok, ennek megszüntetése után a Magyar Írók Füzetei és a Pesti Röpívek szerkesztője (1850). A kecskeméti református kollégium matematikatanára (1852–1853), a nagykőrösi református kollégium r. tanára (többek között Arany Jánossal, Mentovich Ferenccel, Salamon Ferenccel és Szabó Károllyal, 1853– 1867). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) titkára (1867–1878) és a Ludovika Akadémián a történelem r. tanára (1872– 1875), a bp.-i Egyetemi Könyvtár igazgatója (1875–1899). Miniszteri tanácsos (1896–1899).
• A forradalom és szabadságharc bukása után igen sok, álnéven vagy névtelenül megjelent kiadványban elsők között próbálta meg megírni a forradalom történetét, összegyűjteni legfontosabb szereplőinek életrajzát (több művét már a megjelenése előtt elkobozták). A magyar irodalmi és szellemi élet vezetőjeként számos irodalmi és közéleti folyóiratot is alapított, hogy a szétszórt szellemi erőket koncentrálja. A Magyar Emléklapokból hat füzet jelenhetett meg, majd az osztrák hatóságok betiltották (ennek folytatásaként adta ki a Magyar Írók Füzeteit, ez négy számot élhetett meg; utóbb ezt a négy füzet Magyar Írók Albuma néven is megjelent, 1850-ben). Szintén ebben az évben adta ki a Pesti Röpívek, ill. Pesti Ívek c. folyóiratot (1850. okt.–dec., a 11. számot szintén betiltották). Többször kitiltották Pestről, végül haditörvényszék elé állítással is fenyegették; ezek után elsősorban irodalmi évkönyveket szerkesztett (Nagyenyedi Album, 1851; Nők Könyve, 1853). Történetíróként középkori és kora újkori diplomáciatörténettel, gazdaság- és művelődéstörténettel, elsősorban az Erdélyi Fejedelemség történetével foglalkozott. Életműve megkoronázásaként megjelent, általa szerkesztett A magyar nemzet története (I–X. köt., 1895–1898) a magyar történettudomány klasszikusa, addigi legjelentősebb teljesítménye. Különösen értékes forráskiadói tevékenysége: Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György korára több okmánytárat adott ki. Jelentős szerepet játszott a magyar történettudomány intézményrendszerének kialakításában és fejlesztésében.
• Emlékezet: Hetvenedik születésnapja emlékére tisztelői bronz emlékérmet verettek (a Magyar Történelmi Társulat ünnepélyes ülésén adták neki, 1897. jún. 21-én). Budapesten hunyt el, a Magyar Történelmi Társulatban Károlyi Árpád (1900), az MTA-n Fraknói Vilmos mondott felette gyászbeszédet (1901). A szülőházán emléktábláját helyezték el (a kolozsvári Szilágyi-ünnepség keretén belül, 1900. nov. 2-án; itt Szádeczky-Kardoss Lajos tartott emlékbeszédet). A bp.-i Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben díszsírhelyen nyugszik, a síremlék Fadrusz János alkotása (felavatták: 1901. máj. 9-én). A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Tiszteletére a Magyar Történelmi Társulat Szilágyi Sándor-alapítványt létesített, amelynek kamataiból évente történelmi pályázatokat díjazott (1908?-tól).
• A Magyar Történelmi Társulat titkára (1875–1899). A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság alelnöke. A Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület alelnöke. A bécsi tudományos akadémia tagja (külföldi l.: 1896).
• Elismerés: A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tb. doktora (1895).
• A Magyar Történelmi Társulat lapja, a Századok szerkesztője (1875–1899), a Történelmi Tár c. folyóirat (1878–1899) és a Magyar Történeti Életrajzok c. könyvsorozat alapító szerkesztője (1885–1899).
• Főbb művei: Bécs – Pest – kolosvári forradalom. (Kolosvár, 1848)
  Forradalmi mozgalmak, Bécs, Pest, Kolosvár. Névtelenül. (Kolosvár, 1848)
  A magyar forradalom napjai július elsője után. Névtelenül. (Pest, 1849
  2. és 3. átd. kiad. 1850
  németül: 1850
  olaszul: Modena, 1851)
  Pest ágyúztatása és Buda ostromlása. Az 1849. ápr. 24-től máj. 22-ig terjedő napok története. (Pest, 1849
  elkobozták)
  A magyar forradalom férfiai. 1848–1849-től. (Pest, 1850
  autographokkal 2. jav. és bőv. kiad. 1850
  németül: 1850, a tervezett hat füzetből csak kettő jelenhetett meg)
  Magyar nők forradalmi életéből. (Pest, 1850)
  Közlemények Erdély Bem előtti és alatti életéből. Egy képpel. (Pest, 1850
  elkobozták)
  Tollrajzok az 1848–49-iki magyar hadjáratból. Egy képpel. (Pest, 1850)
  Honvéd- és huszárélet anekdotokban. Karádfi álnéven. (Pest, 1850)
  A magyar forradalom története. 1848- és -49-ben. (Pest, 1850)
  Kossuth parlamenti élete. I–II. köt. Karádfi álnéven közli Ráthkayval [= Ráth György]. (Pest, 1850)
  Egy szemüveg naplója forradalom előtt, alatt és utáni korszakból. Kiadta a szemüveg utolsó tulajdonosa. Névtelenül. (Pest, 1851)
  Világtörténet. I. köt. Krisztus születése előtti történetek. (Pest, 1855)
  Erdély irodalomtörténete, különös tekintettel történeti irodalmára. 1–8. (Budapesti Szemle, 1857–1859)
  Az Erdélyi Országos Múzeum előzményei. (Budapesti Szemle, 1859)
  Nagy-Kőrös város történeti levelei. Ford. Repiczky János. Bevezetéssel ellátta és kiadta. (Kecskemét, 1859)
  Bánffy Dénes kora és megöletése. Történeti rajz. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1859. márc. 19.
  megjelent: Akadémiai Értesítő, 1859)
  Kemény János kora és fejedelemsége új adatokkal illustrálva. (Magyar Történelmi Tár, 1860)
  Béldi Pál és a bujdosók. Történeti korrajz. (Budapesti Szemle, 1860)
  A Rákóczi-család a XVII. században és a XVIII. század elején. (Pest, 1861)
  Az eperjesi béke. (Magyar Történelmi Tár, 1861)
  Újabb adalék a török uralkodás történetéhez Magyarországon. 1–2. (Budapesti Szemle, 1862)
  Egyetemes történet. Magyar- és Erdélyországi középtanodák, algymnasiumok és magánintézetek számára. I–III. füz. (Pest, 1863
  2. jav. kiad. 1865– 1871
  3. jav. kiad. 1890)
  Báthory Gábor erdélyi fejedelemsége. 1–2. (Budapesti Szemle, 1864)
  Báthory Gábor háborúja Havasalfölde és Magyarország ellen. 1611. (Budapesti Szemle, 1865)
  Báthory Gábor fejedelem bukása. 1–2. (Budapesti Szemle, 1866)
  Erdélyország története tekintettel mívelődésére. I–II. köt. (Pest, 1866)
  Magyarországi és erdélyi vértanúk. Történeti rajzok a XVII. századnak második és a XVIII. századnak első feléből. (Pest, 1866)
  Bethlen Gábor utolsó tervei és halála. (Budapesti Szemle, 1867)
  Vértanúk a magyar történetből. Történeti tanulmányok. (Pest, 1867)
  Bethlen Gábor fejedelem trónfoglalása. (Értekezések a történettudományok köréből. 1. köt. 6. Pest, 1867)
  Zrínyi Péter és társai ligája s a rendkívüli törvényszékek. Történeti korrajz. (Lipcse, 1867)
  Báthory Gábor fejedelem története. (Pest, 1867
  új kiad. 1882)
  A Rákóczyak kora Erdélyben. I. köt. (Pest, 1868)
  Rákóczy és Pázmány. Történeti rajz. Írta és a két államférfi levelezésével és okmánytárral ellátta. (Pest, 1870)
  Lórántfy Zsuzsánna. Történeti család- és jellemrajz. (Pest, 1872)
  I. Rákóczy György és a diplomaczia. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1873. dec. 9.
  megjelent: Értekezések a történelmi tudományok köréből. Bp., 1878
  kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1873)
  Adalékok Bethlen Gábor szövetkezéseinek történetéhez. (Értekezések a történelmi tudományok köréből. 2. köt. 8. Bp., 1873)
  Az erdélyi hódoltság és végvárai. (Budapesti Szemle, 1873)
  Levelek és államokmányok a vörösvári levéltárból. 1552–1623. (Magyar Történelmi Tár, 1874)
  II. Rákóczy György összeköttetése gr. Nádasdy Ferenczczel. (Századok, 1874)
  Révay Péter és a Szent Korona. 1619–1622. (Értekezések a történelmi tudományok köréből. 5. köt. 1. Bp., 1875)
  Rajzok és tanulmányok. I–II. köt. (Bp., 1875)
  Gúnyirat Bethlen Gábor idejéből. (Századok, 1875)
  Első szövetkezés Lengyelország felosztására 1656-ban. (Budapesti Szemle, 1875)
  Rajzok a forradalom utáni időkből. (Bp., 1876)
  Nádasdy Tamás első követsége Erdélyben, 1540. (Értekezések a történelmi tudományok köréből. 5. köt. 4. Bp., 1876)
  Szamosközi történeti műve s annak eredeti példánya. (Magyar Könyvszemle, 1876)
  Carillo Alfonz diplomacziai működése. 1594–1598. (Értekezések a történelmi tudományok köréből. 6. köt. 10. Bp., 1877)
  A bécsi Theresianum könyvtárának VI. századbeli unicumjai és az első magyar Horácz-fordítás. (Magyar Könyvszemle, 1877)
  Történeti rajzok. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1880)
  Nápolyi Péter. Egy diplomata a XVII. század elejéről. (Bp., 1881)
  Wallenstein gyilkosa. (Budapesti Szemle, 1881)
  A boszorkányok történetéhez. (Századok, 1881)
  Bethlen Gábor és a svéd diplomaczia. A stockholmi kir. svéd levéltárban s az uppsalai egyetemi könyvtárban őrzött adatok alapján. (Bp., 1882)
  I. Rákóczy György első összeköttetései a svédekkel. (Értekezések a történelmi tudományok köréből. 10. köt. 9. Bp., 1883)
  Bethlen Gábor fehérvári síremléke és alapítványai. (Értekezések a történelmi tudományok köréből. 11. köt. 6. Bp., 1884)
  Bethlen Gábor életrajza. (Magyar Helikon, 1885)
  Felső- vadászi Rákóczy Zsigmond. (Magyar történeti életrajzok. 8. Bp., 1886)
  Az első sárospataki nyomtatvány. (Budapesti Szemle, 1886)
  Gr. Kuun Géza marosnémeti levéltára. (Bp., 1887)
  II. Rákóczy György és a szászok. (Budapesti Szemle, 1889)
  II. Rákóczy György. Képekkel, oklevélmellékletekkel és térképpel. (Magyar történeti életrajzok. 21. Bp., 1891)
  Szamosközi István szótára. (Magyar Könyvszemle, 1891)
  I. Rákóczy György udvari iskolái történetéhez. (Magyar Könyvszemle, 1892)
  I. Rákóczy György. Képekkel, oklevélmellékletekkel és térképpel. (Magyar történeti életrajzok. 23. Bp., 1893)
  II. Rákóczy György egyik ménesének összeírása. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1895)
  I. Rákóczy György. Képekkel, oklevélmellékletekkel és térképpel. Hasonmás kiad. (Bp., 2010)
  II. Rákóczy György. Képekkel, oklevélmellékletekkel és térképpel. Hasonmás kiad. (Bp., 2010)
  I. Rákóczy György és a diplomaczia. Hasonmás kiad. (Bp., 2010)
  A magyar forradalom férfiai. 1848–1849-től. Hasonmás kiad. (Bp., 2011)
  A Rákóczyak kora Erdélyben. I. köt. Hasonmás kiad. (Bp., 2011)
  Felső-vadászi Rákóczy Zsigmond. Hasonmás kiad. (Bp., 2011)
  A magyar forradalom története. 1848- és 1849-ben. Hasonmás kiad. (Bp., 2011)
  szerk.: Magyar forradalmi adat. I. füz. Kossuth a forradalom végnapjairól. Kiadta, jegyzetekkel kísérte. (Pest, 1850
  németül is, több füzet nem jelenhetett meg)
  Görgei és fegyverletétele. Egy honvédtiszt naplójából. Kiadta. Egy fametszettel. (Pest, 1850)
  Történeti emlékek a magyar nép községi és magánéletéből a XVIII. század végéig. Jegyzetekkel és oklevéltárral kiadta. Többekkel. (I. köt. Kecskemét, 1856
  II–III. köt. Pest–Nagykőrös, 1860–1861)
  Oklevelek Bethlen Gábor hadjáratai történetéhez. (Magyar történelmi tár, 1857)
  Egykorú levelek II. Rákóczy György lengyel hadjáratáról. (Budapesti Szemle, 1859)
  Okmányok az erdélyi tudóstársasági igyekezetek történeteihez. 1793–1845. (Magyar Történelmi Tár, 1861)
  Török–magyarkori történelmi emlékek. I–IX. köt. Szerk. Szilády Áronnal. (Pest, 1863–1872
  hasonmás kiad. Bp., 2010–2011)
  Rozsnyai Dávid, az utolsó török deák történeti maradványai. Összeszedte s jegyzetekkel és oklevéltárral kiadta. (Magyar Történelmi Emlékek. Írók. Pest, 1867)
  Alvinczi Péter okmánytára. – Diplomatarium Alvinczianum. 1685–1688. Közzétette. (Magyar Történelmi Emlékek. Okmánytárak. Pest, 1870)
  Okmánytár I. Rákóczy György svéd és franczia szövetkezésének történetéhez. (Magyar Történelmi Emlékek. Okmánytárak. Bp., 1873)
  Okmánytár II. Rákóczy György diplomácziai összeköttetéseihez. (Magyar Történelmi Emlékek. Okmánytárak. Bp., 1874)
  A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése. (Magyar Történelmi Emlékek. Okmánytárak. Bp., 1874)
  Erdélyi országgyűlési emlékek. I–XXI. köt. (Bp., 1875–1898)
  Szamosközy István történeti maradványai. 1566–1603. Az erdélyi fejedelmek birtokában volt eredeti példányról kiadta. I–IV. köt. (Magyar Történelmi Emlékek. Írók. Bp., 1876)
  Oklevelek az ipar és kereskedés történetéhez Magyarországon a XVI. és a XVII. században. (Magyar Történelmi Tár, 1876)
  Okmányok és levelek az 1595–1598-iki prágai alkudozások történetéhez. (Magyar Történelmi Tár, 1877)
  Bocskay István és Illésházy István levelezése. 1605-ben és 1606-ban. Közli. (Történelmi Tár, 1878)
  Bethlen Gábor fejedelem kiadatlan politikai levelei. (Bp., 1879)
  Kemény János s Bornemisza Pál levelezése az 1644–1645-iki hadjárat idejéből. 1–2. (Történelmi Tár, 1880)
  Oklevelek a Homonnai-féle mozgalom történetéhez, 1616-ban. – Adatok a Béldi Pál-féle mozgalom történetéhez. (Történelmi Tár, 1881)
  Okirattár Strassburg Pál 1631–1633-iki követsége és I. Rákóczy György első diplomacziai összeköttetései történetéhez. (Magyar Történelmi Emlékek. Okmánytárak. Bp., 1882)
  Máriássy Anna végrendelete. – Kemény János és a krimiai rabok levelei. 1657– 1664. (Történelmi Tár, 1882)
  Absolon Dávid külföldi követségei. 1677–1680. (Történelmi Tár, 1883 és Századok, 1883)
  Levelek és okiratok I. Rákóczy György keleti összeköttetései történetéhez. (Bp., 1883)
  Levelek Bethlen István támadása történetéhez, 1636-ból. 1–2. (Történelmi Tár, 1884)
  A linzi béke okirattára. (Bp., 1885)
  Bethlen Gábor fejedelem levelezése. (Bp., 1887)
  Herczeg Rákóczy Zsigmond levelezése. 1–8. (Történelmi Tár, 1887–1891)
  Gr. Batthyány József köpcsényi levéltárából. 1–2. (Történelmi Tár, 1888)
  Illésházy Gáspár emlékirata. (Történelmi Tár, 1891)
  II. Rákóczy György levelei Rhédey Ferenczhez. (Történelmi Tár, 1892)
  Fráter György leveleskönyve. (Történelmi Tár, 1893)
  Révay Ferenc jelentése a magyarországi végvárak állapotáról. – Újabb okiratok I. Rákóczy György külföldi összeköttetései történetéhez. (Történelmi Tár, 1894)
  A magyar nemzet története. I–X. köt. Főszerk. A bevezetőt Vaszary Kolos, az utószót Jókai Mór írta. (Bp., 1894–1898
  hasonmás kiad.: 1994)
  A Muraközön lévő Zrínyi-javak összeírása. – Thököly István levelező könyve. 1657–1666. (Történelmi Tár, 1896)
  A kassai kamarai instructioja. – Okiratok I. Rákóczy György uralkodása történetéhez. 1–2. (Történelmi Tár, 1899)
  Okmánytár I. Rákóczy György svéd és franczia szövetkezésének történetéhez. Hasonmás kiad. (Bp., 2010)
  Okmánytár II. Rákóczy György diplomácziai összeköttetéseihez. Hasonmás kiad. (Bp., 2010)
  Levelek és okiratok I. Rákóczy György keleti összeköttetései történetéhez. Hasonmás kiad. (Bp., 2010)
  A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése. Hasonmás kiad. (Bp., 2010)
  ford.: Czoff és kard. Historiai vígjáték. Gutzkow Károly után ford. (Kolosvár, 1845)
  Történettár növendék ifjaknak. I. köt. Hajdankor történetei. Francziából ford. Lamé Fleury után. (Kék könyvtár. V. köt. Kolosvár, 1845)
  Klapka emlékiratai. Ford. (Pest, 1850
  a katonai parancsnokság lefoglalta)
  Ókori földrajz és történettan alaprajza. Algymnasiumok számára. I–III. köt. Pütz Vilmos német szövege után magyarrá tette néhány nagykőrösi tanár. (Pest, 1855)
  Kősziklán épült ház ostroma. Kocsi Csergő Bálint munkája után ford., bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta. (Lipcse, 1866).
  
• Irodalom: Sz. S. versben és prózában. Kortárs írók és költők Sz. S.-ról. (Történelmi Tár, 1888)
  Sz. S. jubileuma. (Erdélyi Múzeum, 1897)
  Sörös Pongrácz: A magyar nemzet története. Főszerk. Sz. S. (Katholikus Szemle, 1898)
  Sz. S. emlékezete. – Szádeczky Lajos: Sz. S. (Erdélyi Múzeum, 1899)
  Sz. S. (Századok, 1899)
  Sz. S. (Magyar Könyvszemle, 1899)
  Sz. S. (Archaeologiai Értesítő, 1899)
  Török István: Sz. S. születéshelye. (Erdélyi Múzeum, 1900)
  Sz. S. kolozsvári emléktáblája. – Károlyi Árpád: Sz. S. emlékezete. (Századok, 1900)
  Sz. S. síremléke. (Századok, 1901)
  Fejérpataky László: Sz. S. (Turul, 1901)
  Fraknói Vilmos: Emlékbeszéd Sz. S. r. tag felett. Művei bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Dézsi Lajos. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1901)
  Emlékbeszéd Sz. S. felett. (Erdélyi Múzeum, 1902)
  Rédey Tivadar: Sz. S. levelezése. (Magyar Könyvszemle, 1924)
  Dézsi Lajos: Sz. S. (D. L.: Erdélyi képek és arcképek. Kolozsvár, 1926)
  Csánki Dezső: Sz. S. emlékezete. (Századok, 1927)
  Patay József: Sz. S. (Márki Sándor Emlékkönyv. Kolozsvár, 1927)
  Szent-Iványi Béla: Sz. S. szerepe az irodalmi életben. (Hatvan, 1930)
  Mann Miklós: Adatok a Századok történetéhez Sz. S. szerkesztői korszakából. 1875–1899. – Mann Miklós: a millenniumi Magyar Nemzet Története szerkesztési munkálatairól. (Századok, 1968)
  Kis Domokos Sámuel: Sándor-napi mulatságok Sz. S. történész körében. (Valóság, 2001)
  Szilágyi Ágnes Judit: Sz. S. és az erdélyi kultúra. (Sz. Á. J.: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban. Bp., 2007).