Soó Rezső, berei (1903. aug. 1. Székelyudvarhely, Udvarhely vm. – 1980. febr. 10. Bp.): botanikus.

• Az MTA tagja (l.: 1947. jún. 6.; r.: 1951. dec. 15.).
• Életút: A Pázmány Péter Tudományegyetemen - az Eötvös Collegium tagjaként - természetrajz-vegytan szakos tanári okl. (1925), bölcsészdoktori okl. szerzett (1926), egyúttal a berlini Collegium Hungaricum tagjaként a berlin-dahlemi Botanikai Int.-ben tanult (1925-1927), az MTA tagja (l.: 1947. jún. 6.; r.: 1951. dec. 15.). - A tihanyi M. Biológiai Int. kísérletügyi adjunktusa és a Növénytani Laboratórium vezetője (1927-1929). A debreceni Tisza István Tudományegyetemen a növénytan ny. rk. (1929-1935), ny. r. tanára, egyúttal a Növénytani Int. és a botanikus kert ig.-ja (1935-1940); közben a Matematikai és Természettud. Kar dékánja (1936-1937), ill. a königsbergi egyetem vendégprofesszora (1939). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a növényrendszertan és növényföldrajz ny. r. tanára, egyúttal a botanikus kert és az Erdélyi Nemzeti Múz. Növénytárának ig.-ja (1940-1944). A Debreceni Tudományegyetemen a növénytan ny. r. tanára (1945-1952), egy. tanára (1952-1955) és a tanszék vezetője (1949-1955); közben a Természettud. Kar dékánja (1951-1952). Az ELTE TTK-n a Növényföldrajzi Tanszék tanszékvezető egy. tanára és a botanikus kert ig.-ja (1953-1969). A königsbergi egyetem vendégprofesszora (1939).A nemzetközileg is elismert, iskolateremtő debreceni cönológiai és ökológiai isk. megalapítója és irányítója. A történelmi Mo.-on élő számos növénytársulás összetételének, ökológiai viszonyainak feltárása után kidolgozta a mo.-i növénytársulások rendszerét. Rendszertani munkásságának részeként megalkotta a növényvilág új, korszerű fejlődéstörténeti rendszerét. Művei (A magyar növényvilág kézikönyve; A magyar flóra növényhatározója) a m. botanikai irodalom klasszikusa. Életének fő műve, a Magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve (I-VI. köt., a hetediket Priszter Szaniszló állította össze) Mo. flórájának legkorszerűbb feldolgozását foglalja magában, s világviszonylatban is a legrészletesebb mikroszisztematikai-cönológiai flórakönyvként tartják számon. Az orchidea-család világszerte elismert szaktekintélye is volt. A stockholmi (1950) és a párizsi nemzetk. botanikai kongresszusok alelnöke (1954). Nemzetközileg is értékes, világos is egyedülálló kisgrafika- és ex libris-gyűjteményét a M. Iparművészeti Múz. és a keszthelyi Balaton Múz., bélyeg-gyűjteményét a Bélyegmúz. őrzi. 40 virágfajt neveztek el róla.
• Kritikai megjegyzések a magyar flóra ismeretéhez. Botanikai Közlemények h.n.,é.n.
  Geobotanische Monographie von Kolozsvár (Klausenburg). Debrecen,1927
  Systematische Monographie der Gattung Melampyrum. Berlin-Dahlen,1927
  A modern növényföldrajz problémái, irányai és irodalma. Tihany,1930
  Adatok a Balatonfelvidék flórájának és vegetációjának ismeretéhez. Magyar Biológiai Kutatóintézet munkái
  A magyar vizek virágos vegetációjának ismeretéhez. Magyar Biológiai Kutatóintézet munkái
  Monographie und Iconographie der Orchideen Europas und des Mediterrangebiets. Berlin,
  A történelmi Magyarország növényszövetkezeteinek áttekintése. Budapest,1935
  A Mátrahegység kés környékének flórája. Debrecen,1937
  A Tiszántúl flórája. Debrecen,1938
  Vergangenheit und Gegenwart der pannonischen Flora und Vegetation. Halle,1939
  A Nyírség vegetációja. Matematikai és Természettudományi Értesítõ 1939
  A Székelyföld flórájának elõmunkálatai. Kolozsvár,1940
  Kolozsvár és környékének flórája. Kolozsvár,
  A botanika 130 ée Kolozsvárott. Kolozsvár,1943
  Székelyföld flórája. Kolozsvár,1943
  Európa flóra- és vegetációtérképe. Kolozsvár,1944
  Növényföldrajz. Budapest,1945
  Az Erdélyi Mezõség. Debrecen,1949
  A magyar növényvilág kézikönyve. Budapest,1951
  A törzsfejlõdéstan korszerû elvei a virágos növények rendszerében. MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei h.n.,1953
  Fejlõdéstörténeti növényrendszertan. Budapest,1953
  A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldajzi kézikönyve. Budapest,é.n.
  
  
• Albrecht Gyula:Látogatás S. R. akadémikusnál. Természet Világa 1979
  Szíj Rezsõ:S. R., a gyûjtõ. Budapest,1979
  Kádár Zoltán:Búcsúzunk S. R.-tõl. Természet Világa 1980
  Máté Imre:S. R.. Botanikai Közlemények 1980
  Zólyomi Bálint:S. R.. MagyarTudomány 1980
  Rajki Sándor:Rezsõ Soó. Acta Agronomica 1981
  Priszter Szaniszló:S. R. botanikai munkásságának bibliográfiája. Budapest,1985
  Kardos István:S. R.. In: Akadémiai Mûhely - Emlékbeszédek Budapest,1998
  Kardos István:S. R. "Az orchideák pápája".. Ezredvég 2003
  Kovács J. Attila:Egy szenvedélyes botanikus. Vasi Szemle h.n.,2003