Szent-Györgyi Albert, nagyrápolthi (1893. szept. 16. Bp. – 1986. okt. 22. Woods Hole, Massachusetts, USA): orvos, fiziológus, biokémikus.

• Az MTA tagja (l.: 1935. máj. 16.; r.: 1938. máj. 6.; t.: 1945. máj. 30.; tagsága szünetelt: 1949-1963).
• Életút: A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1917), a cambridge-i egyetemen PhD-fokozatot (1927); közben magántanári képesítést is szerzett (1922), az MTA tagja (l.: 1935. máj. 16.; r.: 1938. máj. 6.; t.: 1945. máj. 30.; tagsága szünetelt: 1949-1963). - A berlin-dahlemi Kaiser Wilhelm Institut für Chemie (1919), a hamburgi Trópusi Eü.-i Int. (1919-1920), a Leideni Egyetem Gyógyszertani Int. kutatója (1920-1921), a Groningeni Élettani Int. magántanára (1922-1926), majd a Cambridge-i Egyetem Biokémiai Int. Rockefeller- (1926-1930), egyúttal a Woods Hole-i Tengerbiológiai Laboratórium és a rochesteri Mayo Klinika Rockefeller- és Mayo-ösztöndíjasa (1929). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen, ill. a Szegedi Tudományegyetemen az orvosi vegytan ny. r. tanára és az Orvosi Vegytani Int. ig.-ja (1928-1945) és a Szerves- és Gyógyszerészvegytani Int. mb. ig.-ja (1935-1940); közben az Orvostud. Kar dékánja (1934-1935), dékánh.-e (1935-1936), az egyetem rektora (1940-1941), rektorh.-e (1941-1942). A II. vh. idején az antifasiszta nemzeti ellenállás tagja, közvetítőként szerepet vállalt a Kállay-kormány kiugrási kísérletét előkészítő diplomáciai akciókban (1943-1944). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a biokémia ny. r. tanára és a Biokémiai Int. ig.-ja (1945-1947). Az USA-ban telepedett le (1947), az USA Woods Hole-i Izomkutató Int. Tengerbiológiai Laboratóriumának (Laboratory of the Institute for Muscle Research of the Marine Biological Laboratory) ig.-ja (1948-1962). A darthmouth-i Southeastern Massachusetts University professzora (1962-1971). A cambridge-i (Massachusetts, USA) Harvard University (1936), a nashville-i (Tennessee, USA) Vanderbilt University (1938), a Liege-i Egyetem vendégprofesszora (1938-1939).Tud. pályafutásának kezdetén elsősorban a biológiai oxidáció (sejtlégzés) vizsgálatával fogl., ennek során kimutatta, hogy az anyagcsere a hidrogén és az oxigén aktiválásán alapul. Felfedezte a Krebs-féle körfolyamat alapját képező C4 dikarbonsav-katalízist. A peroxidázrendszerre vonatkozó felfedezései vezették el az oxidáláshoz szükséges ún. redukáló ágens felfedezéséhez, amely később aszkorbinsavként vált ismertté. Meghatározta az aszkorbinsavval (azaz a C-vitaminnal) azonosított hexuronsav összetételét, ezért kapta meg első, Mo.-on tevékenykedő tudósként az orvosi-fiziológiai Nobel-díjat (1937). Később érdeklődése az izomösszehúzódás biofizikai és biokémiai mechanizmusának a feltárása felé fordult, nevéhez fűződik az izomösszehúzódásért felelős fehérjék izolálása és alapvető működésük felderítése. Életének utolsó húsz évében a rosszindulatú daganatok biokémiájának feltárása, a daganatos jelenségek sejtszintű szabályozása foglalkoztatta. Az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott, szoros kapcsolatot ápolt a mo.-i tud. élet szereplőivel. Az USA-ban is jelentős közéleti tevékenységet fejtett ki: tiltakozott a vietnami hávorú ellen. Művében, a The Crazy Ape (Őrült majom, 1970) c. kötetében írta le a tudományról, az ember földi túlélésének kilátásairól szóló kritikai, pesszimista hangú eszmefuttatásait, amely a legjelentősebb háborúellenes írások közé tartozik. Emlékét őrzi a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (1987-től). A Műv. és Közoktatási Min. a felsőoktatás területén dolgozó, iskolateremtő tudósok jutalmazására Szent-Györgyi Albert-díjat alapított (1992).
• Observations on the Function of Peroxidase Systems and The Chemistry of the Adrenal Cortex. Biochemical Journal 1928
  Hexduronic Acid as the Antiscorbutic Factor. Nature 1932
  A biológiai oxidációk mechanizmusa. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ h.n.,1936
  Studies on Biological Oxidation and Some of Its Catalysts. Budapest-Leipzig,1937
  On Oxidation, Fermentation, Vitamins, Health and Disease. Baltimore,1939
  Studies on Muscle. Szeged,1945
  Studies on Muscle. Stockholm,1945
  Chemistry of Muscular Contraction. New York,1947
  Nature of Life. A Study on Muscle. New York,1948
  Chemical Physiology of Contraction in Body in Body and Heart Muscle. New York,1953
  Bioenergetics. New York,1968
  The Crazy Ape. New York,19970
  Õrült majom. Budapest,1989
  Egy biológus gondolatai. Budapest,1970
  What Next. New York,1971
  Az élet jellege. Budapest,1973
  Electronic Biology and Cancer. New York,1976
  The Living State and Cancer. New York,1978
  Az anyag élõ állapota. Budapest,1983
  Válogatott tanulmányok. Budapest,1983
  Essays and Scientic Papers of Albert Szent-Györgyi. Szeged,1991
  
  
• Sz.-Gy. A.. In: Sokszemközt tudósokkal. Kardos István tévésorozata Budapest,1974
  Search and Discovery. A Tribute Albert Szent-Györgyi. New York,1977
  Köszöntjük a 90 éves Sz.-Gy. A.-et. Biokémia 1983
  Sz-Gy. A.. Orvosi Hetilap 1983
  In Commemoration of Albert Szent-Györgyi. Studia Medica 1987
  Straub F. Brunó:The Charismatic Teacher at Szeged: Albert Szent-Györgyi. Acta Biochimica et Biophysica 1987
  Baló-Banga Ilona:In Memory of Professor Albert Szent-Györgyi. Acta Physiologica 1987
  Sz-Gy.A.. Budapest,1989
  Szentgyörgyi Zsuzsa:Századunk nagy tudósa: Sz-Gy. A.. Magyar Tudomány 1990
  Sz-Gy. A. Szegeden és a Szent-Györgyi gyûjtemény. Szeged,1991
  Sz-Gy. A. születésének centenáriumára. Biokémia 1993
  N. Szabó József:Sz-Gy. A. tudományyszervezõ és kultúrpolitikai tevékenysége. 1945-1946. Tiszatáj 1993
  Palló Gábor:Sz-Gy. A. és a szovjet kapcsolat. Magyar Tudomány 1993
  Palló Gábor:A tudós demokratizmusa. A politikus Sz-Gy. A.. Világosság 1994
  Czeizel Endre:Sz-Gy. A. genealógiája. Valóság 1996
  Czeizel Endre:Sz-Gy. A.. Budapest,1997