Rybár István (1886. máj. 7. Budapest - 1971. szept. 1. Budapest) geofizikus,
- Az MTA tagja (l.: 1918. máj. 2.; r.: 1931. máj. 15.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
- Életút: A bp.-i tudományegyetemen matematika-fizika szakos tanári okl. (1909), bölcsészdoktori okl. szerzett (1911); közben a göttingeni egyetemen is tanult (1909-1910), a kísérleti és elméleti fénytan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1915), az MTA tagja (l.: 1918. máj. 2.; r.: 1931. máj. 15.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). A fizikai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (életművéért, védés nélkül, 1957). - Részt vett br. Eötvös Loránd gravitációs és földmágnességi expedícióiban (1908-1912). A bp.-i tudományegyeten, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Int. tanársegéde (1912-1920), egy. adjunktusa (1920-1922) és az int. vezetője (1919-1921). A kísérleti és elméleti fénytan magántanára (1915-1922), a gyakorlati természettan ny. r. tanára, egyúttal a Gyakorlati Fizikai Int. ig.-ja (1922-1940); közben a Bölcsészettud. Kar dékánja (1936-1937). A M. Áll. Eötvös Loránd Geofizikai Int. tud. főmunkatársa (1950-1961). Houstonban (USA) járt hosszabb tanulmányúton (1930).Tud. pályafutásának kezdetén spektrálanalízissel és a fényvisszaverődés problémáival fogl., majd érdeklődése br. Eötvös Loránd buzdítására a torziós inga korszerűsítése és továbbfejlesztése felé fordult. Az Eötvös-féle továbbfejlesztett torziós ingája, az Auterbal a két vh. között külföldön is elterjedt, majd az E-54 jelű torziós ingája elnyerte az 1958. évi brüsszeli világkiállítás nagydíját.
- A lanthán és a kobalt spektrálvonalainak Zeeman-effektusáról. Mathematikai és Physikai Lapok 1911
A teljes fényvisszaverõdés absolut phasisváltozásainak kísérleti meghatározása. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1914
A teljes fényvisszaverõdés absolut phasisváltozásai kettõsen törõ közegek belsejében. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1915
Az elektronhypothesis a fényelméletben. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1916
Új szerkezetû Eötvös-féle torziósinga. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1919
A folyadékok felszínérõl a polározás szöge alatt visszaverõdött fény vizsgálata. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ h.n.,1921
Visszaverõdés a kettõsen törõ forgató közegek belsejében. Budapest,1922
A fizika múltja, jelene és jövõje hazánkban. In: A természet-, orvos-, mûszaki és mezõgazdaságtudományi országos kongresszus munkálata Budapest,1926
Vizsgálatok a földön mozgó testek nehézségeirõl. Eötvös Loránd elõadásairól és eredeti elõadási kísérleteirõl. In: Eötvös Loránd Emlékkönyv Budapest,1930
Fizikai mérések. Budapest,1931
Az Eötvös-féle troziós inga zavarairól. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ h.n.,é.n.
Az Eötvös-inga megbízhatósága. - Az Eötvös-inga csillapodási ideje csökkentésének problémái. MTA Mûszaki Tudományok Osztálya Közleményei 1952
Eötvös-Torsion Balance. Model E-54. Geofisica Pura & Applicata 1957
Eötvös vizsgálatainak jelentõsége. In: Mûszaki nagyjaink Budapest,1967
- Barta Györgyi:R. I.. Magyar Geofizika 1971
Baintner Géza:R. I.. Fizikai Szemle 1972
Ozogány Ernõ:Eotvös Loránd hagyatéka. Zemplén Gyõzõ, Pekár Dezsõ, R. I.. In: Gondolatokból épült katedrális Pozsony,2001