Szalay Sándor (1909. okt. 4. Nyíregyháza, Szabolcs vm. – 1987. okt. 11. Debrecen, Hajdú-Bihar m.): fizikus.

• Felesége Csongor Éva fizikus. Fia Szalay A. Sándor (1949) fizikus, az MTA tagja.
• Az MTA tagja (l.: 1953. máj. 30.; r.: 1965. ápr. 23.).
• Életút: A Pázmány Péter Tudományegyetemen - az Eötvös Collegium tagjaként - matematika-fizika szakos tanári okl. (1931) és bölcsészdoktori okl. (1932), az orvosi fizika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1939); a lipcsei műsz. egyetemen (1933-1934), a müncheni műsz. egy. fizikai int.-ében (1934-1935), majd az angliai Cavendish Laboratóriumban tanult (1936). A fizikai tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952), az MTA tagja (l.: 1953. máj. 30.; r.: 1965. ápr. 23.). - A Pázmány Péter Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Int.-ében Tangl Károly gyakornoka (1931-1932), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen Szent-Györgyi Albert asszisztense (1932-1933). A debreceni Tisza István Tudományegyetem Orvostud. Kar, ill. a DOTE Fizikai Int. tanársegéde (1935-1941) és magántanára (1939-1941), ny. rk. (1941-1947), ny. r. tanára (1947-1951) és az int. ig.-ja (1941-1951), egyúttal a szegedi Eötvös Collegium tanára is (1940-1951). A debreceni KLTE Kísérleti Fizikai Int. intézetig. és tanszékvezető egy. tanára (1951-1975), egyúttal az MTA debreceni Atommagkutató Int. ig.-ja (1954-1975), nyugdíjas tud. tanácsadója (1975-től).A mo.-i kísérleti atommagfizikai kutatások úttörője, az alacsony energiájú magfizika nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket elért tudósa. Tud. pályafutása elején elsősorban az elektrolitok és az ultrahang kémiai hatásvizsgálatával, ill. orvosbiológiai kutatásokkal fogl. A mo.-i orvosi gyakorlatban és az orvosi kutatásban az izotópok alkalmazásának kezdeményezője. Alapvetően új eredményeket ért el az uránium és más kationok bedúsulási folyamatainak vizsgálata terén, Földvári Aladárral közös kutatásainak döntő szerepe volt a mo.-i uránlelőhelyek felfedezésében. Vizsgálta még - többek között - a humuszsavak szerepét a kationok geokémiájában és a bioszféra rendellenességeivel.
• Gázkeverékek dielektromos viselkedése. Budapest,1932
  Die Zerstörung von Hochpolymeren mittels Ultraschallwellen. Zeitschrift für physikalische Chemie A 1993
  Fizikai gyakorlatok. Debrecen,1944
  Kutatások urán és thorium magyarországi elõfordulása után korszerû atomfizikai módszerekkel. Magyar Állami Földtani Intézet éves jelentései 1948
  Vizsgálatok nagy atomsúlyú kationok adszorpciójára humuszkolloidokon. MTA Matematikai és Fizikai Osztály Közleményei h.n.,1954
  The Role of Humus in the Geochemical Enrichment of U in Coal and Other Bioliths. Acta Physica 1957
  A humuszsavak szerepe az auránium geokémiájában és lehetséges szerepük más kationok geokémiájában. MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya Közleményei 1963
  Cation Exchange Properties of Humic Acids and Their Importance in the Geochemical Enrichment of UO2++ and Other Cations. Geochimica et Cosmochimica Acta h.n.,1964
  Uránium kioldásának vizsgálata magmás kõzetek zúzalékából. Földtani Közlöny 1967
  Accumulation ofUranium and Other Micrometals in Coal and Organic Shales and the Role of Humic Acids in the Geochemical Enrichments. In: Arkiv för mineralogi och geologi Stockholm,1969
  Sz. S. nyomtatásban megjelent tudománs munkái. 1932-1969. Debrecen,1969
  
  
• Sz. S.. In: Magyar tudósok. Kardos István tévésorozata Budapest,1978
  Sz. S. tudományos munkáinak jegyzéke. Magyar Fizikai Folyóirat 1979
  Berényi Dénes:Sz. S., és a debreceni kísérleti fizikai tudományos iskola. Fizikai Szemle 1985
  Berényi Dénes:Sz. S.. Magyar Tudomány 1988
  Koltay Ede Kovách Ádám:Sz. S.. Fizikai Szemle 1988
  Medveczky László:Ecsetvonások Sz. S. portéjához. Fizikai Szemle h.n.,1989