Schulek Elemér (1893. szept. 3. Késmárk, Szepes vm. – 1964. okt. 14. Bp.): kémikus, gyógyszerész.

• Fia Elemér (1929. jan. 16.) és leánya Nóra (1930. nov. 1.) orvosok.
• A bp.-i tudományegyetemen gyógyszerész okl. (1918), gyógyszerészdoktori okl. (1920), a kémiai analízis kvantitatív módszerei tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1932), az MTA tagja (l.: 1941. máj. 16.; r.: 1945. máj. 30.).
• Életút: Apja mellett gyógyszerészgyakornok (1911–1913), az I. vh.-ban harctéri szolgálatot teljesített (1914–1915), majd egy tábori kórház laboratóriumában szolgált (1915–1918). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem Szervetlen Kémiai Int. gyakornoka, egy. tanársegéde (1919–1927); közben a Székesfôv.-i Vegyvizsgáló Int. belföldi kutatási ösztöndíjasa (1925–1926), majd Washingtonban, Chicagóban, ill. több Ny-európai nagyvárosban (Berlin, Bern, Leiden, London) Rockefeller-ösztöndíjas (1926–1927). Az Orsz. Közeü.-i Int. Kémiai Oszt. adjunktusa (1927–1936), osztályvezetô fôvegyésze (1936–1941), az int. egyik ig.-ja (1941–1944). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1932–1942), a szervetlen és analitikai kémia c. ny. rk. (1942–1944), ny. r. tanára (1944–1952), egy. tanára (1952–1964) és a tanszék vezetôje (1949–1964), egyúttal az MTA Kvantitatív Analitikai Kémiai Kutatócsoport vezetôje. – A mo.-i korszerû gyógyszervizsgálat megteremtôjeként alapvetôen új eredményeket ért el a halogéncianidok és az ún. interhalogén vegyületek analitikai kémiai vizsgálata, ill. a kén- és szelénvegyületek és peroxidok tanulmányozása terén. Kiemelkedôek a redoxi, továbbá a csapadékos indikátorok terén tett elvi és gyakorlati megállapításai. – Az MTA Kémiai Tudományok Oszt.-a elnöke (1951–1956). Az Orsz. Aspirantúra Biz. (1951–1952), az MTA–TMB elnöke (1952–1958). A M. Gyógyszerésztud. Társaság vezetôségi, az Orsz. Közeü.-i Tanács rk. (1934–1936), r. (1936-tól), a M. Hygiénikusok Társasága választmányi tagja. A Rákóczi Bajtársi Egyesület ún. patrónusa. A Fédération Internationale Pharmaceutique gyógyszerkülönlegességi biz.-ának l. (1931-tôl), az antwerpeni gyógyszerész egyesület t. tagja. A Lengyel Kémikusok Egyesülete t. tagja (1962-tôl). – M. Népközt. Érdemrend (1950), Munka Érdemrend (1954). – Kabay János-emlékérem (1948), Kossuth-díj (1949, 1951). – Az Acta Pharmaceutica fôszerkesztôje (1953–1965). A VI. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztôbiz.-ának elnöke.
• Főbb művei: Gyógyszerészi chemiai vizsgáló módszerek. A Magyar Gyógyszerkönyv 4. kiadásának ismertetése. (Bp., 1934)
  A gyógyszerekrôl. (A kémia és vívmányai. II. Bp., 1940)
  A kémiai súlyanalitikai eljárások értékelése. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1942. ápr. 20.
  Matematikai és Természettudományi Értesítô, 1942)
  Újabb adatok a jodid- és bromid-ion jodometriás meghatározásához. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1947. márc. 17.
  megjelent kivonatosan: Magyar Kémikusok Lapja, 1947)
  V. Magyar Gyógyszerkönyv. Többekkel. (Bp., 1954)
  Az általános kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai és módszerei. Szabó Zoltán Lászlóval. (Bp., 1966).
  
• Irodalom: Laszlovszky József: Schulek professzor 70 éves. (Acta Pharmaceutica, 1963)
  Végh Antal: Sch. E. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1964)
  Sch. E. (Gyógyszerészet, 1964)
  Sch. E. (Magyar Kémikusok Lapja, 1964)
  Végh Antal: Sch. E. (Orvosegyetem, 1964)
  Sch. E.-emlékszám. (Acta Chimica, 1964)
  Lengyel Béla: Sch. E. (Felsôoktatási Szemle, 1964)
  Laszlovszky József: Megemlékezés Sch. E. professzoról. (Gyógyszerészet, 1993)
  Kôrös Endre: Emlékezés Sch. E.-re, születésének 100. évfordulóján. (Magyar Kémikusok Lapja, 1993)
  Laszlovszky József: Sch. E. (Bp., 1997).