Rados Gusztáv; 1884-ig Raussnitz (1862. febr. 22. Pest – 1942. nov. 1. Bp.): matematikus.

• Az MTA tagja (l.: 1894. máj. 4.; r.: 1907. máj. 3.; t.: 1937. ápr. 29.).
• Életút: Fia Rados Jenő (1895-1992) építész, építészettörténész. - A József Műegyetem hallgatója, a bp.-i tudományegyetemen matematika-fizika szakos tanári okl. szerzett (1884), majd a lipcsei tudományegyetemen Felix Klein mellett tanult (1884-1885), a matematika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1885), az MTA tagja (l.: 1894. máj. 4.; r.: 1907. máj. 3.; t.: 1937. ápr. 29.). - A József Műegyetem magántanára (1885-1891), a matematika ny. rk. (1891-1893), ny. r. tanára (1893-1933); közben a Mérnöki és Építészi Oszt. (1900-1904), a Közgazdasági Oszt. dékánja (1917-1920) és az egyetem rektora (1911-1914). A József Műegyetem Könyvtárának vezetője (1896-1911, 1914-1933).Algebrával és számelmélettel fogl., a mo.-i mátrixelméleti kutatások megindítója. Nemzetközileg is kiemelkedően új eredményeket ért el az algebrai és elliptikus függvények, a körosztás, a determinánsok, a kvadratikus alakok, ill. a magasabb fokú kongruenciák vizsgálata terén. Részben az ő nevét őrzi a számelméletben a Rados-Kőnig-tétel. Rektori működéséhez fűződik a a műegyetem Közgazdasági Szakoszt.-ának megszervezése és a Műegyetemi Deákotthon létesítése.
• A felsõbbfokú kongruenciák elméletéhez. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1883
  Egy, a geometriában fellépõ számelméleti probléma. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1885
  Az algebrai függvények elméletéhez. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1885
  A determinánsok elméletéhez. - A szétbontható alakok elméletéhez. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1886
  A ciklikus determinánsok elméletéhez. Mathematikai és Physikai Lapok h.n.,1894
  Az orthogonális helyettesítések elméletéhez. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1900
  Adalékok az egységgyökök elméletéhez. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ h.n.,1908
  Analízis és geometria. R. G. mûegyetemi elõadásai. Budapest,1919
  Ein Satz über Kongruenzen höheren Grades. Acta Universitatis Szegediensis Scientiarum Mathematicarum h.n.,1923
  Die quadratischen Reste zusammengesetzer Moduln. Acta Universitatis Szegediensis Scientiarum Mathematicarum 1927
  Egy determinánstétel általánosítása. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1929
  Über die Dichtigkeit der Primzahlen einer arithmetischen Progression. Acta Universitatis Szegediensis Scientiarum Mathematicarum 1932
  Über zyklische orthogonale Substitutionen. Acta Universitatis Szegediensis Scientiarum Mathematicarum h.n.,1940
  
  
• R. G.-nak hetvenedik születésnapjára. Matematikai és Fizikai Lapok 1931
  Stachó Tibor Pogány Béla:Gyászbeszéd R. G. ravatalánál. Matematikai és Fizikai Lapok 1942
  Stachó Tibor:R. G.. Technika 1943
  Móra László:R. G.. Könyvtáros 1963
  Gyires Béla:R. G.. In: Mûszaki nagyjaink Budapest,1967
  Szénássy Barna:A magyarországi matematika története a 20. század elejéig. Budapest,1970
  Móra László:R. G. a tudós és könyvtáros. Magyar Nemzet h.n.,1987