Réthy Mór; 1870-ig Rothbaum (1846. nov. 9. Nagykőrös, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. – 1925. okt. 16. Bp.): fizikus.

• Az MTA tagja (l.: 1878. jún. 14.; r.: 1900. máj. 4.).
• Életút: A bécsi műegyetemen (1864-1866), a József Műegyetemen tanult (1866-1869), a göttingeni és a heidelbergi egyetem áll. ösztöndíjasa (1872-1874), majd a heidelbergi egyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1874), az MTA tagja (l.: 1878. jún. 14.; r.: 1900. máj. 4.). - A József Műegyetem tanársegéde (1869-1870), a körmöcbányai áll. főreálisk. r. tanára (1871-1872). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az elméleti fizika és a matematika ny. rk. (1874-1876), ny. r. tanára (1875-1886); közben a Matematikai és Természettud. Kar dékánja (1880-1881, 1885-1886). A József Műegyetemen az elemi matematika (1886-1892), az analitikai mechanikai és elméleti természettan ny. r. tanára (1892-1919); közben a Vegyészmérnöki és Egyetemes Oszt. dékánja (1898-1900).Elméleti mechanikai és optikai kutatásokkal, a fénytörés, a fényvisszaverés, a fényrezgés jelenségek vizsgálatával, folyadéksugarak tanulmányozásával fogl., az elméleti fizika első m. professzora. Jelentős érdemeket szerzett Bolyai Farkas és Bolyai János hagyatékának feldolgozása és továbbfejlesztése terén.
• A diffractio elméletéhez. Budapest,1874
  A kerületre redukálható felület-egészletek elméletéhez. Budapest,1874
  A három méretû homogén tér - ún. nem euklidikus - síktani trigonometriája. Budapest,1875
  A propeller és peripeller felületek elméletéhez. Budapest,1875
  A fény törése és visszaverése homogen isotrop átlátszó testek határán Neumann rendszerének általánosításával és bõvítésével. In: Értekezések a matematikai tudományok körébõl Budapest,1880
  A sarkított fényrezgés elhajló rács által való mozgatásának magyarázata, különös tekintettel Fröhlich észleleteire. In: Értekezések a matematikai tudományok körébõl kivonatosan: Akadémiai Értesítõ Budapest,1880
  Folyadék-sugarak. In: Értekezések a matematikai tudományok körébõl Budapest,1894
  Tentamen.... Budapest,
  Über schwere Flüssigstrahlen. Budapest,1898
  Az actio elvérõl és a mechanikai elvek azon osztályáról, melyhez tartozik. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ h.n.,1902
  A fémek erõltetési vonalairõl. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ h.n.,é.n.
  
  
• Rados Gusztáv r. tag beszéde R. M. r. tag ravatalánál. Akadémiai Értesítõ h.n.,1925