Szabó István (2) (1898. júl. 2. Debrecen, Hajdú vm. – 1969. febr. 19. Bp.): történész.

• Az MTA tagja (l.: 1941. máj. 16.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
• Életút: A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen állam- (1923) és jogtud. doktori okl. (1927), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1928); közben levéltárkezelői (1921) és levéltári fogalmazói szakvizsgát tett (1925). A m. nép története a 14-15. sz.-ban tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1940), a történelemtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (védés nélkül, 1957); az MTA tagja (l.: 1941. máj. 16.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - Az I. vh.-ban az olasz fronton harcolt (1916-1918), az összeomlás után a debreceni állampénztár ideiglenes díjnoka (1919-1920), a debreceni levéltár ideiglenes szakdíjnoka (1920-1924), a Debrecen c. lap munkatársa (1924-1925), a Debreceni Ujság segédszerkesztője (1925-1927). A debreceni Tisza István Tudományegyetem Egyetemes Történeti Int. tanársegéde (1927-1928), a M. Orsz. Levéltár levéltári tisztje (1928-1943); közben a Bécsi M. Történeti Int. tagjaként levéltári kutatásokat folytatott (1931-1932). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1940-1943), a debreceni Tisza István Tudományegyetem, ill. a Debreceni Tudományegyetem M. Történeti Tanszék ny. r. (1943-1944), ny. r. tanára (1944-1952), egy. tanára (1952-1959) és a tanszék vezetője (1949-1959); közben a BTK dékánja (1949-1950). A forr. és szabadságharc idején a debreceni Egy. Forradalmi Biz. társelnöke (1956. okt.-nov.).A 20. sz.-i m. agrártörténetírás egyik kiemelkedő személyisége. Alapvető jelentőségűek a m. agrártörténetre, a m. parasztságtörténetre, a m. településtörténetre és a történeti demográfiára vonatkozó megállapításai. Elsőként fogl. a középkori és a kora újkori mo.-i mg. fejlődését meghatározó tényezőkkel, kezdeményezte a parasztság kapitalizmus kori történetére vonatkozó átfogó kutatások megindítását. Tanítványaiból jelentős agrártörténeti isk.-t hozott létre.
• Debrecen 1848-49-ben. Debrecen,1928
  A debreceni tanyarendszer kialakulása. Debrecen,1929
  A magyar levéltárvédelem kérdése. Budapest,1931
  A debreceni uradalom a mohácsi vész korában. Debrecen,1934
  Ugocsa vármegye. Budapest,1937
  Ugocsa vármegye. Budapest,1994
  A magyar parasztság története. Budapest,1940
  A magyarság életrajza. Budapest,1941
  A magyarság életrajza. Budapest,1990
  A magyarság életrajza. Budapest-Leipzig,1944
  Levéltári útmutató. Budapest,1941
  A jobbággy birtoklása az örökös jobbágyság korában. Budapest,1947
  A szabadságharc fõvárosa Debrecen. 1849. január-március. Debrecen,1948
  A szabadságharc fõvárosa Debrecen. 1849. január-március. Debrecen,1998
  Tanulmányok a magyar parasztság történetébõl. Budapest,1948
  Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-tõl. Budapest,1954
  La répartition de la population de Hongrie entre les bourgades et les villages dans les années 1449-1526. Budapest,1960
  Magyarország népessége az 1330.és 1526. évek között. Budapest,1963
  A prédium. Agrártörténeti Szemle 1963
  A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. 1848-1914. Budapest,1965
  A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. 1848-1914. Budapest,1972
  A falurendszer kialakulása Magyarországon. Budapest,1966
  A középkori magyar falu. Budapest,1969
  A magyar mezõgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig. Budapest,1975
  Jobbágyok - parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetébõl. Budapest,1976
  
  
• Rácz István:Búcsú Sz. I. történetírótól. Alföld h.n.,1969
  Sinkovics István:Sz. I.. Levéltári Közlemények 1969
  Balogh István:Sz. I.. Ethnographia 1969
  Hoffmann Tamás:Sz. I.. Agrártörténeti Szemle 1970
  Szabad György:Sz. I.. Századok 1970
  Bitskey Istvánné:Sz. I.. Debrecen,1982
  Sz. I. Emlékkönyv. Debrecen,1998