Preisich Gábor (1909. máj. 12. Bp. – 1998. ápr. 20. Bp.): építész.

• Az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.; r.: 1991. máj. 9.).
• Életút: Apja Preisich Kornél (1869-1955) orvos, gyermekgyógyász. Leánya Preisich Anikó (1938) belsőépítész, Preisich Katalin (1940) építészmérnök, Váradi Júlia (1948) újságíró. - A Karlsruhei Műsz. Egyetemen Walter Gropius tanítványa (1927-1928), a bp.-i József Műegyetemen építész okl. szerzett (1930), az ÉKME-n doktorált (1962); a műsz. tudományok kandidátusa (1961), doktora (1972), az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.; r.: 1991. máj. 9.). - Belgiumban J. Montschen irodájának tervező mérnöke (1930-1932), majd hazatérve Vadász Mihállyal (1932-1942), ill. Gerle Györggyel közös építészirodáját vezette (1942-1945). A Főv.-i Közmunkák Tanácsa városrendezési tervező csoportjának vezető tervezője (1945-1948), az Építéstud. és Tervező Int. Városrendezési Oszt.-ának vezetője (1948-1949), az általa szervezett Főv.-i Tervező Int. ig.-ja (1949-1951), a Főv.-i Tanács Városrendezési Oszt.-ának (1952-1955), majd az átszervezés után a Városrendezési és Építészeti Oszt.-ának, ill. Főoszt.-ának vezetője (1955-1955), a Bp.-i Városépítési Tervező Váll. (BUVÁTI) főépítésze és városrendezési irodájának vezetője (1956- 1975). A BME c. egy. tanára (1969-től).A CIAM m. csoportja tagjaként az 1930-as években jelentős szerepet játszott az új építészeti törekvések mo.-i elterjesztésében, célja a tiszta, választékos, elegáns forma, az egyszerű, jól kiegyensúlyozott tömegkompozició elérése volt. Nevéhez fűződik Bp. és környéke ált. rendezési tervének elkészítése, az ezzel kapcsolatos munkálatok irányítója. Kutatóként elsősorban Bp. városépítésének történetével, lakóterületek beépítési módjával és rekonstrukciójának kérdéseivel, korszerű építéstechnológiák mo.-i ismertetésével és meghonosításának lehetőségeivel fogl. A mo.-i városszociológiai kutatások úttörője.
• négyemeletes bérház. Budapest,1933
  Simplon-mozi és bérházak. Budapest,1934
  OTI-bérházcsoport. Budapest,1935
  bérházak. Budapest,1937
  bérház. Budapest,1941
  irodaház. Budapest,1949
  Építõip. Dolgozók Szakszervezetének Székháza. Budapest,
  bérház. Budapest,
  Csatárka u.-i gyermekváros. Budapest,1965
  nyaraló. Szigliget,1969
  nyaraló. Szigliget,1974
  A családi ház a városban. In: A családi ház Budapest,1941
  Nagy-Budapest általános rendezési terve. Új Építészet 1948
  Budapest városrendezési tervezésének metodikája. Építés-Építészet 1950
  A budapesti földalatti gyorsvasút városrendezési jelentõsége. Magyar Építõmûvészet 1953
  Budapest városépítésének története Buda visszavételétõl a kiegyezésig. Budapest,1960
  Lakóterületek korszerû beépítésének kérdései. Építésügyi Szemle 1960
  Budapest városépítésének története a kiegyezéstõl a Tanácsköztársaságig. Budapest,1964
  Házgyári technológia és városrendezés. Építésügyi Szemle 1965
  A magyar városrendezéstörvényes alapjai. Építésügyi Szemle 1968
  A budapesti településagglomeráció növekedése és az ebbõl eredõ problémák. Településtudományi Közlemények 1968
  Budapest városépítésének története a két világháború között és a felszabadulás után. Budapest,1969
  Budapest városfejlesztésének néhány problémája. Analízis és következtetések. Budapest,1971
  Walter Gropius. Budapest,1972
  Budapest jövõje. Budapest,1973
  Városépítési szempontok figyelembe vétele a tervezési gyakorlatban. Budapest,1982
  Ernst May. Budapest,1983
  Budapest városépítésének története. 1945-1990. Budapest,1998
  
  
• Preisich Katalin:P. G. életrajza és munkássága. Építés-Építészettudomány 1984
  Szabó János:P. G.. Magyar Tudomány 1998
  Finta József:In memoriam P. G.. Új Magyar Építõmûvészet 1998
  Faucher P.:Az utolsó interjú P. G.-ral. Új Magyar Építõmûvészet
  Szabó János:P. G.. In: Akadémiai Mûhely. Emlékbeszédek. 1999-2000 Budapest,2001