Selényi Pál; Schlesinger (1884. nov. 17. Adony, Fejér vm. – 1954. márc. 21. Bp.): fizikus.

• A bp.-i tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. (1907), bölcsészdoktori okl. szerzett (1910), majd a berlini és a göttingeni egyetemen áll. ösztöndíjjal tanut (1912–1913), a II. vh. idején mûszerész szakképesítést is szerzett. Az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.), a kísérleti fizika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1950).
• Életút: A bp.-i tudományegyetem II. sz. Fizikai Int.-ében Klupathy Jenô tanársegéde (1907–1919); közben a kísérleti fizika elôadó tanára is (1918–1919), egyúttal a Posta Kísérleti Állomás munkatársa (1919). A Tanácsköztársaság idején a tud. egyesületek és múz.-ok direktóriumának tagja, ezért a proletárdiktatúra bukása után mindkét állásából elbocsátották. Az Erdélyi és Szabó laboratóriumi felszereléseket és precíziós mérlegeket gyártó cég munkatársa (1919–1921), az Egyesült Izzó kutató-fizikusa (1921–1939), a zsidótörvények miatt nyugdíjazták (1939). Székely Miklós villamossági váll.-ának külsô szakértôje (1939–1945), a II. vh. után uo. magánmérnök (1945–1949). Az ELTE TTK-n a kísérleti fizika magántanára (1950–1951), c. ny. rk. tanára (1951–1952). – A mo.-i kísérleti fizika egyik legjelentôsebb 20. sz.-i kutatója. Tud. pályafutásának kezdetén akusztikai kutatásokat folytatott, majd érdeklôdése a kvantumelmélet és az optika felé fordult. Alapvetô fontosságú eredményeket ért el a fotocellák, a fotometria, az izzólámpák, a színmérések, a katódsugárcsövek és alkalmazásaik területén. Feltalálta az ún. szelenografálást, amellyel fény hatására szelénen képeket (fényképeket) lehet létrehozni, ezzel tkp. felfedezte a fénymásolás ôsét: kézzel forgatott hengerre feszített viaszos papírlapon jó minôségû képeket állított elô, sôt kidolgozta a módszernek televíziós kép megjelenítésére alkalmas változatát is. Az üvegek hôtágulására egyszerû berendezést szerkesztett. Módszert dolgozott ki a lezárt lámpa vákuumának meghatározására, a lámpa izzószálában lévô tórium kimutatására, ô dolgozta ki azokat a fényelemeket, amelyek széles körû alkalmazásra találtak a fényképezôgépek megvilgításmérôjében, továbbá készüléket szerkesztett a megvilágítés erôsségének mérésére. Emlékére az Eötvös Loránd Fizikai Társulat ~-díjat alapított (1964).
• Főbb művei: Über Lichtzersteruung im Raume Wienerscher Interferenzen und neue, diesen reziproke Interferenzerscheinungen. (Annalen der Physik, 1911)
  Az elektromos "szélkerék" elméletérôl. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1949. jan. 24.)
  Eötvös Loránd összegyûjtött mûvei. Roland Eötvös Gesammelte Arbeiten. Sajtó alá rend. (Bp., 1953)
  S. P. összegyûjtött mûvei. Gesammelte Arbeiten. Sajtó alá rend. Bodó Zalán. (Bp., 1969).
  
• Irodalom: S. P. (Fizikai Szemle, 1954)
  Gyulai Zoltán: S. P. (Akadémiai Értesítô, 1954)
  Pál Selényi. (Nature, 1954)
  Bitó János: A 20. század legnagyobb magyar kísérleti fizikusa. S. P. (Természet Világa, 1984)
  S. P.-emlékszám. (Fizikai Szemle, 1985)
  Abonyi Iván: S. P. (Természet Világa, 1991)
  Rózsa Károly–Abonyi Iván–Staar Gyula: Egy cowboykalapos amerikai, aki tudja, ki volt S. P. Beszélgetés Howard C. Bryant fizikussal. (Természet Világa, 1993)
  Ozogány Ernô: A fényelektromosságtól a másológépig. (Gondolatokból épült katedrális. Pozsony, 2001).